Dugi Otok horvátul „hosszú szigetet” jelent, ez az Adriai-tenger hetedik legnagyobb szigete. A szigetet a dalmáciai partszakasszal szemben találjuk Zadar-tól nyugatra. Ez a Zadar-i szigetvilág legkeletibb szigete. A szigetnek különleges, elnyújtott formája van, erre utal az elnevezése is, ugyanis 45 km hosszú és mindössze 1-4 km széles. A teljes alapterülete 124 négyzetkilométer. A sziget legmagasabb pontja 338 méter, ez a Vela Straža csúcs.
A magasabban fekvő területeket számos helyen tengerparti fenyőerdők (Pinus pinaster) borítják. A dél-nyugati partszakasz mentén lélegzetelállító, magas sziklák sorakoznak, valamint egy sor kis öböl. Közöttük a legszebbek a Sakarun és a Telašćica. A sziget nyugati partja magasabban fekszik és egyenetlenebb, ezért a települések a keleti oldalon csoportosulnak.
A sziget legnagyobb települése Sali. A szigeten további 11 település található, ezek Božava, Dragove, Soline, Brbinj, Luka, Polje, Verona, Savar, Veli Rat, Zaglav és Žman. A sziget déli végén egy szigetvilág terül el, ez a Kornati Nemzeti Park területe.
A Dugi Otok-nak körülbelül 1500 lakosa van, 12 települését úthálózat köti össze, míg a többi szigettel illetve a szárazfölddel való kapcsolatot gyorshajó és kompjárat biztosítja.
A sziget területén több mint 1500 hektárt szőlőültetvények, gyümölcsösök és szántóföldek foglalnak el. További 752 hektáron legelők terülnek el, 300 hektárt pedig az aljnövényzet foglal el, illetve erdőkkel borított területek. A vegetáció leginkább a sziget északi és középső részein a legfejlettebb.
Dugi Otok történelme
A szigetet már a történelem előtti időkben is lakták. Ezt számos régészeti lelet is alátámasztja, amelyeket például a Krševanje polje és Veli Rat környékén végzett ásatások során találtak. Ezek a leletek az ó-kőkorból és a középkőkorból származnak (Paleolitikum és Mezolitikum). Ezen felül, az illírek is számos történelmi emléket hagytak hátra, például Omišenjak, Koženjak vagy Veli Brčastac környékén régi erődök, kastélyok formájában, illetve sírok (tumuli) és temetkezési helyek is fennmaradtak Gominjak, Čuh polje és Dugo polje környékén.
VII. Kónsztantinosz (Porphürogennétosz) a X. században a szigetet „Pizuh” néven említi munkájában a „De administrando imperio”-ban (A Birodalom kormányzásáról). Később „Insula Tilagus” néven említik görög és „Insula maior” néven a latin források. Az elnevezés mind a mai napig fennmaradt, ez napjainkban a Telašćica-öböl. A XV. században már „Veli otok” néven regisztrálják a szigetet.
Dugi Otok legrégebbi, ugyanakkor legfontosabb települése a sziget déli részén terült el és leginkább a török invázió idején (a XV.-XVI. században) volt lakott.
Számos, szétszórt kerámia darabot, kisebb emléktárgyat (szarkofágokat, fogadalmi emléket) és egykori római farmépület (villa rusticae) maradványai is fellelhetőek a szigeten, melyek az ókorból maradtak fenn. Ezek között kiemelt jelentőséggel bír a Mala Proversa-i farmépület-komplexum, valamint a Diána istennő tiszteletére emelt emlékmű, amely a római császári tulajdon fennállását bizonyítja a Žmanjsko jezero tó vidékén.
Az ókereszténység idejéből is maradtak történelmi emlékek, számos közülük jó állapotban maradt fenn, mint például a Szent Pellegrin templom Savar-ban.
Természetesen a világi építészet remekei is jól megfigyelhetőek a sziget településein. A XVI.-XVIII. században épült épületek Zadar-i mannerista és barokk stílusjegyeket viselnek, ötvözve a jellegzetes szigeti építészeti stílussal.
A Strašna peć barlang
A barlang Savar közelében található, első alkalommal az „Il Dalmata” nevű újság hasábjain említik 1898-ba. Később dr. Luka Jelic írt egy cikket a barlangól az „Osztrák Riviéra Képesújságban” (Illustrierte Österreichische Riviera Zeitung) 1904-ben.
A barlang horvát nevének értelme „félelmetes kemence”. A barlang szépsége lenyűgözte Ferenc József császárt is, aki 1904-ben látogatta meg a barlangot. Nem Ferenc József császár volt az egyetlen uralkodó aki ellátogatott a barlangba, járt itt VIII. Edward angol herceg is, kedvese Wallis Simpson kisasszony társaságában.
A barlang feltárása 1900-ban kezdődött, ekkoriban látogatható is volt, a bejáratát vaskapu zárta el, volt benne két lámpás és lépcsősor vezetett hozzá a tengerpartról. Bár a barlangról már 1898 előtt is tudtak, de ahhoz hogy a turisták által látogatható legyen, 103 évnek kellett eltelnie, ugyanis 2006 július 1-én nyílt meg rendszeres jelleggel.
A barlang bejárata 70 méterrel a tenger szintje felett nyílik, maga a bejárat egy hatalmas üreg, 70 méter széles és 7 méter magas, innen a barlang elnevezése is. A barlang falai jól összetömörödött mészkőrétegek, melyek között krétakori fosszíliák is szép számmal akadnak. A bejárt után az üreg összeszűkül, eleinte enyhén, majd egyre meredekebben lejt. A barlang gyomra kivételesen szép cseppkőképződményeket rejt, számos csarnokban. A barlang sötétjében denevérkolóniák is élnek.
A Strašna peć-barlang nem csak turisztikai, hanem természetvédelmi és történelmi szempontból is érdekes. Ez utóbbit azokra a régészeti leletekre lehet alapozni miszerint élt a barlangban ősember is.
A Savar-i Vladimir Šarunić 2000-ben erőfeszítéseket tett a barlang megnyitására a látogatók előtt, valamint a védelem alá helyezésére.
Telašćica Természeti Park
A Telašćica Természeti Park a Dugi Otok dél-keleti felén terül el, valamint magába foglal 13 további kisebb-nagyobb szigetet is, egy 70,5 négyzetkilométeres területen. A park területén a természeti szépségek valódi kavalkádja kápráztatja el az ide látogatót. Csendes öblök, égnek meredő vad sziklaszirtek, alpesi fenyő molyhos tölgy ligetek, sziklás területek az egyik felén valamint szőlőültetvények és olívaligetek a másikon. A park területe több mint 400 féle élőlény otthona, melyek között sok ritka és őshonos is található.
A parkban lehetőségünk nyílik a természetjárásra, a hajókázásra, a vízisportok gyakorlására, de részt vehetünk egy fotószafarin is.
A parkba beléphetünk Dolac-nal, vagy hajóval a Vela Sestrica világítótoronynál és a Vela-, valamint a Mala Proversa átjáróknál. Tovább… Telascica Természeti Park
Dugi Otok települései
Sali
Sali, a Dugi Otok kulturális és közigazgatási központja. Az ezeréves települést a sziget észak-keleti partján találjuk, amelyet az írott források már 990-ben megemlítenek. Már az ókori időkben is a Kornati „előszobájának” tekintették Sali-t. A települést természeti parkok, évezredes olíva ligetek veszik körül, valamint nagyon gazdag kulturális és egyházi örökséggel bír, amelyek a keresztény világ kezdetéig nyúlnak vissza.
Turisztikai látványosságai mellett, Sali egy egyedi Mediterrán település, nem csak a kellemes éghajlata és gazdag kulturális öröksége miatt, hanem azért is, mert az utolsó település mielőtt a Kornati szigetvilág és a Telašćica Természeti Park természet által uralt birodalmába lépnénk. Tovább… Sali
Zaglav
Zaglav, a Kornati szigettenger bejárata, nagyon vonzó hely a hajózók és a turisták számára. Első alkalommal a XV. században említik a települést az írásos források, vele együtt a Ferences-rendi kolostort és a Szent Mihály templomot is.
Zaglav kikötőjében található az egyetlen üzemanyag felvevő állomás a Zadar-i szigetvilágban, ahol a jachtok és a hajók üzemanyagot vehetnek fel.
Gyönyörű strandjai mellett, Zaglavban számos sporttevékenységet lehet űzni, mint például strandröplabda, kosárlabda, de azok akik a víz alatti világgal szeretnének megismerkedni, azok két búváriskola közül is választhatnak.
Zaglavból a helyi halászok segítségével ellátogathatunk a Telašćica Természeti Parkba, vagy a Kornati szigetvilágba.
Žman
Žman egy festői kistelepülés, mezőgazdálkodó és halászati gyökerekkel. A falu körüli termőterületek a tél folyamán tavakká változnak, amelyeket Velo és Malo Jezero néven említenek.
A faluban számos házi készítésű terméket állítanak elő, mint például az olíva olaj, a bor és a sajt. A település a Žmanšćica-öböl partján és fölött terül el. A települést Mežano néven említik meg először, a XIII. században. Ugyanebben a században épült a Szent János (Sv. Ivan) templom is. Žman-t a sziget felöli oldalon a Gračina, a Veliki és a Mali Stolitnjak dombok veszik körül, az öble előtt pedig két kis szigetet találunk a Krknata és a Vaka szigetet.
Luka
Luka legfontosabb turistákat vonzó különlegességei természetes strandjai és vadregényes gyalogútjai. A turisták immár fél évszázada visszajárnak erre a vidékre. Luka egy domb lábánál terül el, ez a Vela Straža-domb. A települést első alkalommal 1365-ben említi a Vallis Sancti Stephani. Luka öblében biztonságos kikötőre lelnek a hajók. Az öböl kikötőjét „Golden Bay”-nek is nevezik, nagyon kedvelt helye a hajózóknak. Luka-hoz közel eső Boka öbölben gyógyiszap réteg rakódott le, ezt a természetes gyógyhatású szert pedig sokan kedvelik.
Savar
Savar egy kis falu, amely leginkább a közeli Strašna peć barlangról ismert.
Az óromán Szent Pelegrin templom a VII.-IX. században épült és egy kis félszigeten található, egy festői kis öböl partján. A templom a régi horvát templomépítészet ékes szószólója. A templom barokk homlokzatán a XVI. századi glagolita feliratot később, 1670-ben áthelyezték a plébániatemplomra. A Szent Pelegrin templom központos alakzatú, alaprajza szögletes, a tojásdad alakú kupoláját oszlopok támasztják alá. A templom építésének dátumát nem sikerült pontosan meghatározni, a legtöbb történész jóval a IX. század elé helyezi. Egyedi jellege és kora miatt a templom a Világörökség része.
Egykor Savar-ban egy remetekolostor is állt, amely a Szent Antal nevet viselte, ennek a temploma volt a Szent András templom.
Savar jól ismert a kőfejtőjéről is ahonnan világszinten ismert épületekhez is szállítottak követ, mint például a Zadar-i római fórum, paloták és templomok Velencében és Rómában, valamint az ENSZ székház New York-ban.
A falu mellett számos kis öblöt találunk, melyek partjai alkalmasak a strandolásra és a horgászásra.
Brbinj
Brbinj festői öblét olivafák koronái pettyezik. A település jól ismert 800 éves glagolita gyökerekkel rendelkező történelméről.
Brbinj két öböl között fekszik, a Jaz és a Lučina öblök között. Ez utóbbi egyben a sziget kompkikötője is.
A faluban a régészek illír romokat is találtak, a XII. században pedig sólepárlás is folyt itt. Az itteni sólepárlók a Zadar-i Szent Kersován szerzetes rend tulajdonában voltak.
Brbinj templomában egy nagyon régi IX. századi feszületet is láthatunk.
Jó adottságokkal rendelkező öblei miatt, itt egykor egy kis hajóépítő sólya is állt. A Brbišćica-öböl felett magasodó domb meredek sziklái között számos barlang fedezhető fel.
Dragove
Dragove partját számos kis, természetes öböl csipkézi, előttük kis szigetek bukkannak elő a tengerből. Az észak-keleti szigetek a Tatišnjak, a Veliki Planatak, a Mali Planatak és a Magarčić. Dél-nyugaton, a homokos Veli žal-strand előtt pedig a kicsi, de annál népszerűbb Mežanj-sziget található.
A Mala Gospa szentély a közeli Dumbovica dombon áll, ahová a Boldogságos Szűz Mária ünnepén számos zarándok látogat el.
Božava
Božava egy kis kikötő, a sziget észak-keleti partján. Itt egy illír időkből származó erőd romjai is megtalálhatóak. A települést először 1327-ből származó dokumentumok említik Bosane néven.
Bár a falu lakosai leginkább keményen dolgozó farmerek és halászok, manapság sokan közülük a turizmusból élnek.
A falu nem ok nélkül kapta a Božava nevet, ugyanis ez horvátul „istennőt” jelent. Ez egy csendes, romantikus hely, kristálytiszta tengerparttal, kis öblökkel amelyeket fenyvesek szegélyeznek.
A faluban számos magánszállást találunk, valamint kis éttermeket is ahol a barátságos helyiek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a nyaralók visszatérjenek hozzájuk máskor is.
Zverinac
Zverinac kiváló hely a munkában megfáradt nyaralni, kikapcsolódni vágyók számára. A falut a sziget észak-keleti partján találjuk, Božava-val szemközt. Első alkalommal 1451-ben említik meg írásos dokumentumok a települést, Suiran néven. Egykor a sziget a Zadar-i nemesi családok birtokában volt. Erről egy réztábla tanúskodik 1746-ból, ahol a Fanfogna család neve szerepel.
Zverinac tengerpartján a kristálytiszta kék tenger, a napsütötte és hűs, árnyékos helyek bárkit lenyűgöznek.
Soline
Soline első alkalommal a XII. században lett megemlítve. A település a Solišćica-öböl észak-nyugati partján terül el, ott ahol egykor sólepárló medencék működtek, innen az elnevezése is.
Soline temploma, a Szent Jakab (Sv. Jakov) a XV. században épült. A sziget ezen településére gyorsan eljutott az írás-olvasás tudománya, hiszen itt alapították a sziget nyugati felén az első elemi iskolát.
A falu előtt az öböl elég mély ahhoz, hogy a hajók kiköthessenek.
Soline-hoz közel egy híres strand is található, ez a Sakarun strand, egyike az Adriai-tenger legszebb strandjainak.
Verunić
Verunić a Dugi Otok észak-nyugati végén található, a Ćuna-öböl partján, közel a gyönyörűséges Sakarun-strandhoz és a világítótoronyhoz. Verunić jól ismert nyaralóhely, ahol kényelmesen és békében ki lehet kapcsolódni. A kulturális látványosságok iránt érdeklődőknek érdemes megnézni a falu templomát a Gospa od Karmena-t.
Veli Rat
Veli Rat, már a Római Birodalom idejében is lakott volt. A települést a sziget északi részén találjuk a Ćuna-öböl partján. Az öblöt egy keskeny csatorna köti össze a Pantera-öböllel. Veli Rat kedvenc találkozó helye a hajósoknak és a természet kedvelőinek.
Veli Rat legkiemelkedőbb látványossága a Punta Bjanka-i világítótorony, amely már több mint 150 éve mutatja az utat a hajósoknak. Ez az Adriai-tenger legnagyobb világítótornya, a maga 42 méteres magasságával.
A faluban áll a Szent Antal plébániatemplom, a világítótorony udvarában pedig a hajósnép védőszentjének tiszteletére emelt Szent Miklós kápolna. A kápolna misekönyve 1869-ből való. A kis kápolna egy nagyon népszerű hely a romantikát kedvelő házasodni készülő párok között.
Videók
[…] a Dugi Otok kulturális és adminisztratív központja nevét a középkori só termelésének köszönheti. A […]