Krk-sziget

A Krk-sziget a Magyarországhoz legközelebb eső mediterrán sziget, de nem csak ezért kedvelt üdülőhelye a magyar turistáknak, hanem kellemes éghajlatának, számos műemlékének, tiszta, rendezett strandjainak és gazdag kulturális örökségének köszönhetően is. A sziget lakosai a történelem viharai és más kultúrák befolyásának ellenére, vagy éppen azért, megőrizték a vendégek és utazók iránti szeretetüket valamint hagyományaikat, melyekről messze földön híresek. A sziget lakosainak a turizmus mellett a fő megélhetési forrása a földművelés, a szőlő- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és a halászat. 1897 óta a Krk Szépítését Szorgalmazó Társaság folyamatosan szorgalmazza és fejleszti a sziget turizmusát. A legnépszerűbb üdülőhelyek és látnivalók Krk-szigeten Baška, Malinska, Omišalj, Punat, Šilo, vagy a Biserujka cseppkőbarlang és még sok más.

A Krk-sziget földrajza

A Krk-sziget 405,25 négyzetkilométeres területével az Adriai-tenger legnagyobb szigetének tartották, ugyanis 5 négyzetkilométerrel nagyobb szomszédjánál a Cres-szigetnél. Ez volt az általános nézet 1823-tól 1993-ig, amikor a Horvát Földtani Intézet újabb mérési adatai bebizonyították, hogy jelenleg a két sziget területe azonos. Ez a jelenség a klímaváltozásnak tudható be, mivel a globális üvegházhatás miatt a tenger szintje megemelkedett, így a Krk-sziget laposabb domborzata miatt területet veszít, a Cres-szigettel szemben, mely kevésbé lapályos. Pár éven belül, Horvátország legnagyobb szigete a Cres-sziget lesz.

Népességét tekintve a Krk-sziget Horvátország legnépesebb szigete. A legutóbbi népszámlálási adatok tanúsága szerint, a sziget lakossága 17 ezer fő, mely a Krk-sziget 68 települése között oszlik meg. A sziget „fővárosa” az azonos nevű Krk város, a maga körülbelül 5500 lakosával.

A teljes hossza 38 km, míg a legszélesebb részén 13 km széles. A sziget a nagy Kvarner-öbölben található, közel Rijekához (Fiume). A Velebit- és a Vinodol-csatorna választja el Horvátország szárazföldi részétől. Déli irányban a Cres-sziget található. 1980-ig csak komppal lehetett a szigetre jutni, azóta megépült a híd, mely a szárazfölddel köti össze, nem messze Kraljevicától. Magyarországról szinte végig autópályán lehet lejönni a Krk-szigetig. Érdemes a szigetre való átkelésre a hidat használni, hiszen ez a világ egyik leghosszabb betonhídja 1430 méteres hosszával. Hosszabb boltíve 390 méter, melynél csak a kínai Wanxian-híd boltíve hosszabb. A híd 1976 és 1980 között épült, elkészültekor Jugoszlávia diktátoráról, J.B. Tito-ról nevezték el, de ma már nem használják ezt a nevét. A hídon 30 kuna fejében lehet átmenni a szigetre, a visszaút viszont ingyenes.

A sziget domborzatát nem tagolják magasabb csúcsok, dombvidék inkább a sziget déli részén vannak, a legmagasabb csúcs az Obsova, 569 méteres magasságával. Partvonala több mint 200 km hosszú.

A Krk-szigetet repülőgéppel is el lehet érni, mivel nemzetközi reptere is van, a Rijeka-Riviera Kvarner (RJK) repülőtér, amely Omišalj mellett található a sziget északi részén.

Krk-sziget rövid történelme

A Krk-sziget már az újkőkorban is lakott terület volt. Kr.e. a X. századtól Liburnia részét képezte, liburni törzsek lakták. Az ásatások nyomán számos lelet került napvilágra Draga Bašćanska mellett, melyek bizonyítják, hogy a sziget lakott volt már a történelem előtti időkben, bronzkori és vaskori leleteket pedig Malinska, Dobrinj, Vrbnik és Baška mellett találtak.

A Római Birodalom terjeszkedésének a liburni törzsek sem tudtak ellenállni. A rómaiak a szigetet Curcita névre keresztelték, Krk városát pedig Curicum-ként, mely ekkor már városi rangot kapott. A sziget a római fennhatóság alatt fejlődésnek indult, így településeit megerősítették falakkal, erődökkel. Az építkezések Kr. e. a X. században kezdődtek a római polgárháború idején. Az erődítések célja az volt, hogy az akkor az Adriai-térség környékén portyázó germán törzseket távol tartsák. Ezen a környéken zajlott a római polgárháború legnagyobb tengeri csatája Cézár és Pompeius között, melynek nyomán a sziget a Kelet Római Birodalom részévé vált.

A VII. században az avarok számos alkalommal betörtek a szigetre, akárcsak a szlávok akik le is telepedtek itt. Számos római szokást és nevet megtartottak. 812-ben a Bizánci Birodalom részévé válik, ekkor nevezik Vekla néven, melynek egy romanizált verzióját használják később a velenceiek is (Veglia).

Nem tanúskodik dokumentum arról, hogy Krk szigete mikortól lett a Horvát királyság részévé, annyit tudni, hogy Krk, Zvonomir királyságához tartozott. 1001-ben a Velencei köztársaság leigázza a szigetet. Egy rövid időre a horvát IV. Petar Krešimir király újra visszaszerzi a szigetet, de a Velencei köztársaság újfent leigázza 1118-ban. Ekkortól a sziget fejlődésnek indul az élet minden területén. Ebben az időszakban jön létre és kap erőre a Frangepán család, akik eredetüket tekintve római felmenőkre hivatkoznak és veszik fel nevüket. A Frangepán befolyást megelőzően és alatt születnek azok a törvények amelyek a Krk-sziget fejlődését a továbbiakban meghatározzák, mint például a 1392-ben a Vinodoli kódex, vagy a Vrbnik-i Alkotmány 1388-ban.

1480 és 1797 között Krk-szigete újra a Velencei Köztársaság fennhatósága alá került, ez volt a legtovább kitartó sziget. Azáltal, hogy a sziget közel feküdt az Senj-i uszkókok területéhez, ez képezte az első védelmi vonalat ellenük. A XVI. századtól a sziget népessége jelentős mértékben felduzzadt, a törökök elöl menekülő horvát bevándorlók miatt.

1797-ben a velencei uralom végérvényesen véget ért, amikor Napóleon csapatai elözönlötték Európát, így lett Krk-szigete 1806-tól 1813-ig a Napóleoni Illír Tartomány része. 1822-ben a Habsburg birodalom közigazgatásilag leválasztja a szigetet Dalmáciáról és Isztriához csatolja Cres-el és Lošinj-al együtt.

A sziget olasz megszállása mindössze két évig tartott, 1918-tól 1920-ig, majd visszakerült horvát kézre. A Rapalló-i Egyezmény Jugoszláviához csatolta. 1941-ben az olaszok leigázzák a szigetet, majd ’41-től, ’43-ig német fennhatóság alatt áll. A második világháború után újfent Jugoszláviához tartozik, jelenleg pedig Horvátországhoz, miután az 1991 június 25-én kikiáltja függetlenségét.

Krk-sziget települései

Krk város

Krk város a sziget fővárosa. A nyaralás alkalmán, érdemes megtekinteni a város látványosságait és megkóstolni a helyi finom és különleges fehérbort. Krk város strandjai sziklásak, de akad közöttük betonozott is. A víz kristálytiszta, a partok rendezettek és a strandok nagy része jól felszerelt, így bárki kellemesen érezheti itt magát. Tovább… Krk

Vrbnik

Vrbnik egy csodálatos kis település, ahol számtalan látnivaló és kellemes strandok várják a turistákat. A strandok mellett sok kis rejtett öböl is található a parton, ahol a fák árnyékában akár hűsölni is lehet. Tovább… Vrbnik

Baška

Baška a horvát történelem fontos része, hiszen itt található a Baskai kőtábla, amelyen egy 1100-as évekből származó glagolita szöveg olvasható. Baška strandjai gyönyörűek és tiszták. A parton körülbelül 30 strand közül választhatnak a turisták, így biztosan mindenki megtalálja a számára ideális fürdőhelyet. Tovább… Baska

Punat

Punat a sziget második legnagyobb turista települése, itt található az Észak Adria egyik legjobban felszerelt kikötője. Punatban helyezkedik el, a sziget legnagyobb strandja, ahol a homokos, sziklás és az apró kavicsos partszakasz kedvelői is rátalálnak a számukra tökéletes helyre. Tovább… Punat

Omišalj

A Krk-sziget észak-nyugati partján fekszik Omišalj városa. A város ősi erődjéről gyönyörű rálátás nyílik a festői Sepen-öbölre. Az egykori vár körül szűk csoportokban épültek a korabeli házak, bár ezekből manapság már nem túl sok maradt fenn, de ezekre különös figyelmet fordítanak a helyiek. Omišalj-ban számos templomot, kápolnát és egyéb műemléket tekinthetünk meg vagy élvezhetjük a természet lágy ölelését, akár a tengerparton, akár a dombvidék árnyas fái között. Részt vehetünk számos rendezvényen és kiállításon, vagy hódolhatunk a gasztronómia örömeinek valamelyik hangulatos étteremben. Tovább… Omisalj

Njivice

A falu neve első alkalommal középkori írásokban bukkan fel először, ekkoriban még senki sem gondolta, hogy egyszer a kis falu még turistaparadicsom lesz. A település egészen a XX. század elejéig nem bírt kiemelt jelentőséggel, szépsége és természeti adottságai nem voltak ismertek az utazók előtt. Manapság, akik nyugodt helyet keresnek a nyaraláshoz, minden bizonnyal értékelni fogják a telepítés nyújtotta nyugalmat, a tiszta vizet, a zárt öblöcskéket, ahol nincs tömeg, de tiszta a tenger és el lehet húzódni a fák árnyékába. Tovább… Njivice

Malinska

Malinska nagyszerű hely a nyaralásra! A fiatalabbak is jól fogják itt érezni magukat, ugyanis két híres disco is található, ahol reggelig lehet táncolni. Tovább… Malinska

Dobrinj

Dobrinj egy erdőben fekvő település, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a körülötte lévő öblökre. Dobrinj a kultúra és a népművészetek települése, ahol sok történelmi ereklyét csodálhatnak meg a turisták, illetve megismerhetik a helyi népművészeti hagyományokat. Tovább… Dobrinj

Šilo

Silo, a kis üdülőfalú gyönyörű strandjaival vonzza a turistákat. Itt homokos és kavicsos strandok is vannak illetve a számtalan kis félreeső öbölben is lehet strandolni. A gyermekes családok számára is tökéletes hely a nyaraláshoz, hiszen az öblöknél lassan mélyülő, kellemesen meleg víz van, így a gyermekek is biztonságosan fürdőzhetnek. Tovább… Silo

Čižići

Čižići egy kis település a tengerparton, ahol leginkább tájjelegű épületeket tekinthetünk meg. A strandján fekete, gyógyiszap található, mely a reumával küszködők egészségére nagyon jó hatással van. A településről sok kirándulási útvonal is indul, így akár a Biserujka cseppkő barlanghoz is el lehet látogatni. Tovább… Cizici

Videók

Krk-sziget
Kvarner-öböl