Tkon

Pašman-sziget déli felén található Tkon, egy régi halászfalu. 1997-től folyamatosan kiépült a település, a régi központjától 2 km-el délebbre. Tkon-hoz tartozik Ugrinić falu, valamint 13 kisebb sziget is. A község területe mindössze 15 négyzetkilométer.
A jellegzetes halászfalut a „Kornati kapujának” is nevezik. Tkon lakosainak nagy része mezőgazdálkodó, állattenyésztéssel és halászattal foglalkozik. A halászaton belül fontos tevékenységi kör a kagylóhalászat a Pašman-csatornában.

A Helyi lakosok egy része állattenyésztéssel is foglalkozik, főként juh- és kecsketenyésztéssel, valamint szamarakkal, amelyeket a helyi lakosok nyelvén „tovar”-ként említenek. Ez utóbbi haszonállatok nagyon fontos szerepet játszanak a helyi lakosok mindennapjaiban. Az állattenyésztéssel foglalkozó emberek a mezőkön és az olíva ligetekben kőkunyhókat építettek, menedékhelyként a maguk és az állataik számára. A vidéken számos ilyen „bunja”-nak nevezett kőkunyhót láthatunk, amelyeket mind a mai napig használnak.

Tkon lakosai egy jellegzetes horvát dialektusban beszélnek, amelyet a nyelvészek „čakavska ikavica”-ként jelölnek, a helyiek pedig egyszerűen „hrvacki”-nak mondanak (a szó azonos az irodalmi horvát nyelv „hrvatski” szavával, amelynek magyar jelentés „horvát”).

Tkon-ban egy kompkikötő is működik. Ez a sziget egyetlen kompkikötője, ez biztosítja a vízi összeköttetést Biograd na Moru-val.

A múltban a helyi lakosok egy különleges kagylófaj tenyésztésével foglalkoztak, amelyet „kunjka”-nak neveznek. Innen ered a falu akkori elnevezése is.

A régi települést VII. Konstantin Porphürogenétosz is megemlíti a X. században „Katava” néven. Ez a település a Vrgade-szigettől nyugatra helyezkedett el. Itt Jusztiniánusz császár egy őrhelyet építtetett. 1067-ből származó írások a települést Katun-ként említik, míg 1363-ban már Kun-ként. Az akkori lakosok ezzel szemben Kunjanima-nak nevezték a településüket, magukat pedig Kunjko-nak. Tkon-ként hivatalosan 1840-től nevezik a települést, a Velencei Köztársaság idejében, „Tcon”-nak írva.

Erődök

Tkon környékén a legrégebbi erőd egy domb tetején épült, a Zaklopica-öböl mellett. A VI. századi építménynek Pustograd a neve, célja a Pašman- és a Zadari-csatorna védelme volt a kalózokkal szemben a Bizánci Birodalom uralma alatt. Az erőd védőfalai szabálytalan vonalúak, körülbelül 85×75 méter hosszúak és leginkább a dombtető természetes vonalát követik. A település akkori lakosai ide menekültek, ha kalózhajók közeledtek a tenger felől. Az erőd északi felén a falak alapjai láthatóak, míg a déli oldalon pedig teljes egészében fennmaradt egy torony is. A védőfalakon belül két épület nyomait találjuk, amelyek közül az egyik valószínűleg ház volt, a másik pedig egy víztározó ciszterna. Napjainkban Pustograd egy jelentős régészeti helyszín.

A Crnika erdőben áll a Veliki tor vagy más néven Ugrinić-kastély. Az erődítmény a XVI. században épült és az Ugrinić család tulajdona volt, akik a Šubić család leszármazottjai voltak. Az Ugrinić-kastély egy kétszintes épület, amelyet erős, vastag falak vesznek körül. Az erődítmény 50 embernek biztosított szállást, benne számos kisebb-nagyobb helység található. A részletesebb feltárások után sikerült azonosítani az egykori konyhát, műhelyet és a háziállatok számára fenntartott menedéket. Az erőd második szintjéhez egy nagy torony is tartozik, amelyet minden bizonnyal a család használt. A torony mellett egy ciszterna áll, amelynek kávája szépen megmunkált kőből készült.

Két másik megfigyelőhely is épült Tkon környékén, ezek a Straža és a Škatelac (vagy Kaštelac). Ezek a Második Világháború alatt német erődítményként működtek.

Vidéki építészet

A jelenlegi Tkon legrégebbi részein jellegzetes dalmát kőházak állnak, amelyeknek az alsó szintje farmépület, míg a felső szintje lakáscélú. Ezek a jellegzetes épületek Tkon Pelastra és Rudića dvori nevű részeiben láthatóak.

A falu központjában „koledište”-nek, vagy a helyiek által „kolešće”-nek nevezett kút és ciszterna áll. Itt gyűjtik össze az esővizet, amely vízforrásként szolgál az egész falu számára.

A település legrégebbi építményei közé tartozik a kikötőt körbeölelő mellvéd, amely a XIX. század közepén épült és amely időnként az eredeti céljának megfelelően is működik, ha a természet erői elszabadulnak.

Tkon közepén áll a település egyik legfontosabb építménye, a XVIII.-XIX. században épült nyári lak, amely a De Erco család birtokában volt. Az épülethez egy park és egy vízimalom is tartozik. Az épület a hagyományos építészet egyik leginkább figyelemre méltó példája.

Az egész Pašman-szigeten, így itt is mindenütt találkozhatunk a szárazfalakkal. Ezek között a jellemzően vidéki építmények között menedékhelyet építettek a juhnyájak és a pásztorok számára. Közöttük is a leghíresebb a Calovi tori nevű menedék, amelyben a Második Világháború alatt a nők és a gyermekek leltek menedékre. Hasonló építmény a Brzića tori is.

Tkon közigazgatási területéhez tartozik a kis sziget Gnalić is, amely egy fontos régészeti lelőhely. Itt egy hajóroncsot tártak fel, ahonnan több mint 10 ezer lelet került elő. A leleteket a Biograd-i Örökségi Múzeumban állították ki. A hajóroncs egy kereskedőgályája volt a Velencei Köztársaságnak, amely 1583-ban süllyedt el. Különböző értékes árucikkeket szállított a Földközi-tengeren át.

Szent Tamás (Sv. Toma) plébániatemplom

A Tkon-ban álló Szent Tamás (Sv. Toma) plébániatemplomot az írott dokumentumok első alkalommal a XI. században említik. A templom román stílusban épült, négyszögletes apszissal. A harangtorony és a számos épületrészlet jó állapotban maradt fenn. Mellette épült fel 1742-ben az új, bazilikális elrendezésű templom, amely három oldalhajóval rendelkezik. A templomot 1938-ban újították fel.

A templom főhajóját a mellékhajóktól 2-6 oszlop választja el, díszes oszlopfőkkel. A bazilika központi részét a főoltár foglalja el, amelynek oltárképe a Szűzanyát ábrázolja egy trónon. Az oltárkép a Zadar-i Petar Jordanić munkája a XV. századból. Eredetileg az oltárkép egy triptichon része volt, amely a korábbi század során részben elpusztult. A templom harangtornya román stílusban épült, benne két haranggal. A nagyobbik harang 74 centiméter átmérőjű, rajta a mártír Szent Katalin képe látható, valamint egy kereszt és két szív. A harang alsó szélén felirat olvasható: „Svaki duh hvali Gospoda” vagyis „Minden lélek Istenhez imádkozik”. A kisebbik harangnak 72 centiméter az átmérője, rajta az öntésének éve olvasható: „ANNO 1902”. Ma már a harangokat nem kézzel húzzák, 1980 óta harangozógép működteti őket.

A templom történetéhez kívánkozik az 1808-as történelmi esemény, mikor is a francia uralom idején a franciák betiltották a templom működését, ám az utolsó bencés szerzetes Pletikosić a szigeten maradt mint a Szent Tamás templom plébánosa. Később ő vásárolta vissza az osztrákoktól az államosított és erősen lepusztult állapotú templomot.

Hétfájdalmú Szűzanya temploma és a keresztút

A falura néző Kalvarija-domb tetején áll a XVIII. században épült Hétfájdalmú Szűzanya temploma és a keresztút. A domb, amelyen a templom áll, már a XV. század óta fontos szerepet játszik a falu életében. A dombhoz köthető az egyik legrégebbi horvát legenda, amely szerint a domb Krisztus jelenésének és más csodáknak a helyszíne.

Szent Antal Remete temploma

Tkon központjában találjuk a Szent Antal Remete templomát amely a helyi glagolita A. Palaškov hagyatéka 1672-ből. A templom márvány oltára a XIX. század elején készült. Az egyházi építmény a mai napig fennmaradt Szent Antal Testvériség használatában van.

Szent Kozma és Damján kolostor

A Szent Kozma és Damján kolostort a 95 méter magas Ćokovac-domb tetején láthatjuk, 2 km-el észak-nyugatra Tkon-tól. A domb elnevezése a „ćok” szóból ered, amely feketerigót jelent. A kolostor építését 1059-ben rendelte el a Biograd-i püspök Teodorik, egy régebbi bizánci erőd és egy ókeresztény templom alapjain. A kolostor 1125-re készült el teljesen. Miután a velencei hadak a XII. században elpusztították Biogradot, a bencés szerzetesek ide menekültek és egy új kolostort alapítottak. Később, a XIV. században a kolostor teljesen elpusztult, így a szerzetesek újat építettek, ezúttal velencei gótikus stílusban. Még ugyanebben a században a bencés szerzetesek elhagyták a szigetet, hogy csatlakozzanak a cseh királyhoz IV. (Luxemburgi) Károlyhoz, aki Prágába tért vissza, miután Rómában szent római császárrá koronázták (cseh királyként I. Károly néven tartják számon). A Tkon-ból elvándorolt szerzetesek Prágában új kolostort alapítottak, amely egyben a későbbi Prágai Egyetem alapját is jelentette.

A kolostor templomának legnemesebb darabja a XV. században készült festett Tkon-i feszület, amelyet gótikus stílusban készített Menegel Ivanov de Canalis, aki Paolo Veneziani tanítványa volt.

1964-ben a prágai Martin Kirigin Tkon-ba érkezik testvérével, hogy újjáépítse a kolostort, amely az utolsó aktív glagolita központ volt Horvátországban. Ebből a kolostorból származik a glagolita irodalom két legfontosabb dokumentuma, a XIV. századi „Pašman-i breviárium” valamint a XVI. századi „Tkon-i kódex”.

Strandolási lehetőségek

Pašman-sziget északi oldalán minden strand homokos, így a Tkon környéki strandok is. Az Ugrinić és Tkon közötti 3 km hosszú partszakaszon hét homokos öblöt találunk, amelyek között népszerű strandokat találunk, mint a Vruljica, a Južnja és az Ugrinić strandok.

Tkon területén kívül fekszik a Sovinje nudista autóskemping, amelynek szintén van két saját strandja. A kemping 250 embernek biztosít ellátást, hideg és meleg vizet. A gyermekek rendelkezésére áll egy játszótér, a felnőttek pedig a bárban fogyaszthatnak üdítőt vagy szeszes italt.

Tkon gasztronómiai kínálata

A családias, jellegzetes dalmát mediterrán hangulatot megtapasztalhatjuk, ha ellátogatunk a Tkon-i vendéglátóhelyekre. A településen találjuk a „Maestral”, az „Arkada”, a „Trta mrta” és a „Sovinje” éttermeket, valamint a „Klanac”, a „Stari dvori” és a „Leut” tavernákat. A „Treva” taverna a közeli Ugrinić-ban található. A szívélyes vendéglátók dalmát specialitásokkal kápráztatják el vendégeiket, amelyeket házilag termesztett olíva bogyóval, olíva olajjal, napon szárított fügével, házilag készült „rakija”-val és minőségi házi borral kínálnak.

A Tkon-i gasztronómiai specialitások elkészítési módjai régmúlt időkre nyúlnak vissza. Közöttük is említést érdemel a Bóra által szárított prosciutto, a házi juhsajt, a „pašticada”, a sült bárány, valamint különböző specialitások, amelyeket egy „peka”-nak nevezett alkalmatosságon sütnek meg, mint például a polip, különböző halfélék és természetesen a kagylók, közöttük is a helyi különlegesség a „Kunjka”.

Rendezvények

A „Škraping” elnevezés egy nemzetközi trekking verseny nevét jelöli. Az elnevezés a dalmát „škrapa” szóból ered, ami „durva sziklát” jelent. A versenyt első alkalommal 2006-ban rendezték meg, amelynek az alapítója Josip Tomić, a Biograd-i Soline Atlétikai Klub elnöke. A verseny a Horvát Trekking Liga védnöksége alatt kerül megszervezésre. A 2006-os hatalmas sikert követően 2007-ben és 2008-ban Pašman szervezte meg a versenyt, 2009-ben Ugljan, 2010-ben újfent Pašman, míg 2011-ben Tkon-nak jutott ez a megtiszteltetés.

A „Škraping” célja nem egyszerűen a versengés, hanem pozitív hatással van a résztvevők és a helyi lakosok önbizalmára is! Lehetőséget nyújt a Pašman-sziget hatalmas humán és természeti erőforrásainak felfedezésére és bátorítja a többi települést is hasonló sportesemények szervezésére.

Jelenleg, a „Škraping”-re három különböző nehézségi fokozatba lehet nevezni. A profi sportolók számára a táv hossza 42 km-ben lett meghatározva, amely komoly nehézségi szintet jelent. Az amatőr sportolók és hegymászók a rövidebb távra is benevezhetnek, ennek hossza 21 km. A verseny végén külön díjazzák a férfiakat és a nőket. Ettől az évtől kezdődően egy ultrakönnyű távot is bevezettek a szervezők, amelynek 8 km a hossza.

A „Latinsko idro” tulajdonképpen egy regatta, amelyet a Pašman-csatornában szerveznek meg. A versenyen régi vitorlás hajók, latin vitorlások és evezősök egyaránt részt vehetnek. A résztvevők egy komoly felkészülést követően barátságos versengésben mérhetik össze tudásukat. Az első „Latinsko idro” regattát 2007-ben szervezték meg, majd az azt követő minden egyes évben. A verseny célja nem egyszerűen a jó helyezés elérése, hanem a kulturális kapcsolatok ápolása a Šibenik-i, a Zadar-i valamint a többi résztvevő régió versenyzői és vendégeik között, valamint a hagyományos hajózás kultúra ápolása és megismertetése a fiatal generációval. A verseny keretében nem csak az elemista diákok de még az óvodás korú gyermekek is megismerhetik a tengeri hajózás tradicionális alapismereteit. Turisztikai szempontból is fontos esemény a „Latinsko idro”, hiszen nem csak Tkon, a Pašman-sziget és a Zadar-i régió turisztikai vonzerejét növeli, hanem egész Horvátországét is! A „Latinsko idro” ugyanakkor a horvát turista szezon hivatalos megnyitója is egyben!

A „Halászok éjszakája” immár 1986 óta kerül megrendezésre minden éveben. Az esemény több napig tart, egészen augusztus 15-ig, a Mária Mennybemenetele ünnepéig. A fesztivált a szabadban rendezik, a résztvevők pedig számos eseményen vehetnek részt, amelyek a fesztivál keretein belül kerülnek megszervezésre. Ezek lehetnek zenés-táncos előadások, kirakodóvásárok, tombola és természetesen a gasztronómiai különlegességek sem hiányozhatnak, mint például a halételek, a különböző módon elkészített rákok, kagylók és tenger gyümölcsei valamint a minőségi vörös bor sem! A rendezvénysorozat hajóversenyt és bocsa kupát is magában foglal.

Szálláslehetőségek Tkon-ban

Aki Tkon-ban szeretné eltölteni nyaralását, számos privát apartman, panzió és kemping közül választhat, de a Robinson turizmus hívei sem fognak csalódni.

A településen két turisztikai iroda is működik, a „Con Sole” és a „Kun”, ahol nem csak a szálláslehetőségek iránt érdeklődhetünk, hanem hajót, kerékpárt, vagy jet-sky-t is bérelhetünk.

Tkon-ban a Sovinje kempingen kívül két további kemping is működik, az Adriana és a Brist. A Tkon közigazgatási területéhez tartozó Ugrinić faluban további két kempinget találunk, az Oliva-t és a Pinija-t.

A Robinson-turizmus kedvelői átmehetnek a Pašman-sziget déli oldalára, amelyet a helyiek „sekély tengernek” neveznek, de átmehetnek a kis Žižanj-szigetre is. A Pašman-szigetnek ezen a felén nincsenek állandó lakosok. Bár a helyiek rendelkeznek itt földterületekkel amelyeken olívát termelnek, általában nem laknak itt. Mivel ezek az olíva ültetvények messze vannak a településektől, a tulajdonosaik kőházakat építettek az ültetvények közelébe, amelyeknek leginkább csak gyakorlati haszna van. Ezekhez az építményekhez tengerparti móló és kis strand is tartozik. A felszerelésük egyszerű és multifunkcionális. Az energia ellátást napenergiával vagy gázgenerátorral oldják meg. Az ivóvizet ciszternákban fogják fel. Aki kibérel egy-egy ilyen házikót, biztos lehet benne, hogy senki sem fogja zavarni pihenését!

Ha bemegyünk Tkon központjába, visszajutunk a civilizációba, még WiFi internet is található.

Videók

Tkon
Pasman-sziget
Észak-Dalmácia

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Exit mobile version