Omišalj egy domb tetején épült erődített település, az azonos nevű öböl partján, 80 méterrel a tengerszint felett. Elhelyezkedésének köszönhetően gyönyörű kilátás nyílik az öbölre, melyet csak néhány üzemanyag tartály ront ha Njivice irányába nézünk. A városnak igazi „mediterrán bája” van, jellegzetes szűk utcácskáival, melyek egyféle labirintus formát követnek, ahol az ember kellemesen elmerenghet a középkori élményvilágban, akárhányszor is megy végig rajtuk.
Rövid történelmi áttekintés
A város a III. században már létezett és a Krk-sziget egyik legrégebbi települése. Omišalj első lakói illírek voltak, őket a Kr.u. első században a rómaiak leigáztak az egész Krk-szigettel együtt. A rómaiak Fulfinium néven említik. A római fennhatóság egészen a horvátok megérkezéséig tartott. A XV. században számos horvát bevándorló érkezett a szigetre a szárazföldről a török hódítás elől menekülve. A korabeli írásos dokumentumok tanúsága szerint 1527-ben a településnek 1195 lakosa volt. A középkorban, Frangepán Miklós és János idejében a várost falakkal és más védművekkel erősítették meg, valamint a XV. század második felében tornyokat is emeltek, amelyek a város déli bejáratát védték. Így, a Frangepán kastély körül sűrűn lakott település alakult ki, utcáinak nyomvonalai nem követtek semmilyen rendszert, az épületek építésekor csak a domborzati adottságokhoz alkalmazkodtak. 1480-tól a XVIII. század végéig a város velencei uralom alá került. A XIX. században a település hanyatlásnak indult, többek között azért, mert a tengeri szállításban a vitorlás hajók helyét átvették a gőzhajók. A 2001-es népszámláláskor a városnak 1790 lakosa volt.
Nevezetességek
Sepen öblében, Omisalj közelében találjuk a rómaiak által az I. században alapított Municipium Flavium Fulfinium nevű ősi település maradványait, mai napig folyik a feltárása, bár még nagy része még mindig feltáratlan. Az akkoriban új település a római veteránok számára épült. A település követte az akkoriban alkalmazott építkezési alaprajzot, így az utcák egymásra merőlegesek voltak, körbefutó négyszögletes főutakkal. A csendes öböl lehetővé tette egy védett kikötő kialakítását, a termékeny talaj és az ivóvíz bázis pedig megfelelő alapot képezett egy város alapjainak lefektetéséhez. A város rendelkezett az összes akkoriban szükséges szolgáltatással, így volt fóruma capitoliummal és bazilikával, kikötője kereskedelmi negyeddel, fürdője és vízellátó rendszere. Nem ismeretes, hogy a rómaiak miért hagyták el a települést, de valószínűsíthető, hogy a horvátok pusztították el. A túlélők Krk városába menekülhettek, amely inkább volt rómaiasítva. A Római Birodalom széthullásával Fulfinium eltűnt az őt létrehozó civilizációval együtt.
A régi Fulfinium maradványait az időjárás és az erózió kikezdte, illetve néhány részét elnyelte a tenger. Szétszórva még találhatóak megmaradt falmaradványok a tengerszint alatt egy méterrel is. Az egykori római Sepen kikötő úgyszintén elpusztult, leginkább a tengerszint változások valamint napjaink építési projektjei miatt.
Két kilométerre dél-nyugati irányban Omišalj-tól, a Sepen-öbölben a Pernibe-félszigeten számos maradványát láthatjuk az antik és középkori építészetnek, többek között egy nekropoliszt (a „holtak városa” – ősi temető) is. A legérdekesebb műemléke ennek a helynek a „Mira” nevű ókeresztény egyhajós bazilika a VI. századból. Ez az egyetlen ilyen jellegű fennmaradt építmény, mely nem csak a Krk-szigeten egyedülálló, de az egész horvát tengerparton. A templom falai megmaradtak egészen a mennyezet szintjéig. A mód ahogyan az ablakok félköríve használatos volt, egy bizonyos időszakra volt jellemző. A helyi tradíciók szerint a templom a Szent Miklós bencés apátsághoz tartozhatott, melyet a XV. században elhagytak, hogy a közelebb fekvő Omisalj-ba költöztessék. Az épület nyugati felén egy másik román stílusú egyhajós templom állt, félköríves apszissal. Az egyik oldalsó falán egy félköríves ablak maradványai figyelhetők meg. Az idők folyamán a templom új tetőszerkezetet kapott, amely azonban nem megfelelő, így az épület elvesztette eredeti stílusjegyeit. Az ókeresztény bazilika keleti oldalán más épületmaradványokat találunk, faragott kövekből rakva. Az északi és a nyugati oldalon egy másik nagyobb épület maradványai is láthatóak, a többit már benőtte a növényzet.
A tenger partján végigfutó Lungomare sétányról le lehet térni a Dubec-parkba, mely 15 percnyi séta a várostól. A park területe 18 négyzetkilométer, sétányainak hossza pedig majd egy kilométer. Itt több kilátó, pihenőhely található, valamint sokszínű növényzet.
Kiemelkedő monumentális értékkel bír a Szűz Mária Mennybemenetele (Stomorina) plébániatemplom. A felépülésének pontos dátuma nem ismeretes, de az i.sz. XII. századra tehető. A boltíves, három hajós román stílusban épült templomot a századok folyamán számos alkalommal átépítették, vagy hozzáépítettek. A kupolát és a négyszögletes kórus pilléreket a XV. és XVI. században építették hozzá. A XVI. században a templomnak nem kevesebb mint 18 oltára volt, ezekből napjainkra egyetlen egy sem maradt. A templom homlokzatát rózsaablak díszíti, amely alatt egy tábla látható glagolita felirattal, melynek tanúsága szerint az akkori mester aki a templomon dolgozott „Sinog mester” volt. A táblát 1405-ben helyezték el. A főkapu íves ablaka egy keresztet és pálmákat ábrázol korai román stílusban. A templom berendezése román, reneszánsz és barokk stílusú bútorzatból áll. A fából készült szárnyas főoltár a Szent Szívet ábrázolja, amely Jacobello del Fiore munkája a XV. századból. Összhangban az ókeresztény szokásokkal a temető a plébániatemplom mellett helyezkedett el, ezért ezt a területet a helyiek a mai napig „Smitir”-nek nevezik.
A harangtorony nincs a templom épületével egybeépítve, hanem attól távolabb épült 1533-tól 1536-ig és az Omisalj-i Pere valamint a Kotor-i (Vinodol-i) Andrej mesterek munkáját dicséri. Akárcsak a templom, a harangtorony is faragott kőből készült, míg a torony kupolája fémlemezekből.
A városi rezidencia a XVI. században épült a velencei uralom idején. A harangtorony keleti oldalán épült és a tér felől tekinthető meg. Az idők folyamán számos funkciója volt, mint törvényszék, piac, városi és politikai találkozók színhelyéül, árverező teremként, szórakozóhelyként, stb.
A gótikus stílusban épült Szent Helén kápolna a főtéren található, számos alkalommal építették át. A XV. században Nikola Bozanić mester felújította, majd a XX. század elején restaurálták Omisalj lakosainak az adományaiból.
A történelmi városrészben („Na Dupcu”) látható a román stílusú Páduai Szent Antal kápolna a papi rezidenciával, melyet az azonos nevű testvériség már 1685-ben megemlít.
A XIX. század elején a Frangepán kastélyt elbontották, de meghagyták a mellette épült iskolát. 1910-ben a vártornyot átépítik lakóházzá, amely csatlakozik az iskola épületéhez. Az iskolával szemben megmaradt a régi esővízgyűjtő ciszterna, amelybe az iskola tetejéről lefolyó esővizet gyűjtötték össze. A torony lebontásának a története mindössze egy népballadában maradt fenn, az utolsó Krk-i Frangepán VII János sirámaiban, mikor is a velenceieket csapta be, hogy elhagyják Omisalj-t.
Omisalj környékén számos vallásos építményt találhatunk, valamint jónéhány romot, amelyek arról mesélnek, hogy ennek a vidéknek mindig is voltak lakói. A városfalakon kívül is található egy Szent Helén kápolna, melyet a „Na Dolu” jelzővel különböztetnek meg. 1603-ban épült mára már csak az apszisa és a nyugati fala áll.
A város „Na Vozu” negyedében áll a Szent József kápolna, mely 1784-ben építették a velenceiek azért, hogy a tonhal halászok eleget tehessenek vallásos kötelezettségeiknek.
A kis Szent Márk (Sv. Marko) szigeten, napjainkban is láthatóak a velencei erőd romjai. A velencei dominancia idején ez egy állandóan használatos erőd volt, melyben az őrök ügyeltek arra, hogy a Senj-i menekültekből verbuválódott kalózok hajói ne juthassanak be a Kvarner-öbölbe. Egy magaslaton a kis Pesja-nak nevezett öbölben egyedül áll a középkori erőd romja, melynek az elnevezése Gradac vagy Fortica.
Éttermek, bevásárlás
A városban számos kisebb boltot találhatunk, de posta és bank is van itt. Nem csak a városiak ismerik a „Barba Gera” és a „Pod lipom” éttermeket. Ezeket a remek helyeket mindenképp érdemes meglátogatni annak, aki nyugodt körülmények között szeretné élvezni helyi gasztronómiai különlegességeket.
Strandok és kempingek
A „Pušća” autóskemping a tengerparton található egy kedves kis öbölben. A Krk-i hídtól nem messze található, tökéletes pihenőhely.
Szálláslehetőségek
Omisalj-ban számos szálláshely közül választhatunk a szállodáktól kezdve a privát szállásokig, így mindenki megtalálhatja az igényeinek megfelelő szállást. Példaként megemlíthetjük a Hotel Delfin-t amely a tenger közvetlen közelében fekszik, van saját strandja is. Ezen felül, rendelkezik minden szokásos szolgáltatással, így a szobái légkondicionáltak és balkonjuk is van. A szállodának saját étterme van, ahol akármikor étkezhetünk. A hotel közelében teniszpálya is található.
Az óváros alatt, a tenger partján található az Éva villa. Három csillaga magas szintű szolgáltatásokat feltételez és ez így is van. Szobái minden igénynek megfelelnek, a szálloda éttermének terasza pedig közvetlenül a tenger partján van, kezünkkel akár a vizet is megérinthetjük, nem is beszélve a csodálatos kilátásról. A villának saját parkolója van, valamint bérelhető minigolf, teniszpálya, asztalitenisz, van szauna és játszótér is a gyerekek részére.
Videók