Egy Marin Sanudo nevű író a következőket írja Labin városáról: “Labin tipikusan az a város, ahol mindenki horvátul beszél, az utcák meredekek és veszélyesek, ugyanakkor a nők gyönyörűek és szeretnek templomba járni.”
Történelmi áttekintés
Labin városa az Isztria félsziget keleti részén helyezkedik el, 5 kilométerre a Rabac feletti dombon. Az antik időkben Albona vagy Alvona néven volt ismert. Nevét arról a helyről kapta, ahol egykor egy régi erőd állt, amit még histri és liburni törzsek építettek. A Labin nevet először egy emphesusi író, Artemidor munkáiban fedezték fel, Krisztus előtt a II. században.
A Római Birodalom bukását követően Labinnak több uralkodója is volt, majd a VII. században szlovák és avar törzsek foglalták el a területet, és már-már úgy tűnt, hogy a várost teljesen romba dönti a két nép összecsapása. 788-ban a frankok veszik át az uralmat és bevezetik a feudális rendszert. Ekkortájt kezdtek bevonulni ide a horvát törzsek párhuzamosan más népekkel. Ezt követően 1420-ban a velenceiek veszik birtokba a várost. Ennek köszönhetően indul el Labin felvirágzása, hiszen rengeteg új épületet építtetnek, melyek nagy része a mai napig fennmaradt, és a város kulcsfontosságú részét képezik.
Velence után az osztrákok, majd a franciák veszik át az irányítást, akik egészen 1918-ig birtokolják ezt a területet. Az ő uralmuk alatt nyitják meg a labini bányát, amely a lakosság fő bevételi forrásává válik. Ezért is terjed el a XIX. században a bányászváros megnevezés.
1921-ben 2000 bányász tiltakozásképpen az olasz fasizmus ellen létrehozta a Labini Köztársaságot, viszont ez nem tartott sokáig, mindössze egy hónapig. A II. világháborút követően a város Jugoszláviához került, majd 1992-ben Horvátországgal együtt felszabadult.
Városnézés
Labin közel tízezer lakosú település, óvárosa híresen szép egész Isztriában, a leggyönyörűbb óvárosként tartják számon. Az egykori bányászvárosban ma már csak turistalátványosságként mutogatják a szénbányát, ugyanis be kellett zárni, mivel olyannyira a hegy mélyébe ástak, hogy az már kezdett megrogyni az óváros alatt. Így ma a Városi Múzeum alatt, amelyet 1960-ban alapítottak és a Battiala Lazzarini Palotában kapott helyet, tekinthető meg a bánya rekonstruált változata, ahol az idelátogatók átérezhetik milyen volt egy fénytől elzárt bányában a munka. A felsőbb szinten a múzeum a város történetet mutatja be. Egyik érdekes része a múzeumnak a Kőtár, ahol Krisztus előtti I.,II. és III. századból megmaradt római leletek tekinthetők meg, emellett vannak szakrális művek és festmények, melyek nagy részét labini horvát festők alkották és természetesen a régi bányászfelszerelések is kiállításra kerültek.
Nem messze a múzeumtól található a városkapu, a Porta Sanfior, amelyet 1589-es megépítése óta többször is felújítottak illetve átépítettek, így ez az idő során sokat változott.
A múzeum előtti macskaköves utcán még egy galériát is találunk, ahol egy keramikus műhelybe is beleskelődhetünk. Itt készítik a bokaletának nevezett cserépedényt. A hagyomány szerint az isztriaiak ebből az edényből isszák a bort, amit szintén különleges módon készítenek el. Ez a tradicionális isztriai leves, ami tulajdonképpen fűszerezett vörösbor, amelyet forró piszkavassal forralnak fel, végül pedig kenyeret mártogatnak bele.
Labint két részre oszthatnánk, az egyik az óváros, a másik pedig a köre épült új város városrész. Az óvárosban számtalan szebbnél szebb épületet csodálhatunk meg, miközben a középkori és velencei korszakból megmaradt utcácskákon sétálunk. Többek között megnézhetjük a XIX. században épült Városházát, egy VII. századi bástyát vagy egy 1550-ben épült loggiát. Ezen a környéken van a Szent Flóra kapu is, amelyet Szent Márk oroszlánja díszít. Érdemes meglátogatni a Szűz Mária születése-templomot (Rodjenje Marijino), Labin plébániatemplomát, amely a XIV. század végén épült, viszont többször is átalakították, így a XVI-XVII. századra gótikus formát öltött. A homlokzatot rózsaablakok, a belsejét pedig velencei művészek alkotásai díszítik, melyek között Palma il Giovane egyik munkája is megtalálható.
A templom mellet áll a Városi Bíróság épülete, amelyet 1555-ben építettek. Ugyancsak ezen a környéken található a Scampicchio-palota a XVI. századból és a Lazzarini-palota, amely barokk stílusban épült a XVIII. század elején, ma pedig a Városi Múzeumnak ad otthont.
Ha a kilátást is szeretnénk élvezni, akkor mindössze 5 kunáért felmehetünk Labin legmagasabb harangtornyába, a XVII. századi velencei stílusú épületbe, ahonnan 32 méternyi magasságból csodálhatjuk a kilátást, amely Labinra és a közeli Rabacra néz.
Kulturális rendezvények
Labin júliustól augusztusig igazi művészteleppé alakul át. Ilyenkor az egész város, a templom, a régi tér, az utcák és minden színházzá változik, ahol színészek és zenészek lépnek fel. A komolyzene, a folklór és a jazz dallamai visszhangzanak végig az apró utcákon. Augusztusban a Vizuális Színház Fesztiválján a zenészeket felváltják a színészek, hogy ők játékukkal elkápráztassák a nézőközönséget.
A város nemcsak a muzsika és a színház fesztivál színhelye, hanem az évente megrendezésre kerülő Mediterrán Szobrászszimpóziumé is. A város lábánál fekvő Dubrovában rendezték be a szoborparkot, amelyet az évről évre érkező szobrászok folyamatosan gazdagítanak. A Mediterrán Szobrászszimpóziumot augusztusban szokták megrendezni immár 30 éve. Ilyenkor a meghívott szobrászok kőszobrokat faragnak, amelyeket a szimpózium elteltével a parkban hagynak. Az elmúlt években kezdték meg a Fehér út című alkotást, melynek különlegessége, hogy már számos elismert szobrász is dolgozott rajta.
Kiránduló és sportlehetőségek Labinban
Az itt eltöltött időt nemcsak városnézéssel, hanem hajókirándulással is gazdagíthatjuk. Labintól nem messze található Rabac, ahonnan több hajó is indul, különböző helyekre, választhatjuk a Lim Fjord-ba vezetőt vagy akár Rovinjba is ellátogathatunk.
Mindenképpen érdemes megnézni a Labin mellett található Kuncit, a „castellums” néven emlegetett települések egyikét, amely még a bronzkorban alapított települések közé tartozik, ezért Labin fontos történelmi örökségeként tartják számon.
Itt a sportolni vágyók is megtalálhatják a számukra megfelelő időtöltést, Labinban a szárazföldi sportoknak hódolhatnak a mozgás szerelmesei.
Ahol enni érdemes
Az itteni éttermek specialitása a nyokki, ez olasz eredetű szó és a gnocchiból ered. A nyokki lehet egyszerűen csak lisztes, de a krumplis nyokki az igazi. Ezt a tésztaételt szokták kvarneri škampival vagy garnélarákkal is készíteni.
A Labin és Rabac közötti úton található a Due Fratelli étterem, ahol belekóstolhatunk a tradicionális isztriai konyha ízeibe. A vendégek elsősorban a tenger gyümölcseiből készült ételeket kóstolhatják meg, de ezen kívül grillezett és párolt ételek is szerepelnek a menüben, valamint töltött kenyér, tésztafélék, saláták és desszertek is.
Egy másik neves vendéglő a Markus étterem, ami 2 kilométerre van a várostól, csendes és kellemes légkörben fogadja a vendégeit és helyi specialitásokat szolgálnak fel.
Hol szálljunk meg?
A Villa Calussovo szálloda gyönyörű kilátással és igényes berendezéssel várja a vendégeket, akik rendelkezésére a franciaágyas, légkondicionált szobák állnak, fürdőszobával, telefonnal és műholdas TV-vel. Ha házi kedvencünket is szeretnénk magunkkal hozni, itt azt is megtehetjük, emellett az éttermi szolgáltatás, kerékpárok, mopedek, bérautó, gyerekágy kérésre díjmentesen kaphatók. A szálloda mozgáskorlátozottak részére felszerelt szobát is biztosít.
Nemcsak szállodában szállhatunk meg, Labinban számos nyaraló és kemping várja a turistákat, ahol a vidéki élet idilljét és az Adria közelségét elvezhetik.
Videók