Selca a Brac-sziget keleti részén, 36-kilométerre Supetar-tól található. A falu a természeti szépségei mellett gazdag kulturális és történelmi emlékekben is. Selca egy híd, amely bemutatja, hogyan változtak át a mediterrán falvak városokká. Selca-ban szinte minden kőből van építve, itt kőből készültek az ajtó bejáratok, lépcsőházak, teraszok és még az udvarok és az utak is kővel vannak borítva, sőt még a gyermek játékok is kőből vannak. A követ nem csak azért használták mert sokk volt belőle, hanem mert nagyon időálló.
Történelme
Selca-t első alkalommal Povlja regiszterében említik, mint 1181-ben már létező települést. Ekkoriban itt még csak juhászok éltek. Számos járvány ütötte fel a fejét a faluban és a környéken, amely miatt az őslakosok nagy része meghalt. Később a XII. században és utána az új lakók menekültek voltak, akik a jelenlegi Gorniji Humac vidékéről érkeztek. Selca 1678-tól indult fejlődésnek, amikor is áttértek a kőből való építkezésre. 1721-re Selca már káplánság lett, míg 1815-re saját önálló egyházkerület. A település gazdasági és kulturális virágkorát a XIX. században élte.
Érdekességek
Érdekességként lehet megemlíteni, hogy a falu parkjában elsőként állítottak műemléket Lev Tolstojnak (1828-1910) 1911-ben, egy évvel halála után, míg szülőhelyén Ljasna Poljanában még csak tervezték.
A kis településen 1991-óta minden évben megtartják a „Croatia rediviva” nevű fesztivált, ahol az ország költői gyűlnek össze. A fesztivál Drago Štambuk költő, orvos és nagykövet ötlete alapján jött létre. Az volt a célja, hogy a három horvát dialektust (Ča, Kaj, Što) használó költők verseit egyesítse. A fesztiválon a költők felolvassák a saját verseiket, majd a három tagú zsűri kiválasztja a legjobbat közülük. A koronás költő (Poeta oliveatus) és az alapító közösen kiválasztják a verseket, amelyeket majd márványlapra vésnek és felszerelnek a központi téren található „költészet falára”. Az alapító 5 évente közzéteszi a fesztiválok során felolvasott versek gyűjteményét, a kötet címe Maslinov vijenac (az olíva ág). Ez idáig 3 kötet jelent meg.
Selca és környéke látnivalói
A régi Kármel-hegyi Szűzanya templomot a helyi lakosok egyszerűen csak „régi templom”-ként említik. Valószínűleg ez volt az első templom Selca-ban, amely a XVII. század első felében épült. Írásos dokumentumok a templomot „Selca-i Szűzanya”-ként említik. Ahogyan nőtt a település lakossága, úgy mutatkozott szükség a templom átépítésére is, így jelenlegi méreteit 1850-ben nyerte el, harangtornya később épült, 1871-ben. Az aranyruhás Kármel-hegyi Szűzanya szobra 1850-ben készült, az oltár fölött áll. A templomot és az új oltárát 2002-ben újra szentelték, ekkor kapta a új nevét is: Rózsafüzéres Szűzanya. A templom felszentelésekor a helyi vallási vezetőkön kívül a vatikáni pápai nuncius is jelen volt.
A település fejlődésével igény mutatkozott egy újabb templom építésére. Az új templom 42×22 méteres alapterületűre lett tervezve, melyet 1919-ben tervezett román stílusban az osztrák építész Adolf Schauf. Az új Kármel-hegyi Szűzanya templomának 1921-ben tették le az alapkövét egy korábbi templom helyén amely a Szűzanya Kinyilatkoztatása nevet viselte. Az építkezés lassan haladt, így a templom 1940-re készült el, harangtornya pedig csak a Második Világháború után. Végül a templomot, ekkor már Krisztus Király temploma néven szentelték fel. 1956-ban Ivan Mestrovic, a neves szobrász művész 2,1 méter magas szobrot adományozott a templomnak, melynek neve „A Szent Szív”. A bronzszobrot a presbitériumban helyezték el. A mester elkészítette a szobrot kőből is, melyet Szent Cirill és Szent Metód szobrai között helyezett el a főbejárat homlokzatán. Szent Péter és Pál szobrai, valamint más evangélikusoké kőpulpitusokon állnak, ezek Karmen Štambuk munkái. A templom főhajójának a kazettás mennyezete fából készült 2007-ben. A templom még ma sincs teljesen befejezve, tervezik megépíteni az Áldott Szentség oltárát, mozaik berakásokat az apszisok boltíveire valamint egy Keresztutat.
A falu szomszédságában számos kiemelkedő értékkel bíró kis óhorvát templomot találhatunk, az ó román időszakból, melyek keletkezése egészen a X. századig vezethető vissza. A Szent Miklós templom Selca és Sumartin között található, 1400 méteres tengerszint feletti magasságban Brac keleti partján. A Szent Kosmius és Damianus a smrecevik magaslaton (449 m) illetve a Szent Tamás ugyan azon a dombon Selcátol nyugatra található. Ezek azok a szentek, amelyeknek akkoriban tulajdonítottak a horvátok kiemelkedő fontosságot, mikor áttértek a keresztény vallásra. Ezek a templomok nem rendelkeztek túl nagy méretekkel, így könnyen lehetett alkalmazni a donga tetőt, amely kőlapokból készül, ilyen a Szent Miklós templom is, akárcsak a kis ó horvát templomok nagy része. A kis templomok falait árkádok díszítik, melyek monumentális benyomást sugallnak.
Videók