Blato

Blato 42 km-re van Korcula várostól és 7 km-re Vela Luka-tól. A városba látogatók a helyi építészeti remekeket tekinthetik meg, amelyek mindenkit el fognak varázsolni. A városban több templom és műemlék tekinthető meg. A történelmi emlékeken kívül sok rendezvény is várja a turistákat, amelyek alatt a népi hagyományokat is megismerhetik. A város a Korcula-sziget belsejében helyezkedik el, a Blato-i mező keleti szélén. Blato gazdasága a növénytermesztésre alapul. A blato-i mező egykor mocsaras terület volt, melyet lecsapoltak egy földalatti vezetéken keresztül, amely a Bristva-öbölbe vezette el a vizet. A mezőn leginkább szőlőt termelnek.

Blato történelme

Blato, nevét az egykori tavas, mocsaras területről kapta, amely a jelenlegi település és Vela Luka között helyezkedett el. Az elnevezés ószlavón eredetű, nagy vízfelületet, mocsarat vagy lápot jelent. Hazánk legnagyobb állóvizének neve, a Balatoné is ugyanebből a szóból származik. A település a sziget belsejében helyezkedik el, távol a tengerparttól, ugyanis akkoriban veszélyben voltak a tengerparti települések a kalózok miatt. Ugyanakkor a vizes területek lecsapolása által, a helyi farmerek kiváló termőföldekhez jutottak. Az évek folyamán a felgyülemlő esővíz elvezetésére egy komplex mellorációs rendszert építettek ki 4 km hosszúságban, amely a tengerbe vezeti a vizet. Ez legnagyobb részt a XX. század elején épült ki, mikor is a város gazdasága virágkorát élte. Ezeknek az előnyöknek tükrében érthető, hogy a település gazdag várossá fejlődött. Számos nemesi család költözött ide, kastélyokat építettek, melyekből napjainkban is számos látható.

Az Amerikából behurcolt filoxéra elpusztította Európa szőlőültetvényeit, de megkímélte a Dalmát szigetekét. A bor iránt akkoriban óriási volt a kereslet. A bort csak tengeri úton lehetett eljuttatni a vásárlókhoz, így Prigradica mellett móló és rakpart épült. Abban az időszakban csak Blato maga 10 ezer tonna bort termelt, a domboldalakat elborították a szőlőültetvények teraszai. Ezeket a teraszokat mai napig láthatjuk a város mellett.

1911-ben épült a Zlinje-sétány, melyet hársfák szegélyeztek. A sétány a város egyik felétől a másikig terjedt, így ez volt Európa leghosszabb hársáfákkal szegélyezett sétánya a Berlin-i Unter den Linden-sétány után.

Az Első Világháború után Blato-t is elérte a filoxéra fertőzés, a szőlőültetvények elpusztultak, ami masszív emigrációhoz vezetett. Egyetlen nap alatt, 1200 ember hagyta el Blato-t és vándorolt ki előbb Brazíliába, majd később az Ausztrália-i Sidney-be, ahol manapság háromszor több Blato-i lakos leszármazottja él, mint napjainkban Blato-ban.

A Második Világháborút követően Blato újfent fejlődésnek indult, részint az iparosítás miatt, részint pedig a turizmus fejlődése okán. Napjainkban a legnagyobb bevételi forrása a városnak a Radež vállalat, amely hajózási felszereléseket gyárt, valamint a lakosok szállások kiadásából származó jövedelme. Fokozatosan a korábban elpusztult szőlőültetvények helyére is újakat telepítettek, valamint új olíva ligeteket hoztak létre, így a földművelés is újra fejlődésnek indulhat.

Blato nevezetességei

Blato-ban járva számos, régi időkből visszamaradt műemléket tekinthetünk meg. Ilyen a „Junianum”-ként ismert római kori épület is.

A két legrégebbi, jó állapotban fennmaradt épület egyike a temetőben álló Szent Kereszt templom, valamint a XIV. században épült román-gótikus stílusú Szent Jeromos templom.

A település múzeuma az egykori Arneric család reneszánsz-barokk kastélyában van berendezve.

Érdekes épületcsoportot alkotnak az egykori Korcula-i nemesi családok nyári palotái a jellegzetes vidéki stílusban épült régi parasztházakkal.

Blato-tól nem messze a Zablace nevű településen egy nagyon érdekes egyhajós templomot láthatunk, a Szent Kozma és Damján templomot a XII. századból.

A Blato környéki kisebb falvacskák templomait is érdemes megnézni: Poljéban a „Szűz Mária” templomot 1338-ból, a Szent Márton templomot Mala Krtinja-ban amely 1346 körül épült, valamint Dugi Podban a Szent Mihály templomot 1346-ból.

Érdemes megemlíteni Blato főutcáját, melynek szélén egy 1 km hosszan elnyúló citromfa-sor látható. Júniusban a fák virágba borulnak, kivételes látványt nyújtva.

Mindenszentek temploma

A középkorban épült a Mindenszentek temploma, pontosabban a XIV. században, legalábbis a korabeli dokumentumok ekkora teszik az építését. Más források azonban azt állítják, hogy már a X. században is létezett. A templomot a város főterén találjuk, mellette áll a harangtorony és a városi loggia. A templom legrégebbi felében, a keletiben áll a főoltár.

A templom márványból készült oltárát fára festett képek díszítik, a „Mindenszentek” és „Madonna a Gyermekkel”, melyeket az itáliai reneszánsz festő Girolamo da Santacroce festett. A képek 1540-ben kerültek a templomba. A templom egyik kiemelkedő műalkotása a Szűz Mária szobor. A legenda szerint a közeli öbölben találták. A szobrot a hívők gyöngysorokkal díszítették fel. A szobor ilyen módon való díszítése egész Dalmácia szerte egyedülálló, a díszítés korát, sokszínűségét és értékét tekintve. A templom nagy klasszicista stílusú kápolnájában egy márvány szarkofágban vannak elhelyezve Szent Vincenca földi maradványai, melyeket 1795 hoztak ide, IV. Pius pápa áldásával. Minden év április 28-án a szent relikviáit egy egyházi felvonulás keretében körbehordozzák a városban. Szent Vincenca mártír a város védőszentje, Diocletianus császár parancsára végeztette ki a római kormányzó. Szent Vincenca diakónus még be sem töltötte a 17. életévét, mikor kínhalált halt hitéért.

A templom nagy kerek ablakai a dalmát építészet jellegzetes stílusjegyei. Szent Márk és Szent János evangélikusok szobrai láthatóak a templom nyugati oldalán, míg az északin Illés és Jeremiás prófétáké. A próféták szobrainak arckifejezése, szakáll viselete és ruházata a XVII.-XVIII. századi nemesekét idézi.

Loggia

A város loggiáját legkorábban a XV. században említik. Ennek az épületnek a helyére egy újat épített 1700-ban a korculai kőfaragó mester Spaso Foretic.

Népi Múzeum és Tájház

Blato-ban látogathatjuk meg a „Blato-i Népi Múzeumot és Tájházat” (Etno Kuca „Barilo”), melyben egy népművészeti kollekciót tekinthetünk meg. A kollekciónak részét képezi számos kiállítási tárgy amely az egykori Blato-vidéki lakosok használtak. A múzeumot egy helyi család működteti, Dita és Velimir Škrablin, akik ugyanebben az épületben is laknak. A család a múzeum látogatóinak üdítővel, helyi ételekkel és borral kedveskedik. A múzeum egy 250 négyzetméteres területen mutatja be a több mint 3000 kiállítási tárgyat. A kollekció legnagyobb részét a helyi Marinović Barilo család gyűjtötte össze, az ő leszármazottaik a múzeumot jelenleg működtető család is. A múzeum egész évben nyitva áll a látogatók előtt.

Környező öblök

A tengerpartra érve több festői öblöt találunk, mint a Potrina, a Karbuni, a Grscica vagy a Prizba. Előttük egy kis szigetcsoport fekszik, melyek szintén alkalmasak strandolásra. Az északi partszakaszon találjuk a Prigradica-öblöt, mely egy kis kikötőt rejt. A kikötő a XIX. században és a XX. század elején teherkikötőként is működött, innen vitték a hajók a helyileg termelt bort és olíva olajat. A kikötő az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült. Napjainkban Prigradica egy kis turista település új építésű házakkal, melyekben kiadó szobák és apartmanok várják a turistákat.

Kulturális és szórakoztató események Blato-ban

A Blato-i Nyár fesztivált minden év júliusa és augusztusa között rendezik meg. Ennek a hagyományosan megrendezett programnak a keretében számos kulturális és szórakoztató esemény kerül megrendezésre, melyek leginkább a kulturális hagyományok megőrzését célozzák.

A rendezvénysorozat minden alkalommal megrendezett előadása a Klasszikus Zenei Est. Itt a legismertebb operaszólisták lépnek fel a Horvát Nemzeti Színházból, valamint koncertek is meghallgathatóak, a Nemzetközi Nyári Zeneiskola előadóinak és tanárainak a közreműködésével.

A dráma előadások alkalmával vendég és helyi színjátszó csoportok szórakoztatják a nézőközönséget. A színielőadások széles repertoárja a drámán kívül lehetőséget ad a komédia és bábszínházi előadásoknak is, ez utóbbi a gyermekek szórakozását hivatott biztosítani.

A Blato-i Nyár legnagyobb rendezvénye a „Nevetés Napja” (Dani smiha). Ez egy nemzetközi találkozó, amelynek a tematikája a humor minden formáját felöleli. Karikaturisták, aforizma- és humoros zenei előadók mutatják be tudásukat. Az előadók munkáit, előadását elbírálják és díjazzák.

A plébániatemplom előtti téren pop- és rockkoncerteket rendeznek ismert horvát előadók közreműködésével. Ilyenkor a városi Loggia egyetlen hatalmas bárrá alakul át.

A Blato-i Nyár keretében lép fel a „Kumpanija” Lovagi Társaság is, valamint számos klapa csoport, akik előadásai révén megismerhetjük az autentikus dalmát hagyományokat és népi kultúrát.

Minden év április 23-a és 28-a között kerül megrendezésre a Blato-i Hét. Az eseménysorozat napjai nem véletlenül lettek kiválasztva, ugyanis április 23-án van Blato felszabadulásának napja az olasz fasiszta megszállás alól, 28-án pedig Szent Vincenca-t ünneplik, a város patrónusát. Ez a rendezvénysorozat a fesztiválok hete. Ilyenkor koncerteket szerveznek, díjakat osztanak ki azok között, akik hozzájárultak a város bárminemű fejlődéshez, valamint számos sportesemény is megrendezésre kerül. A Blato-i Hét egy tiszteletteljes egyházi ünneppel záródik. Ekkor szentmisét celebrálnak a város védőszentjének tiszteletére, a relikviáit pedig körbehordozzák a városban.

Akárcsak a többi horvát városban, Blato-ban is Vízkereszt és Hamvazószerda között rendezik meg a karnevált. Ez a karneváli táncmulatságok ideje, ilyenkor idősek és fiatalok egyaránt élvezik a hagyományos horvát konyha remekeit és ropják az egymástól nagyon különböző ritmusú népi táncokat. Bárki aki kedvet érez a tánchoz csatlakozhat, még akkor is ha nem tudja a hagyományos táncokat, gyorsan akad egy helyi lakos aki segít. A bevállalós táncos jutalma néhány narancs lehet… A karnevál hagyományos táncmulatságának a neve „munde”. A szó az olasz „munte” szóból ered, jelentése meghívás. Az elnevezés híven tükrözi a táncmulatság lényegét, ugyanis a férfi táncosok meghívják női partnereiket a táncba. A hagyományos táncokat tangóharmonika kíséri. A „munde”-nak számos szabálya van: a kiemelkedően ügyes női táncosokat partnerük naranccsal jutalmazza, van ceremóniamester, csak azok a táncosok táncolhatnak akik meghívták partnerüket, valamint a táncosoknak akkora hévvel kell ropniuk a táncot, hogy beszakadjon alattuk a táncparkett. Akinek ez sikerül, jutalmul egy pár új cipőt kap ajándékba.

Aktív pihenés Blato környékén

Akik aktívan szeretik eltölteni szabadságukat, azoknak Blato tökéletes helyszín a nyaraláshoz. Túrázásra, kerékpározásra és búvárkodásra számos lehetőség akad a környéken.

Túrázás

Blato környékét egy 40 km hosszú turistaút-hálózat veszi körül. Az utak között mindenféle nehézségi fokút találhatunk, van amelyik komolyabb felkészültséget igényel, de számos akad, amely mindazon által, hogy kényelmes sétával végigjárható, gyönyörű tájakon keresztül vezet, a tenger partján, az öblök mentén, át a fenyőerdőkön.

Blato vidékén hat különböző turistaút van megkülönböztetve, a legrövidebb nincs 2 km, az egyik leghosszabb pedig 9 km hosszú, ennek a neve „Lungo Mare”. Az út Blato-ból indul, Giča-n és Gršćica-n keresztül egészen Karbuni-ig. A Prižba-i riviérát két félsziget határolja, keleten a Prišćapac, nyugaton pedig a Patak. Innen indul a 4,5 km hosszú „Belvedere” turistaút. Az út a Lastovo-szigetcsoport mellett vezet el, melynek a legkisebb szigete a Čerin, ez látható a legjobban. Itt jól megfigyelhetjük a szigetek madárvilágát, legfőképp a kormoránokat, melyek a Stupa szigeten fészkelnek. Az út a Prišćapac-félszigeten ér véget. A leghosszabb turistaút a „Történelmi út”, amely 10 km hosszú. Az út több száz éves olívafa-ligetből indul, majd felkapaszkodik a Kopila dombra, ahol egy régi illír település romjait találjuk. A dombtetőről jól látszik a Korčula-csatorna. A dombról lefelé érintjük a Črna Luka-öblöt, majd az út Češvinice-nél visszakanyarodik az olajfa ligetek irányába.

Prigradica, Blato kedvelt fürdőhelye. Az ide vezető út a „Sors kikötő” nevet viseli. Az elnevezés találó, hiszen itt van Blato kikötője, mely sok öröm és szomorúság helyszíne volt. Blato aranykorában innen indultak útnak a borral megrakott hajók, de azok az egykori lakók is akik örökre elhagyták a várost, hogy új hazát találjanak Latin-Amerikában és Ausztráliában. Útban Prigradica felé gyönyörködhetünk a Korčula-csatorna és a távoli Biokovo-hegy látványában. Az út az olíva-ligeteken is átvezet. A „Szigeti kilátó” nevű turistaút a legrövidebb, de ugyanakkor a legnehezebb is, hiszen 508 méteres magasságba kapaszkodik fel mindössze 1,7 km távolságon, egészen a Kom-dombtetőig. Ez a vidék legmagasabb pontja. Innen lélegzetelállító látványban lehet részünk, hiszen az egész vidéket madártávlatból láthatjuk.

Mielőtt nekivágunk a gyalogtúráknak, érdemes szem előtt tartani, hogy vizet, vagy más szomjoltó folyadékot vigyünk magunkkal, főleg a nyári hónapokban. A turistajelzéseket mindig kövessük, ne kalandozzunk olyan helyekre amelyek veszélyesek lehetnek, mint például a sziklafalak pereme. A turistatérképeket a helyi utazási irodákban szerezhetjük be.

Kerékpározás

A kerékpározás szerelmesei számára is tartogat meglepetéseket Blato, hiszen 140 kilométernyi jelölt kerékpárút áll a látogatók rendelkezésére. A vidéken 6 különböző kerékpárút választható. A leghosszabb út 30 km hosszú, ennek a neve „Egyenlítő”. Blato-ból indul, érinti Mala Kapja-t, Babina-t és Blato-ba tér vissza. Utunk kezdetén átvágunk az olíva-ligeteken, majd Krtinjica felé vesszük az irányt, ahol egy kis tavacskát találunk, melyben egy érdekes halfajta a Gambuzi él, melyet egykor a malária gyógykezelésére használtak. Utunk egyre magasabbra vezet a domboldalon, egészen a dombtető sziklateraszáig. Az út Babina felé vezet ahol láthatjuk a régi iskolát melyet az első boldoggá avatott horvát nő alapított, Maria Petković.

A „Tuscany” kerékpárút nehéz terepen vezet, hiszen a 25 km alatt két dombhátra is fel kell kapaszkodnunk. Utunk ebben az esetben is Blato-ból indul és oda is tér vissza Donji Lov, Brna és Prižba érintésével, több magaslaton keresztül.

A 25,6 km hosszú „Belvedere” kerékpárút nagyjából megegyezik a „Lungo Mare” turistaúttal, az egyes célpontokat tekintve. Ez az út is végigvisz a tengerpart, Prižba riviéra mellett, ám elkanyarodik Karbuni irányába, majd vissza Blato-ba.

„Aranykornak” nevezik azt a 14 km hosszú kerékpárutat amely a sziget északi partján fut végig Prigradica mellett, ahol a kikötő található, valamint jól látszik a Pelješac-félsziget, a Hvar-sziget és a Biokovo-hegy hóval borított csúcsai.

Az „Élet forrása” találó elnevezés arra a 24 és fél km hosszú kerékpárútra, melynek legtávolabbi pontja Vela Luka-ban található. Utunk során érintjük Crkvica-t és Vidikovac-ot is.

Az „Oliva útja” a Karbuni és a Potirna-i olíva ültetvényeken keresztül vezet. Az út felkapaszkodik a közeli dombhátra is a Szent György templomhoz. A templomon kívül más látnivaló is akad itt, ugyanis innen jól látni a déli partvidék egész szigetvilágát. A visszaút során átszeljük a Blato-i völgyet, ahol számos középkori kápolna látható, mint például a Szent Kozma és Damján.

Búvárkodás

Blato, bár nem közvetlenül a tengerpart mellett fekszik a víz alatti világ szerelmeseinek is kínál merülési lehetőségeket. A városban és környékén három búvárklub is működik, melyek profi merülésvezetők és oktatók közreműködésével szerveznek merüléseket. Azok akik még sosem búvárkodtak, de szeretnék megismerni ezt kivételes sportot, lehetőségük van tanfolyamokon részt venni és búvárigazolványt szerezni, melyet mindenütt elismernek.

A búvárközpontok merüléseket szerveznek a Korcula-sziget és a Lastovo-szigetvilág környékén, régi hajóroncsokhoz, gyönyörű víz alatti sziklafalakhoz, barlangokhoz és kanyonokhoz. Egy-egy ilyen merülés alkalmával megismerkedhetünk a vízivilág flórájával és faunájával, láthatunk különleges formájú sziklaformációkat, korallokat, szivacsokat és más különleges vízi állatokat.

Rt Ključ egy víz alatti barlangrendszer. A barlang 20 méter mély és nem veszélytelen, ezért speciális búvár képzettségre van szükség a látogatásához (AOWD, barlangi búvár). A barlang falainak növény és állatvilága varázslatos látványt nyújt. Ez a víz alatti barlang Dalmácia egyik legismertebb és legkedveltebb merülőhelye.

A Vörös Korall Pont egy 26-32 méter mélyen található kivételes szépségű lelőhelye a vörös koralloknak. A vörös korall az ékszerkészítők egyik kedvelt nyersanyaga, úgyhogy napjainkban a korallok száma jelentősen megcsappant, így ára napjainkban az aranyéhoz mérhető. Jelenleg csak néhány régi korallvadász-család rendelkezik engedéllyel a korallok gyűjtéséhez, új engedélyeket pedig nem adnak ki. A korallvadászok munkájuk minden percében életveszélynek vannak kitéve, hiszen mind amellett, hogy régi, elavult búvárfelszereléseket használnak ahhoz hogy igazán nagy korallokat találjanak, akár 80-90 méter mélyre is lemerülnek. A klubok rendelkeznek a nagy mélységű merülésekhez szükséges technikai és biztonsági felszerelésekkel és speciális gázkeverékkel, melyet a vendég búvárok rendelkezésére tudnak bocsátani, hogy ők is láthassák a vörös korallok csodálatos világát.

Egy másik kedvelt merülőhely a Veli Pržnjak. Ez is egy víz alatti barlang, csodálatos élővilággal. A barlang bejárata a víz szintje alatt 35 méterrel található. A barlangban érdekes élőlények élnek, skorpióhalak, languszták és más állatok. A barlangból kifelé jövet csodálatos látványban lehet részünk, amikor a nap fénye lejut a barlang bejáratáig csodálatos fényjátékot produkálva.

Priščapac egy partközeli merülőhely, megközelítéséhez nincs szükség hajóra. Elég a partról bemenni a tengerbe, és pár tíz méternyi úszás után 38 méteres mélységbe merülhetünk. Ez a merülőhely kevés tapasztalattal rendelkező vagy kezdő búvárok számára is tökéletesen alkalmas a merülésre. A csodálatos élővilágon kívül itt fellelhetjük a sziget történelmének egy kis morzsáját is. 32 méteres mélységben két hatalmas horgonyt találhatunk a tenger fenekén, melyet a tengeri élőlények már lakhelynek használnak, ám ennek ellenére egyértelműen felismerhető a tárgyak.

Blato gasztronómiája

Azoknak, akik szeretik az ínyencségeket, Blato szintén egy jó választás lehet a nyaraláshoz. A helyi borgazdaságok és az agroturizmusra specializálódott családi farmok nagy szeretettel várják a turistákat.

Bor és olíva olaj

Blato-ban nem csak ipari termelés keretében készül bor és olívaolaj. Számos család készít házilag bort és olívaolajat, így a városban járva számos helyen megkóstolhatjuk bármelyiket. Az extra szűz olívaolajat széles körben használják a hagyományos dalmát ételek elkészítésekor, köszönhetően különleges ízének. Blato híres olívaolaja milyen más nevet is viselhetne mint Marco Polo-jét, akiről azt tartják hogy a Korcula-szigeten született, nem pedig Velencében. Más elnevezések alatt is gyártanak olívaolajat Blato-ban, ilyenek az Oblica, Drobnica és a Lastovka különböző helyi változatai. Az utóbbi olívaolaj, a Lastovka csak a Korcula-szigetre jellemző ízvilággal rendelkezik.

Ha ősszel járunk Blato-ban, tanúi lehetünk a szőlőszüretnek, valamint annak, hogy hogyan készülnek a híres borok, a fehér Pošip és a vörös Plavac. Ezek a borok Dalmácia szerte híresek, nagy megbecsülésnek és hírnévnek örvendenek világszerte. Természetesen Blato-nak is megvannak a saját borai, amelyek bár a jól ismert neveket viselik, mégis meg lehet őket különböztetni a más régiókban termelt azonos nevű boroktól. Ilyenek a Plavac, a Babić és a Cetinka.

Ételspecialitások Blato-ban

A Blato-i gasztronómiai kínálat jellegzetes példája a mediterrán konyhaművészetnek – könnyű húsok, zöldséggel és olívával. A jellegzetes mediterrán ételeket megízlelhetjük Blato éttermeiben, vagy az agroturizmus keretében.

A Blato-i konyha ízvilága nem sokban tér el a hagyományos dalmát konyha ízvilágától. Itt említést érdemel a „lešo meso” nevű zöldséges főtt hús, a „meso pod peku” amely általában grillezett (peka) bárány- és kecskehús vagy a „pašticada” nevű borjúhús, jellegzetes módon, gazdagon fűszerezve.

Természetesen a halételeknek is nagy a hagyománya, hiszen a tenger közelsége miatt a halfajták széles választéka áll a séfek rendelkezésére. A halakat rendszerint főzve, sütve illetve grillezve készítik. A halak és más húsok mellett az ételkínálat szerves részét képezik a különböző féleképpen elkészített leveles zöldségek, mint például a mángold, valamint eredetileg takarmányzöldségként is használatos növények és a „gruda”-ként ismert vadon termő leveles zöldségek. Különleges specialitásnak minősül a polip-saláta, a tintahalas rizottó vagy a grillezett kalmár.

Blato-ban, de az egész Korcula-szigeten egy különleges módszert alkalmaznak a halételek elkészítésére. Az ily módon készült ételek neve a „popara”, amely minőségi halfajtákból készül, mint a paradicsommal készült skorpióhal vagy a horgászhalak.

A Blato-i gasztronómia híres a különböző desszert kínálatáról is. Ezek az édességek „fritule”, „pršurate”, „kroštule” vagy „hrstule” néven ismertek.

A „lumblija” néven ismert édes, mazsolával és más fűszernövényekkel ízesített süteményféleségnek hagyománya van. Leginkább halottak napjára készítik és egy legenda is fűződik hozzá, miszerint a francia megszállás alatt Napóleon katonái magukkal vitték a receptet Franciaországba és „ne l’umblie pas” néven említették ami „ne felejts el”-t jelent. A jelenlegi horvát elnevezés a franciából ered.

A Blato-i konyhaművészet a fentebb említett alapanyagokon kívül szinte mindent felhasznál ami a természetben előfordul. Például az erdei gombákból különleges ínyencségeket állítanak elő sütve vagy főzve, kalmár mellé tálalva. Egy másik, vadon termő növény a vad aszparágusz, melyet megfőznek és salátát készítenek belőle, kemény tojással, ecettel és olíva olajjal ízesítve.

A tenger partján különféle csigafajtákat lehet összegyűjteni, melyeket nyersen vagy főve tálalnak rizottóval. Egy másik „tengeri” specialitás a tengeri sünök ikráiból készült étel, melyet nyersen vagy főzve készítenek némi citromlével. Ez utóbbi ínyencséget nem biztos hogy megtaláljuk az étlapokon, de ha Blato-ban vakációzunk, megkérdezhetjük a vendéglátónktól, hogy lehet megenni a tengeri sünt.

Blato gasztronómiai kalendáriuma

Attól függően, hogy az év melyik szakában látogatunk Blato-ba, évszakonként különböző ételspecialitásokkal találkozhatunk.

Tavasz folyamán az étlapokon találkozhatunk a vad aszparáguszból készült salátával, a „sirnica” nevű Húsvét idején készítendő cukrászsüteménnyel, valamint az olíva olajjal ízesített, főtt lóbabbal.

A nyár jellegzetes ételei között találjuk a házi paradicsomszósszal készített főtt tésztaféleségeket, az olívával ízesített főtt mangoldot és cukkinit, meg a grillezett szardíniát. A tenger melletti kis fogadókban megkóstolhatjuk a frissen fogott csigaféléket és tengeri sünt is. Úgyszintén a nyár egyik jellegzetes étele a „kupus na tabak”, amely egy vad takarmányzöldség-féléből készül, melyet csíkokra vágnak, megfőznek és olívaolajjal ízesítve tálalnak.

Az ősz eljövetelével kóstolhatjuk meg a fiatal kecskehúsból készült ételeket, közöttük a „kulinje” nevű kecske belsőségekből készült, illatos füvekkel ízesített grillezett ételkülönlegességet, valamint a már említett „lumbilja”-t.

A „brodet” sügérfélékből készül, melyet hagymával és paradicsommal főznek meg, valamint néhány szőlőszemmel. Az étlapokon ilyenkor megtalálhatóak a különböző gombafélékből és kalmárból készült ételek. Az ősz jellegzetes desszertje a „mantala”, amely szőlőlével készül.

Télen érkezik el a tőkehal halászatának ideje, így ez az éttermek kínálatában is fellelhető, melyeket megfőznek és olívával ízesítenek. A „meso iz baje” sózott sertéshúsból készül, akárcsak a „pračevina na prsuru”, amely kockára vágott sült sertéshús. A „čimule” takarmányzöldségekből készül, olívával ízesítve. A „pašta-fažol” elkészítéséhez sózott, szárított húst használnak melyből ragut főznek és babbal valamint főtt tésztával tálalnak. A füstölt és szárított sügérfélékből készült ételeket grillezve és fokhagymával ízesítve is megkóstolhatjuk.

Az egész év folyamán szerepel az étlapokon a „lešada”, amely főtt halhúsból készül, olíva és babérlevél hozzáadásával. A „popara”-nak is főtt halhús az alapja, ez viszont paradicsommal, hagymával és burgonyával készül. Vadon termő, leveles zöldségek képezik a „gruda” alapját, melyet megfőznek és olívával ízesítenek. A desszertek között megtalálhatjuk a „pogača” néven ismert focaccia-féleséget, a birsalmából készült „kotonjata”, valamint a karamelles mandulát. A szőlőlének a megnevezése „varenik”.

Agroturizmus

Blato környékén számos agroturizmusra szakosodott létesítményt találunk, ahol tradicionális ételeket fogyaszthatunk autentikus környezetben.

Giča-t a Blato-Gršćica-Prižba közötti út mentén találjuk. Az út mentén fatábla jelzi a letérőt a farm irányába. Már a farm bejárata is különleges látványt nyújt, faragott kapun és kőfalak mentén juthatunk be a farm területére. Elsőként kecskék és szamarak „köszöntik” az érkezőket. Az ízlésesen díszített kőházat olíva liget övezi. A házigazdák barátként üdvözlik a vendéget és vadhúsból készült ételspecialitásokkal traktálják őket. A farm közepén egy „bocce” (ősi római labdajáték) játéktér is található, valamint hinták a gyermekek számára.

Potirna-t Blato-tól nyugatra találhatjuk, a régió legtávolabbi sarkában. A régi kőházat levendula és rozmaring mezők veszik körül, így a rusztikus épület szépsége mellett a mezei virágok bódító illatát is élvezhetjük. Akárcsak a vidéki farmházak nagy része mellett, itt is vannak olíva- és szőlőültetvények. A ház ételspecialitása a tintahalból készült „jadranske lignje”.

A sziget főútján, Blato és Korcula között található Mala Kapja, a Tulić család nagy birtoka. A birtok már évszázadok óta a család tulajdonában van, a családtagok pedig büszkén mutatják meg minden érdeklődőnek és mesélik el a történetét. Azt is megtudhatjuk, hogyan nevelik a szarvasmarhákat és aki kedvet érez, akár meg is etetheti őket. A birtokon természetesen lovak is vannak, így akár lóháton is körbejárhatjuk a vidéket. A birtok étkezőjében húsételeket fogyaszthatunk valamint „pršut”-ot, a házilag készült füstölt sonkát. Természetesen itt is megkóstolhatjuk a „meso pod peku”-t, valamint nyárson sült bárányhúst, házikenyérrel.

Hrastovice-t a Blato-Prigradica közötti út mentén találjuk, itt van a Perić család farmja. Ez egy halászcsalád, így a farm éttermének kínálatából sosem hiányzik a friss hal. A ház specialitása a „hobotnica pod peku”, amelynek alapja a „peka”-nak nevezett edényben sütött polip.

Blato strandja

Blato nem közvetlenül a tenger partján fekszik, ám mindössze 5 km-re tőle található a Prigradica-öböl, amely kedvelt strandoló hely. A széles tengerpartján kikötő is épült. Több strandolóhely is található a part mentén, sziklás és kavicsos egyaránt. Szórakozási- és sportlehetőségekből sincs hiány hiszen kávézók, éttermek, futballpálya, kosárlabda- és strandröplabda pálya is áll a turisták rendelkezésére.

Szálláslehetőségek Blato környékén

Blato-ból egy út vezet dél felé a tengerpart irányába. Az út mentén számos szálláshelyet kínáló panzió és magánszállás található.

Blato városában számos apartman és magánszállás közül választhatunk. Szálloda csak a szomszédos városokban van, de az apartmanok nagy része jól felszerelt így az itt nyaralók jól fogják érezni magukat. Aki strand közelében szeretne szálláshelyet választani, annak érdemes a pár kilométerre lévő Prigradica-ban megszállni, itt is számtalan apartman és magánszállás közül lehet választani.

Videók

Blato
Korcula-sziget
Dél-Dalmácia