Rab

Rab város, Rab-sziget fővárosa, mely egy keskeny félszigeten fekszik. A város látványosságai közé tartozik a négy magas harangtorony, amelyek távolról nézve egy hatalmas vitorlás hajó árbocainak tűnnek. Történelme még az időszámításunk előtti időszakra nyúlik vissza. A város római kori hangulatot sugall, ezt többek között annak köszönheti, hogy fönnmaradt az Augustus császár idejében épített városfala, és számos templom is.

Rab város történelme röviden

A város történelme az időszámításunk előtti időkre nyúlik vissza 360 évvel, legalábbis ekkori ez első görög írásos dokumentum a Periplus of Pseudo-Scylax, amely Arba néven említi. Azt nem lehet tudni, hogy mikor kapta a város az Arba megnevezést, de valószínűsíthető, hogy valamikor a vaskorban, mikor is a vidéket illír törzsek lakták. Ez a település a Rab-sziget legrégebbi települése. A Rab-sziget képezte a határt Dalmácia és Illíria között. A Kr.e. III. és VI. század között már a Római Birodalom részét képezte, majd az i.sz. 10-ben Octavianus (Augustus) császár municípiumi rangra emelte. Ez volt az első dalmáciai város amely megkapta a „Felix” (boldog) rangot. Ezt a tényt egy i.sz. II-III. századból származó kis amfórán látható felirat támasztja alá: „Felix Arba”. A városfalat, egy felirat tanúsága szerint Augustus császár emeltette a város védelmére. A VII. században szláv néptörzsek települnek le a vidéken. A középkorban a város a bizánci birodalom fennhatósága alá tartozott. A reneszánsz időszakában a Velencei Köztársaság gyakorolta a hatalmat Rab-ban, majd 1409-től egészen a XVIII. századig a franciáké volt. 1815 táján a Habsburg birodalom vetette meg itt a lábát, egészen 1918-ig. A várost 1456-ban egy járvány tizedeli meg. A második világháború alatt a fasiszta Olaszország koncentrációs tábort hoz létre Rab-on. 1991-ben a Horvát Függetlenségi Nyilatkozat kinyilvánításakor, Rab Horvátország része lett. Rab az Árpádházi királyok idejében a Magyar korona részét képezte egészen 1409-ig.

Látnivalók

A legjellegzetesebb látványosság, a négy impozáns, román stílusban épült harangtorony. A tornyok közül, kettőbe fölmehetnek a turisták, és megtekinthetik a csodálatos kilátást.

Rab óvárosát fal védte a középkorban, melynek déli részét lerombolták, majd 1600 táján újat emeltek, amely már az újvárost is körülölelte.

A városfalnak az a része amely a Szent Euphemia-öbölre néz, különösen jó állapotban maradt fenn napjainkig.

Műteremként szolgál a város főutcáján (Ulica Sdreanja) található Loggia, melyet a velenceiek építettek 1506-ban reneszánsz stílusban.

A Loggiától nem messze található az egyik XIV. századi torony, valamint a Tengeri kapu (Morska Vrata). A kapun áthaladva a főtérre jutunk.

A Hercegi Palota a XIII. században épült, eredetileg román stílusban, azután kibővítették, ezúttal gótikus stíluselemekkel, majd újfent átépítették, reneszánsz stílusban. Az udvarában régi római és középkori emlékeket láthatunk.

Az 1118-ban alapított Benedek-rendi kolostorral épült egybe a Szent András templom. Építési stílusában a román építészet stílusjegyeit fedezhetjük fel. A templom mellett áll Rab legrégebbi harangtornya is, mely az 1400-as évek táján épült.

1177-ben III. Sándor pápa személyesen szentelte fel a román stílusban épült Nagyboldogasszony székesegyházat (Katedrala Sv. Marija Velika). A templom homlokzatát Petar Trogiranin, „levétel a keresztről” nevű szobra díszíti, mely 1514-ben készült. A templom három hajóját oszlopsorok választják el egymástól. A sokszárnyú oltárkép Paolo Veneziano festménye 1350-ből. A keresztelőkút úgyszintén Trogiranin munkája, 1497-re datálják. A templom szentélyét márványoszlopos baldachin, a főoltárt pedig gyönyörű faragott kórus veszi körül. A székesegyház épületétől különválasztva áll a 14. századi harangtorony, amely egyben a sziget legmagasabb építménye is.

1578-ban szentelték fel a Szent Justin templomot és kolostort. A kolostor apácazárdának készült, a nemesi családok sarjai számára. A templom harangtornya 1672-ben épült, kupolája jellegzetes hagymakupola. A templom jelenleg az Egyházi Múzeumnak ad otthont. Itt található az a feszület amelyet Könyves Kálmán királyunk adományozott a templomnak 1112-ben. Ezen kívül számos festményt, képet és díszes, glagolita betűkkel rótt szent könyvet tekinthetünk meg a múzeumban.

A város keleti felében a Komrčar parkban található a Szent Ferenc templom és a temető (Crkva sv. Frane na groblju), amely az egyetlen fennmaradt épülete az egykori ferences rendi monostornak. Az egyhajós, négyszögletes szentélyű templom 1490-ben épült a kapun látható felirat tanúsága szerint, késői gót és korai reneszánsz stílusban. A templomhajó padozata egy igazi mauzóleum, melyet sírkövek borítanak. A templom homlokzatát egy gyönyörűen vésett kapuboltozat díszíti amely Ivan Dukanović dalmát szobrász munkáját dicséri. Ő volt Korvin Mátyás egyik udvari szobrásza is. A monostor és a templom a XIX. század elején elhagyatottá vált, majd a húszas években temetővé lett alakítva.

A Szent Antal templom (Franjevački samostan sv.Antuna opata) első alkalommal egy 1280-ban kelt dokumentumban kerül említésre. A templom a XVI. és a XVIII században lett felújítva, az 1556-ban történt csodálatos esemény után, amikor is a kereszt állítólag könnyezett. Ez az esemény jelentősen befolyásolta a templom további sorsát. A XVIII. század második felében a szentély hátsó fala mentén egy monumentális főoltárt építettek. Ez többszínű márványból készült, késői velencei barokk stílusban, melynek neve „palo portante”. Az oltáron eredetileg a könnyező terrakotta kereszt volt, de ez a XX. század elején eltűnt. A templom festményei a XVIII. századra datálhatók és híres mestereknek tulajdonították őket mint G.B.Piazzeti. F. Benković és mások. A utóbbi időben viszont kiderült, hogy a festmények Giovanni Scajari-nak tulajdoníthatóak. A szentély dekorációja a Szentháromságot ábrázolja. Ezen felül láthatunk ovális keretbe foglalt festményeket is melyek Krisztus életét ábrázolják (Az olajfák hegyén, a megkorbácsolás, a temetés és a feltámadás). A templom gyönyörű stukkó díszítése a svájci Giacommo és Celemente Sommazzi fivérek munkája, mely 1799-ben lett befejezve.

Érdemes megnézni a Szent János Evangélikus temploma és a monostor romjait is. Ez a középkori építmény proto-román stílusban épült valamikor az V. században. Azóta számos alkalommal került átépítésre. Első alkalommal a XIX. században kezdték el tüzetesebben vizsgálni az épület funkcióját. A templom mellet harangtorony található, amelyet jóval később, a XII. században építettek a szentély mellé, a déli oldalra. 1471-ben a tornyot részlegesen felújították, erről felirat tanúskodik.

A Szent Kristóf templom és torony a város védőszentjéről kapta a nevét. A várost számos megerősített épület védte az idők folyam. Ilyen volt a XVI. században épült Szent Kristóf torony is, melyet a helyiek „tarjun” néven emlegetnek (a velencei „torrione” kifejezés után). A toronyból jó rálátás nyílt a tengerre, a városra és a szigetre.

A várost védő fal ettől a toronytól indult, majd érintette a Szent János kolostort és a Kula smjelih (Bátrak tornya) vagy más néven Gagliarda-t északi irányban. A kis templomot XIV. századi dokumentumok említik először. Ez egy egyszerű egy hajós, négyszögletes alapú templom, apszisok nélkül. A XIX. században a templomot elhagyják, a kegytárgyait más templomokba helyezik át. jelenleg a templom kőtárként (lapidárium) szolgál.

A Dundo erdő (šuma Dundo) a várostól mindössze 4 kilométerre található, nem szabad kihagyni a látnivalók listájáról, mivel ez egy tölgy és magyaltölgy (Quercus Ilex) erdő. Emellett csodálatos látványt nyújtanak a fenyők is, a vad rózsák illata pedig fenséges. Nem hiába tartják Horvátország legszebb erdejének.

Strand és Sportolási lehetőségek

A városban leginkább betonozott strandok találhatóak, de aki homokos strandra vágyik, az ellátogathat a közeli Loparba, ahol az egyik leghíresebb strandon a Rajska plaža-n (Paradicsom-part) fürdőzhet.

Loparban található az egyik leghíresebb nudista strand is a Sahara, ahol mindenki kedvére fürdőzhet, napozhat. A szigeten számtalan homokos, sziklás strand is van, így mindenki megtalálja a neki tetszőt.

Rabban a sportolási lehetőségekből sincs hiány, az itt nyaralók kipróbálhatják a búvárkodást, vagy a vízisízést, és sok más vízisportot, de aki a szárazföldön szeretne mozogni, annak is számtalan lehetősége van, mint például a kerékpározás, strand röplabdázás.

Szórakozás

Minden nyáron júliusban megrendezik a rabi fijera nevű ünnepséget, a város szentjeinek tiszteletére. Ilyenkor a helyiek vitéz ruhákba öltöznek, a turisták megtekinthetik a vitézi játékokat, korhű zenéket hallhatnak és éjfélkor megcsodálhatják a tűzijátékot. Az ott lévőknek felejthetetlen élményben lesz részük, mivel Európa szerte egyedülálló bemutatót láthatnak a középkorról.

A nyári hónapokban, júliustól szeptemberig minden csütörtökön megrendezik a helyi Szentkereszt templomban a Rab-i Zenei Éjszakát, ahol komoly zene kedvelői, neves zenészek előadásait élvezhetik.

A pörgősebb szórakozásra vágyók is jól fogják érezni magukat ebben a városban, mivel nyáron több zenés rendezvényt is tartanak, de aki igazi strand partira vágyik, az látogasson el a Pudarica strandra, ahol hajnalig bulizhat a Santos club-ban.

Gasztronómia

A város gasztronómiájára a halételek a legjellemzőbbek. Az édesség kedvelői nagyon jól fogják itt érezni magukat, mivel van egy helyi készítésű különleges torta, a rabi torta, amelynek a helyi termésű mandulából készül tölteléke, ezt mindenképpen érdemes megkóstolni.

Szálláslehetőségek

A városban sok szállás lehetőség kínálkozik, az itt nyaralók hét szálloda, számtalan apartman, és egy kemping közül választhatnak.

Videók

Rab
Rab-sziget
Kvarner-öböl

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Exit mobile version