Lumbarda egy kis falu az erdővel borított Korcula-sziget keleti felében, egészen közel Korcula városához. A múltban Lumbarda volt az a település, ahová a Korcula-i nemesség és a papi méltóságok elvonultak a világ elől. Napjainkban a falucska turistaparadicsom. Lumbarda festői látványa, a kristálytiszta tenger, a védett kis öblök és az Adrián viszonylag ritka homokos tengerpart megigézi az ide látogatókat. Itt a levegőnek is jellegzetes mediterrán illata van, amely bódító kavalkádja a mezei virágok, füvek, a fenyvesek és a sós tenger illatának. Ha megállunk egy pillanatra, hallhatjuk a sirályok kiáltásait és a tenger hullámainak hangját amint a partot nyaldossák. Mindezek, az érzékeinket kényeztető hatások egyaránt kínálnak testi és lelki felüdülést.
Lumbarda gazdag történelmi öröksége két évezredre tekint vissza, kultúráját pedig napjainkban is őrzi. A falu 1200 lakosa vendégszerető, akik évszázadok óta művelik a borkészítés, a halászat és a kőművesség ősi mesterségeit. Napjainkban ők biztosítják az ide érkezők számára a békés kikapcsolódás összes feltételét.
A homokos tengerpart és a Lumbardához közel fekvő szigetvilág több mint 20 kis szigete számos fürdőzőt, hajózót és szörfözőt vonz ide. A türkizkék tenger, a fehér homok és a sziklák, a mélyzöld fenyves és az ezüstös-zöld aloék színkavalkádja a festőket is megigézi, akik állítják fel vásznaikat, hogy mindezt megörökítsék.
A gurmandok sem csalódnak, hiszen az itt készített ételkülönlegességek alapanyagait a tenger adja, valamint Lumbarda kertjeiben termelik őket hozzáértéssel és alapossággal a helyi emberek. Akik a borok élvezetét életük részének tekintik, nem menjenek el anélkül, hogy Lumbarda híres borát a Grk-öt meg ne kóstolnák.
Lumbarda és környéke
A falu Korcula városától mindössze 6 km-re fekszik, a sziget legkeletibb fokától, a Raznjic-foktól mindössze 2 km-re. Ettől a helytől a települést a kiváló termőtulajdonságokkal rendelkező Lumbarda-i mezőség választja el, melyen számos szőlőfajta terem. A falu a Lumbarda-öböl mentén és körül terül el, valamint egy dombság lejtőin, amely a mezőt is körülöleli. Lumbarda külterületei a dombháton húzódnak, ezek Vela Glavica és Mala Glavica. A két külterület a faluval szorosan összeépült. A Javic nevű külterülete már nem képez egységet a faluval, annak központjától két kilométerre fekszik a Korculába vezető út mentén.
Vela Glavica egy nagyobb dombon terül el keleti irányban, a domb déli lejtőjén halad lefelé a Lumbarda-i mezők irányába.
Vela Postrana-tól keletre kezdődik Mala Postrana, amely hasonlóan az előbbihez szintén egy domb lejtőjén terül el, egészen a szőlőültetvényekig.
Az utóbbi években a falu tovább fejlődött, így újabb területek épültek be, melyek Lumbardához tartoznak, de mégis van saját elnevezésük. Racisca a tengerpart nyugati szakaszán terül el, míg a keleti partszakaszon találjuk Koludrt-ot és Sutivan-t, valamint Mala Postrana-t Plece-től keletre.
Lumbarda történelme
Történelme során Lumbarda számos náció és kultúra olvasztótégelye volt. A történelme kutatása során bebizonyosodott, hogy a település első lakói a nagy illír népcsoporthoz tartoztak, akik a bronz- és a vaskorban éltek ezen a vidéken. Ittlétük nyomait a sírok őrzik, valamint azok az ősi sziklaerődítmények maradványai melyeket Lumbarda nyugati körzetében láthatunk.
Az első görög telepesek érkezésével Lumbarda és a sziget történelme is szó szerint kőbe lett vésve. Ettől az időszaktól kezdve állnak az utókor rendelkezésére írásos történelmi tények. Lumbardában a legkorábbi település i.e. a III. században keletkezett. Erről tanúskodik a Zágrábi Régészeti Múzeumban őrzött kőtábla, a „Lumbarda Psephisma”. Ez a kőbe vésett alapító okirata az első Issában (Vis-ben) letelepedett görögök által alapított kolóniáknak. A híres kőtáblát a Koludrt-dombon találták, ahol egykor egy illír település volt.
A görög kolóniák megalapítása az illírek korának hanyatlását jelentette, bár a valódi végüket a római terjeszkedés jelentette i.e. 35-ben Octavianus császár uralkodása alatt. Ekkoriban telepedtek le az első római családok a szigeten, tágas villákat építettek, többek között a Knežina régióban, Lumbarda Veli körzetében. A fennmaradt építmények falainak építési módja megegyezik a Rómában alkalmazottal. A falak piramidális kőtömbökből állnak, melyek dőlt hálózatot képeztek. Az építési mód neve „opus reticulatum”. Lumbarda környékén több helyen is fellehető a nyoma a római jelenlétnek, ilyenek azok a kőbányák is amelyeket a Sutvara, Vrnik és Kamenjak-szigeteken találtak. Az ókor vége felé kezdődött az ókereszténység kora. Lumbarda környékén ebből az időszakból is maradtak fenn építmények. Ezek közül a legjobb állapotban a VI. században épült Szent Barbara kápolna maradt fenn a Sutvara-szigeten. Ebben az időszakban került Lumbarda a Bizánci Birodalom fennhatósága alá.
Az ókortól a középkor kezdetéig tartó időszak történései az idők homályába vésznek. Az ezt követő időszakban Lumbarda neve első alkalommal 1214-ben jelenik meg a Korcula-i Statútumban. A dokumentum létező településként említi Lumbardát. Ebből az időszakból, 1388-ban, mindössze egyetlen szakrális épület kerül említésre Lumbardában, egy régi templom amely már akkor romos állapotban volt.
1420-ban a Korcula-sziget velencei fennhatóság alá került, így történelmét egész Dalmácia történelmével osztja meg. A XVI. század folyamán a település a templom körül kezdett fokozatosan kiépülni, nagyrészt a Korcula-i nemesek által birtokolt földterületeken.
A XVII. és XVIII. századok során Lumbarda adott otthont a Korcula-i nemesek és a püspökök nyári rezidenciáinak. Az első ilyen nyaraló, amely napjainkig fennmaradt az egyház tulajdonában állt. A XV. században épült nyaraló a Bilin žal-öböl partján áll. Az ebben az időszakban épült kastélyoknak védelmi funkciója is volt. Ilyenek a Cankin és a Nobilo kastélyok a Tatinja-öbölben.
A XIX.-XX. századok időszakát a kulturális, vallási és művészeti fejlődés jellemezte. 1857-ben alakult meg az „Oltáriszentség” testvériség, később a „Szent Rókus” és a „Karmen-i Szűzanya” testvériségek. 1929-ben fektették le a hagyományos zenei élet alapjait, 1935-ben alakult meg az első templomi kórus. A legutoljára alakult kulturális egyesület az „Ivo Lozica” 1980-ban lett megalapítva, valamint a templomi leánykórus 1999-ben.
Nevezetességek
Lumbarda környéke számos történelmi örökséggel büszkélkedhet. Látnivalókból nincs hiány, templomok, kastélyok, régi őrtornyok várják a turistákat.
Szent Rókus templom
Lumbarda legismertebb temploma a Szent Rókus plébániatemplom, amely a XVI. században épült. A templom építése egybeesik a Lumbarda-i egyházkörzet megalapításával 1561-ben. Eredetileg egy kis falusi templomnak épült, vidéki stílusban, kevés díszítő elemmel a homlokzatán. A templom alaprajza klasszikus, latin keresztet formáz. Bár az évszázadok során többször is átépítették kisebb-nagyobb mértékben, a legnagyobb mértékű átépítésre 1909-ben került sor, ekkor nyerte el a templom jelenlegi alakját Ciril Ivekovic tervei alapján. Az akkori időszaknak megfelelően a templomnak három oldalhajója van, tetőzetét oszlopok és boltívek tartják, melyek gótikus jelleget adnak a templomnak. A templom homlokzatán arányosan van elosztva a reneszánsz portálszerű bejárat. A bejárat fölött egyszerű rózsaablakot láthatunk, rögtön fölötte áll Szent Rókus szobra. Az oromzaton szerény, reneszánsz templomtorony áll, három harangdúccal. A jelenleg látható torony kőből készült, 1967-ben kezdték el építeni, de csak 1996-ban lett teljesen kész. Nikica Batistic és Ante Markovina Zec munkái.
A templom főoltára valószínűleg nem tartozott a templom eredeti berendezéséhez, hanem a templom XIX. századi felújításakor került a helyére. Az oltár vrniki kőből van faragva, nagyja részt reneszánsz stílusban, de barokk díszítőelemeket is tartalmaz. A templom keresztelőkútja Frano Krsinic Cankin munkája, akárcsak az orgonához vezető oldalsó lépcsősor kőbalusztrádja.
Szent Péter templom
A kis Szent Péter templom egy mellékutcában áll, amely lefelé vezet Tatinja irányába. Valamikor egy régi Korcula-i arisztokrata család kastélyának lehetett a temploma.
Szent Borbála templom
A Zabnjak-i Szent Borbála templom a fennmaradt dokumentumok alapján a XIII. században épült, viszont napjainkra teljesen átépítették.
Szent János templom
Hasonló a története a temetőben álló Szent János (Sv. Ivan) templomnak is. Egy 1856-ban íródott könyv szerint a jelenlegi templom helyén egy sokkal régebbi templom állt, amelyet úgyszintén Szent János tiszteletére szenteltek fel és ahhoz a kolostorhoz tartozott, amely már 1388-ban is romos állapotban volt. A könyv megemlíti a tényt, miszerint a velencei dózse parancsba adta a Korcula-i püspöknek, hogy a templomot állítsák helyre és hetente háromszor celebráljanak itt misét. A jelenleg látható templom a XIX. században épült, erről árulkodik egyszerű vonalvezetése is. A régi templom sorsa a múlt homályába vész, akárcsak az egykori kolostoré.
Szent Spiridion templom
A Szent Spiridion templom Javic-ban áll, a domb tetején. Ez a templom sem túl régi, a XX. század elején épült. A templomot azért építették ide, hogy Javic lakosainak ne kelljen Lumbarda központjáig gyalogolni a Szent Rókus templomig. Szent Spiridion egyébként az olíva-ligetek védőszentje.
Grotto
Egy fölöttébb érdekes, a Lourdi Szűznek (Gospa Lurdska) ajánlott szakrális építmény a „Grotto”, amely szintén a XX. század elején épült. Erre az építményre a Lumbardaiak fölöttébb büszkék. A Grotto maga, durva terméskőből lett felépítve, annak ellenére, hogy a Lumbarda-i kőművesek tökéletesen értenek a kő megmunkálásához. A Grotto épületéhez egy széles lépcsősor vezet a kaputól. Ez a balusztrádokkal szegélyezett lépcsősor monumentális jelleget kölcsönöz az építménynek. A Grotto előtti udvar kisebb-nagyobb megmunkálatlan terméskövekkel van kirakva. A Grotto építési stílusa tökéletes összhangban áll természetes környezetével.
Szent Kereszt templom
A Szent Kereszt (Sveti Kriz) templom a Lumbarda-i mezőn, a szőlőültetvények közepén áll. Ez a templom is egy régebbi épület alapjaira épült, melynek meghagyott részei jól kivehetőek a templom hátsó részén. A templom építészeti jellegzetességei alapján valószínűsíthető, hogy valamikor a kora középkorban épülhetett. A kis templom arányai tökéletesek maradtak, annak ellenére is, hogy később egy fedett előteret építettek a bejárata elé. A templom tornyában egyetlen harang kapott helyet, viszont a kis torony barokk stílusa nagyban hozzájárul a templom építészeti értékének növeléséhez.
Sveti Bartul templom
A település egyik legrégebbi temploma a Sveti Bartul Velika Postrana-ban. Ezt az elméletet alátámasztja a templom építési módja, valamint az építésénél használt kövek eróziója is. A templomon semmilyen stílusjegy nem látszik, amely a gótikus vagy barokk stílusra emlékeztetne, hiszen ezek a XV. században még nem voltak használatosak. Ebben az időszakban a román stílus volt használatos az építészetben, ilyen a Sveti Bartul templom építészeti stílusa is. Érdekes módon, a templom mennyezete kazettás, a falait pedig freskók díszítik.
Szűz Mária templom
A Mala Glavica-ban található régi templom a Szent Szűz Máriának lett szentelve, ám elnevezéséből ez nem derül ki, ugyanis a templomot csak „Gospica” néven említik ami „Kisasszonyt” jelent. A kis román stílusú templom egy kastély temploma volt, amelyből napjainkra már csak romok maradtak. A régi dokumentumok tanúsága szerint a kastély és a templom a Korcula-i püspök tulajdona volt, ide vonult vissza a világ elől pihenni. A templom mellet egy régi ház áll, melynek bejárati ajtaja fölött egy kőlap látható. A rajta lévő felirat ezt hirdeti: „Manola barát Split-ből és Korcula püspöke”. A tábla fölött egy máltai kereszt látható, amely valószínűleg nem ugyanabból az időszakból származik mint a kőtábla.
Őrtornyok
A Lumbarda-i mezőn és a tenger partján is a Bilin Zal parton régi őrtornyok maradványait láthatjuk. A tornyok valamikor a középkor elején épülhettek. Ezekből a tornyokból tartották szemmel a vidéket és legfőképpen a tengert, mind a déli és északi oldalakat. A tengerparton álló őrtorony valószínűleg lakóhelye is volt az itt szolgálatot teljesítő katonáknak.
Kastélyok
Lumbarda korai időszakából nem csak templomok és védelmi célokat szolgáló épületek maradtak fenn napjainkig, hanem civil épületek és kastélyok is. Ezek a kastélyok nem szolgáltak védelmi célokat, ám oly módon voltak megépítve, hogy szükség esetén védelmi célra is használhatóak legyenek. Építésük időszakában igen intenzív volt a kalózok tevékenysége a vidéken, valamint más, ellenséges szándékkal érkező hívatlan vendégeké is, ezért nem volt tanácsos a szabadban hosszasan tartózkodni. A kastélyokat magasra építették, kis ajtó- és ablaknyílásokkal. A magas építés miatt könnyen észre lehetett venni a közelgő veszélyt, támadás esetén pedig könnyen el lehet torlaszolni a bejáratot, az ablakokból pedig tárgyakat lehetett szórni az ellenségre. Az idők folyamán ezeket a kastélyokat vagy elbontották, vagy átalakították kizárólag lakhatás céljára. Ilyen kastélyok láthatóak Vela Glavica-ban (jelenleg a Nobilo család tulajdonai) a Strada utca két oldalán, valamint Mala Glavica-ban a Krsinic „Cankin”-család kastélya. Ez utóbbit nemrégiben felújították, ám megőrizték eredeti jellegét.
Meje
Másféle építményekre is felfigyelhetünk, ha kimegyünk a városon kívülre. Ezekből a „meje”-nek nevezett szikla-teraszfalak nagy területeket hálóznak be. Ezek a sziklafalak folyamatosan épültek egészen Lumbarda történelmének a kezdetétől. Attól, hogy ezek a falak „primitív építményeknek” tűnnek, ez korántsem jelenti azt, hogy ne lennének mesteri módon megépítve. Ezek az építmények nem csak Lumbardára jellemzőek, hanem egész Dalmáciára. Különös látványt nyújtanak ezek a sziklafalak, főleg, ha belegondolunk mekkora munka volt ezeket a megmunkálatlan kőtömbökből álló falakat, bármiféle kötőanyag használata nélkül, pusztán emberi erővel felépíteni. Ha ezeknek a falaknak a teljes hosszát összeadnánk, az elérné a Kinai Nagy Fal hosszúságát is.
Strandolás Lumbarda partjain
A Planjak egy kis sziget jobb kéz felé a Badija-szigettől, útban a Vrnik sziget felé. A szigetecske partjai mentén kiváló, úszásra alkalmas helyeket találunk. A legkönnyebben megközelíthető partszakasz a nyugati felén található a szigetnek, hiszen ezt láthatjuk meg elsőként a tengerről. Itt egy nagyon keskeny, kis, kavicsos strandot is találunk. A sziget legérdekesebbik felel a keleti parton van, szemben a Vrnik és a Sestrice szigettel. Itt egy meglehetősen szokatlan strandot találunk, nincs szem előtt, mert egy nagy sziklaformáció öleli körül. A sziklaüreget a szél vájta a sziklába, ugyanis a szigetnek ez a felel ki van téve az erős déli szélnek, a Jugónak. A kis strand partja apró, fehér kavicsokkal van borítva. Ha a Planjak-szigetre jövünk, érdemes légzőpipát és szemüveget is hozni magunkkal, hiszen a tenger fenekén szétszórva a nagy mohos sziklák között, belepillanthatunk a tenger felszíne alatti életbe. Mivel a sziget a helyieknek az egyik kedvenc piknikező helye, érdemes korán kijönni, hogy a miénk lehessen a kis part. Erre a legjobb megoldás a vízitaxi.
Lumbarda mellett egy nagy strand található, a Vela Przina. A nagyon népszerű strandot a helyiek is favorizálják, a turistákról nem is beszélve, ezért korán ki kell jönni a partra, hogy jó napozóhelyet foghassunk ki. A strandon szabadtéri kávézókat és éttermeket is találunk, mindjárt a part mellett.
A Bilin Zal egy kis homokos strand Lumbarda keleti partszakaszán. A fő turistaszezonban a kis strandot ellepik a turisták és a helyiek is kedvelik. A gyermekek számára is biztonságos. Ezen a strandon is találunk kávézót és büfét. A strandot a helyi vitorlázók is meglátogatják időközönként, hogy bekapjanak valamit a büfében, igyanak egy kávét vagy netán ússzanak egyet és már tovább is állnak a Skoji-sziget irányába.
A Tatinja-strandot is Lumbradától keletre találjuk. A kis homokos strand part menti vizei nagyon jó úszóhelyek, közel van a falu központjához és pár kisvendéglő is található a környéken. Kisgyermekes családok számára is nagyon jó hely, elvégre jégkrémet itt is lehet kapni. A nyári időszakban, mielőtt kijövünk strandolni, érdemes szem előtt tartani, hogy itt is nagy tömeg gyűlik össze. A strand mellett egy hosszú móló is található, ahonnan gyönyörű fejeseket lehet ugrani a vízbe.
Vrnik egy lakatlan sziget a Korcula-i szigetvilágban, melyet könnyen megközelíthetünk a vízitaxikkal. A szigeten a rómaiak követ bányásztak az építkezésekhez. Vrnik-re bármikor jöhetünk a nap folyamán, hiszen itt számos kis eldugott strandot találhatunk. Nagyon meleg napokon átmehetünk a sziget keleti partjára, ahol a fenyők hűs árnyékot biztosítanak a Nap melege elől.
A hajós kalandok kedvelői vitorlást is bérelhetnek a helyiektől és hosszabb kirándulást tehetnek a szigeteken. Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a sziget körüli vizek nagyon veszélyesek a vitorlázók számára, mert hirtelen erős szélviharok támadnak. Aki mégis úgy dönt, hogy vállalja a kockázatot, mindig maradjon a part mentén és ne merészkedjen ki a nyílt vízre!
Sportolási lehetőségek Lumbardában
Lumbarda az aktív időtöltés és a sportolási lehetőségek széles kínálatát biztosítja az itt nyaraló turistáknak.
A nyári hónapokban, hetente kétszer Pržina és Bilin žal strandjain vízi tornán vehetnek részt mindazok, akiknek otthon is módjukban áll ezt a sportágat gyakorolni, vagy egyszerűen ki szeretnék próbálni.
A strandok egyik nagyon kedvelt sportága a strandröplabda. Strandröplabdázni a Pržina strandon lehet, a játékban aktívan részt vállalhatunk, de nézőként is izgalmas szórakozás lehet. A nyár folyamán bajnokságokat is szerveznek amelyekre bárki benevezhet.
A tenger alatti vízi világ Lumbarda környékén sok érdekességet és szépséget tartogat a búvárok számára, hiszen a kristálytiszta tenger növény- és állatvilága nagyon változatos. A töredezett partszakaszok mentén számos merülőhely várja a búvárokat.
Akik még nem próbálták ki a búvárkodást az a „MM SUB Centre” búvárközpontban beiratkozhatnak egy búvártanfolyamra, ahol CMAS és PADI rendszerű képzésben részesülhetnek. A központban egy profi búvároktató és két tapasztalt búvár segítségével merülhetünk. A klubnak egy 12 méteres búvárhajója is van, amely 15 búvárt képes eljuttatni a merülőhelyekre. A klubban lehetőség van a palackjaink feltöltésére, de bérelhetünk búvár felszerelést is. A búvárközpontot a tenger partján találjuk. Aki direkt búvárkodni jön Lumbardába, az szállást is kap a klub vendégházában. A klub szervezésében részt vehetünk éjszakai merüléseken is, illetve merülhetünk a védett övezetekben is.
Lumbardában lehetőségünk van kispályán futballozni és kézilabdázni is. Minden évben több bajnokságot rendeznek a kispályás focicsapatok részére. A bajnokságokat általában augusztus hó folyamán rendezik, a Vele-i Szűzanya valamint Szent Rókus, Lumbarda védőszentjének ünnepével egy időben. A népszerű bajnokságokon szeretettel várnak minden érdeklődőt, akár játékosként, akár nézőként.
Köszönhetően Lumbarda kedvező földrajzi elhelyezkedésének, part menti vizei nagyon alkalmasak a vitorlázásra, főképpen a Pelješac-csatorna vizei. Nem csak a vitorlázóknak kedvez a hely, hanem a szörfösöknek is.
Nemrégiben, a falu központjában egy új fitnesz és küzdősport központ nyílt. A sportközpont jól felszerelt és mindenki számára nyitva áll.
Túrázás
Lumbardából indulva lehetőségünk nyílik, hogy részt vehessünk hegymászó kirándulásokon, a jól karbantartott hegyi ösvényeken keresztül eljussunk a Ražnjić-fokig, keresztül a sűrű fenyőerdőn. Közben csodálatos kilátásbán lehet részünk Mljet és a nyílt tenger irányába. Ezután tovább haladunk, keresztül a Lumbarda-i mezőségeken nyugatnak, át az olíva-ligeteken Gornje Blatoban, majd le a tengerpartra, vagy felfelé Donje Blato irányába a Glavice-i Szent Antal kápolnához. Itt 101 lépcsőfokot kell megmásznunk a kápolnáig, öreg ciprusok lombkoronája alatt.
Választhatjuk a régi Žrnovi-i utat is kirándulásunk útvonalaként. A település mindössze 10 km-re van Lumbardától, tőle nem messze van Kočje. Itt egy érdekes természeti képződményt láthatunk, ahol szokatlan formájú sziklacsúcsok, barlangok és szűk átjárók között vezet az utunk.
A Pelješac-félsziget legmagasabb pontja a Szent Illyés- csúcs a maga 961 méterével. Ha átkelünk hajóval a Pelješac-csatornán, elérjük a turistaút kezdetét, amely jól láthatóan van jelölve. Ahhoz, hogy elérjük a csúcsot, jó két órát kell másznunk. A fáradság megéri, hiszen csodálatos látványban lesz részünk!
A szervezett kirándulásokról a helyi turisztikai irodában érdeklődhetünk, ugyanitt szerezhetünk be turistatérképet is.
Lumbarda borkínálata
Összehasonlítva Dalmácia többi régiójával, melyek jól ismertek a borbarátok között, Korčula-sziget különösképpen ismert saját borairól. A fehér borok közül kiemelkedik különleges ízvilágával a Grk, amely a Lumbarda-i szőlőtőkéken termett kiváló minőségű szőlőből készül. A Pošip és a Rukatac a sziget közepén termő szőlőfajtákból készül és természetesen Lumbardában is megkóstolható. Vörösbor is készül Lumbardában, a híres Plavac Mali.
A Grk, Lumbarda hírneves fehérbora, az azonos nevű őshonos szőlőből készül, amely kedveli a Lumbarda-i homokos talajt. Azt nem tudni, hogy a Grk nevét az enyhén kesernyés ízéről kapta-e, ugyanis horvátul a szónak ez a jelentése, vagy még az ókori görögök nevezték el hasonlóképpen. Napjainkban, a bortermelés eljárása ötvözi a tradicionális borkészítés fogásait a modern enológiai technológiákkal. A végeredmény pedig egy zamatos, harmonikus és testes íz, enyhe kesernyés beütéssel. A 12-14 százalékos alkohol tartalmú bor enyhén savas. A Grk-öt leginkább halételek és fehér húsok mellé érdemes fogyasztani, de aperitifként is ajánlott. 12-13 fokon fogyasszuk.
A Grk mellett Lumbardában készül a nem kevésbé híres Plavac Mali is. Érdekesen hangzik, de a szőlőfajtát amelyből a Plavac Mali készül nem csak amiatt termesztik együtt Grk-el, mert kiváló minőségű vörösbor készül belőle, hanem azért mert segít a Grk szőlő virágainak beporzásában. A Grk szőlő bizonyos fajtáinak csak nős virágzata van, míg a Plavac Mali-nak mindkettő, a két szőlőfajta pedig egy időben virágzik, így a Plavac Mali pollenje termékenyítheti meg a Grk virágzatát.
Dél-Dalmáciában a Plavac Mali egy jól ismert és elismert őshonos szőlőfajta, immáron 600 éve. Dalmácia szerte mindenfelé termesztik, leginkább a meredek domboldalakon, a Brač, Hvar, Korčula és Vis szigeteken, valamint a Pelješac-félszigeten is.
A Plavac Mali-ból készült sötét piros, majdnem gránátalma színű, vöröses beütésű bornak jellegzetes bukéja van amely a fajtára jellemző, testes, letisztult, lágy-fanyar ízvilággal párosul. A bor alkoholtartalma 12-15 százalék körüli.
Ezt a borfajtát leginkább sötét húsok mellé ajánlják, főleg vadhúsokhoz valamint halakhoz és karakteres ízű, minőségi sajtok mellé. A Plavac Mali-t 18 fokra hűtve kínálják.
A Prošek egy pazar ízvilággal rendelkező, édes dalmát desszertbor, magas alkoholtartalommal. A bor fehér vagy vörös, aszalódott szőlőszemek különböző fajtájiból készül. A legjobb minőségű Prošek, Grk vagy Plavac mali szőlőből készül, nagyon korlátozott mennyiségben. A Prošek alkoholtartalma nagyon magas, 15-19 százalék és több mint 100 gramm fermentálatlan cukrot tartalmaz. Ideális kísérője lehet a csokoládé, mandula, füge vagy dió ízesítésű süteményeknek, valamint az érett sajtoknak.
Gasztronómia
Lumbardában nagyszámú éttermet, bárt és tavernát találunk, amelyek hagyományos ételeket kínálnak. Közülük számos kínál à la carte specialitásokat vegetáriánusok és gyermekek számára is. A változatos hús- és haltálak mellé a vendéglátók kiváló borokat kínálnak a Lumbarda-i pincékből.
Lumbarda egyik jól ismert vendéglátóhelye a Lina étterem és pizzéria. Az étterem teraszáról kivételes látvány nyílik a Pelješac-félszigetre és a Lumbarda előtt elterülő szigetvilágra. A dalmát konyha specialitásai mellett nagyon kedvelt étel, a kemencében sült pizza. A vendégek reggelire, ebédre és vacsorára háromféle menüsor közül is választhatnak. Az újonnan épült felnőtt és gyermek medencét az étterem vendégei ingyenesen használhatják. Hetente egyszer (július 1-től szeptember 1-ig), a vendégeket dalmát élőzenével szórakoztatják, a vendéglő teraszán pedig táncparkettet biztosítanak.
Kikötő
A Lumbarda-i jachtkikötő egy természetes öbölben fekszik, amely jól védett a szelektől, a víz mélysége pedig 8 és 1,5 méter között változik. A kikötő egész évben üzemel, 115 horgonyzóhelyén maximum 30 méter hosszú hajóknak biztosít helyet. Minden horgonyzóhelyen lehetőség van édesvíz felvételére, van elektromos csatlakozás és műholdas televízió csatlakozás. A kikötőben tusoló, mosoda, autó és lakókocsi parkoló valamint meteorológiai előrejelző állomás is van. A kikötőtől mindössze 200 méterre található a falu központja, shopokkal, éttermekkel és szállodákkal.
Szálláslehetőségek
A három csillagos „Lumbarda” egy szálloda a tengerpart mellett, 44 szobával, amelyből 33 a tengerre néz. Minden szobájának balkonja van, légkondicionált, minibárral és műholdas tévével ellátva. A szálloda reggelit is biztosít vendégei számára a medence melletti büfében. Az internet kávézója a nap 24 órájában nyitva tart.
A „Borik” szálloda Lumbarda központjában található, pár lépésre a főutcától, kilátással a Lumbarda-i jachtkikötőre és a Pelješac-félszigetre. A szálloda a Mirošević család egykori nyári kastélyában lett berendezve, amely 20 légkondicionált szobával rendelkezik. A palota mögötti épületben további 60 balkonos szoba lett kialakítva. A szálloda felújított bárjában koktélokat szolgának fel, melyeket kényelmes nádfonat karosszékekben ülve fogyaszthatunk el. A szállóvendégek részére közvetlen telefonvonal, műholdas TV, internet kávézó és kerékpárkölcsönző áll rendelkezésre.
Videók