Korcula városában is, akárcsak az egész Adriai-tenger övezetében a középkor kezdetétől jelen volt a kereszténység, mely a Római birodalom bukása után kapott erőre. Ennek a történelmi ténynek a bizonyítékait, már a legkorábbi időszakoktól kezdve nyomon követhetjük a város templomain és más vallási építményein keresztül.
Szent Márk székesegyház
A Szent Márk székesegyház a XIII.-XV. század között épült. A hosszú építési időszak miatt a székesegyházon több építészeti stílus is észrevehető, mint a reneszánsz és a késő gótikus. Valószínűleg ez az épület Korcula óvárosának legfontosabb építménye. A templomot helyi kőfaragó mesterek és kőművesek építették, a Dubrovnikban és Velencében jól ismert építészeti stílusban. Építői közül a legismertebb mester Marko Andijic, ő építette a templom tornyát és kupoláját 1481-ben, valamint a főoltár fölötti elegáns cibóriumot. A katedrális homlokzatát gyönyörű fodros rózsák valamint számos dombormű és szobor, míg a főbejáratot Ádám és Éva szobrai ölelik körül, valamint oroszlán figurák.
A katedrális építését több tényező befolyásolta: az egyházmegye megalapítása a XIV. században, valamint kőműves technológiák robbanásszerű fejlődése, ugyanannak az évszázadnak a végén. A katedrális több régi épület alapjaira épült, mint például egy régi templom, egy loggia és egy harangtorony. Az egykori templom apszisa a katedrális épülettömbjébe lett beépítve. A templom majd évszázados építése során kőművesek és kőfaragó-mesterek generációinak együttműködésére volt szükség a munka befejezéséhez. A Korcula-i Hranic Dragosevic, Ratko Ivancic, Krsevan Bogdanic és Andrija Markovic mellett számos belföldi és külföldi mester egyaránt dolgozott a katedrális építésén, mint Ratko Brajkovic, Ivan Radnicic és Andrija Petrovic Dubrovnikból, illetve a Milánó-i Boninia a XV. század elején, vagy Jacop Correra Trani-ból 1441-ben.
A XV. század végére (1486-1492) a templom építése, a homlokzat díszítése, a harangtorony építése, valamint a belső rész díszítése is befejeződött, köszönhetően Andrijic kőfaragó műhelyének, valamint munkatársainak, akik közül a legkiemelkedőbb mester Marko volt.
Nem sokkal a templom építésének befejezése után, 1525-ben felépült a Szent Rókus kápolna is az északi templomhajó oldalában. Ezt a Korcula-i lakosok építették fogadalmi kegyhelyként, mivel a város lakosságát sokszor pusztította a pestis. A kápolnát a Korcula-i Marko Pavlovic Milic tervezte és részben ő is építette. A kápolna oly módon lett megépítve, mintha a templom egyik apszisa lenne, a bejárata a templomból nyílik, árkádokon és boltíveken keresztül.
Az idők folyamán kisebb felújítási munkálatokat végeztek a templomon, ekkor kapta a kései barokk díszítést is. Ezek a díszítések nem harmonizálnak a korábbi gótikus-reneszánsz díszítéssel, így a további felújítások során ezeket folyamatosan lecserélték az évszázad végére.
Szent Mihály templom
Szemben a Városházával találjuk a Szent Mihály (Sv. Mihovil) templomot, melyet korabeli dokumentumok először 1408-ban említenek. A templom jelenlegi barokk stílusú megjelenését 1615-ben kapta az átépítése során.
A templomban egy reneszánsz pulpitus áll, barokk stílusú márvány oltárának a képe pedig Domenico Maggiotto munkája a XVIII. századból. A XIX. század elején a templom déli oldalához csatoltak egy klasszikus stílusú kápolnát, amely a Gyógyító Szűzanya nevet viseli. A templom mellet egy kőből faragott lépcsősor vezet a helyi Szent Mihály vallásos testvériség székházába.
Mindenszentek plébániatemplom
Korcula első plébániatemploma a Mindenszentek plébániatemplom (Svi Sveti), amely a XIII. században épült a város dél-keleti felében, a városfal mellett. Jelenkori barokk stíluselemeit a XVIII. században kapta, a számos átépítés során. A templom homlokzata fölött egy magas, szerény díszítésű harangtorony áll, mely 1749-ben épült. A négyszögletes alaprajzú, egyhajós templom három szögletű kőből faragott cibóriuma a XVI. században épült, akárcsak a katedrálisé. A cibórium mögött egy nagy fából készült barokk szobor áll a „Gyászoló Pieta” (Isten Anyja), melyet a XVIII. században készített az osztrák mester Rafael Donner. A templom bal oldali falán egy poliptichont láthatunk 1438-1439-ből, mely az elismert dalmát mester Blaz Jurjev Trogiranin (1438-1439) munkája. A Gyászoló Pieta szobor mellett számos aprószent képei díszítik a falakat. A főoltár bal oldalán egy nagy, faragott és festett bizánci feszület áll, mely a XV. századból származik.
A templom mennyezetét faragott kazetták díszítik, melyekbe egy sor festményt láthatunk. A munka a XVII. század végén ért véget. A művész aki a festményeket festette a Kotor-i Tripo Kokolja. Ezek a festmények a Rózsafüzér misztériumát, az Ótestamentum Próféciáját, az evangélikusokat, valamint egyházi személyeket ábrázolnak. A kórus korlátjának a díszítése is Kokolja munkája, ezek a képek az apostolokat jelenítik meg. A XIX. század végén a képeket restaurálták, ám ezt egy tapasztalatlan helyi festő tette, a munkája pedig sokat levont a képek művészeti értékéből. A pulpitus korlátján a „Szent Pál megtérése” című festményt láthatjuk, melyet a XVIII. században festett egy ismeretlen nápolyi festő. A két mellékoltár Szent Antalnak (1744) és Szent Józsefnek (1820) lett szentelve, az oltárképek viszont nem képviselnek komolyabb művészeti értéket. A templom épületéhez csatolva található egy kis galéria ahol egy ikon kiállítást tekinthetünk meg valamint egy XV. századi felvonulási keresztet, Ivan Progonovic munkáját.
Szent Péter templom
A IV. században épült a kis gótikus Szent Péter templom (Sv. Petar). Egy kis téren áll a Katedrális mellett. A templom homlokzatán látható dombormű Szent Pétert ábrázolja, a milánói Bonino munkája. A templom mennyezete nyitott gerendázatú. A gerendázat tartókonzoljai között 13 szobor áll, melyek az apostolokat és az evangélikusokat ábrázolják. Az oltáron Szent Péter szobrát láthatjuk. Készítője ismeretlen, de tudható, hogy egy velencei mester készítette a XVIII. században. A templom padlójába számos régi sírkő van beágyazva.
Szent Jusztina templom
A Szent Jusztina templom egy kis eldugott téren áll melynek a neve ugyanaz mint templomé, pár lépésnyire találjuk a főtértől, a Plokata-tól. Ez a kis neoklasszicista templom a XIX. század második felében épült, formája meglehetősen szokatlan, nyolcszögű. Tetején kupolatető és harang látható.
Miasszonyunk templom
A Miasszonyunk (Gospojina) templom Korcula óvárosában található, mindjárt a főtér mellett. Jelenleg művészeti galériaként működik, ahol a helyi művészek munkáiból nyílt kiállítás. A reneszánsz templom 1483-ban épült eredetileg kápolnaként a helyi Gabrielis és Ismaelis családok számára, helyi mesterek munkája. Az oltár valamikor a XVIII. század előtt épült, mögötte a mozaikberakás már kortárs művész munkája 1964-1967-ből, a dán Louis Schrikkela-é.
A templomban számos síremlék látható, egy részük a Korcula-i uralkodó családok tagjaié, valamint Rozanovic atyáé, aki hősiesen védte a várost a törökökkel szemben.
Szent Antal templom
A Szent Antal (Sv. Antun) templomot Glavica-ban találjuk a Szent Antal dombon. A templomhoz egy kellemes, 25 perces sétát kell tennünk Korcula óvárosából. A domb lábától 101 lépcsőfok vezet fel a templomhoz. A kis templomot Pádua-i Szent Antal tiszteletére emelték aki Lisszabon-ban született egy gazdag család gyermekeként és az Olaszország-i Páduában halt meg.
Szent Miklós kolostor és templom
A Szent Miklós (Sv. Nikola) kolostor és templom az azonos nevű tengerparti sétány végében áll. A templom két hajós, a régebbi hajója 1505-ben készült el, 1665-ben pedig átépítették. A régi hajó oltárképe Szent Péter mártírhalálát ábrázolja (ez Tintoretto híres munkájának egy korai másolata), míg az újabbik hajóban Szent Miklós barokk oltára áll 1629-ből.
Badija kolostor és temploma
1392-ben épült a Badija kolostor és temploma, Korcula szigetvilágának legnagyobb szigetén a Badija-szigeten, Korcula óvárosától keleti irányba körülbelül 12 percnyi távolságra csónakon. A Ferences-rendi kolostor egy korábbi helyén épült, az évszázadok folyamán számos alkalommal átépítették. A templom mellett áll a Szent Kereszt kápolna, melynek gótikus oltárát Giorgio Masario készítette a XVIII. században. A kápolna a XV. században épült, akárcsak az előcsarnoka, melynek tetőszerkezetét öt árkád támasztja alá a hosszabbik oldalon, valamint négy másik a rövidebbik oldalon. A gótikus trifórák árkádjai kecsesen ívelnek felfelé a karcsú tartóoszlopaikról. A kápolnán keresztül a gótikus-reneszánsz stílusú templomba jutunk, melynek homlokzatán gazdagon díszített rozzetta látható. A templom hátsó fala apszisban végződik, míg reneszánsz kórusa a falak mentén fut végig. A legkiemelkedőbb műalkotások melyeket itt tekinthetünk meg, a XVI. századi „Szűz Mária Mennybemenetele” című velencei stílusban festett kép, valamint egy angol, gótikus alabástrom dombormű, amely Nottingham-ből származik.
Szent Rókus templom
A Szent Rókus (Sv. Rok) templom főoltárához pár márványlépcső vezet. Maga az oltár a templom keleti fala előtt áll, 1767-ben épült színes márványból. Ez az oltár a templom legnagyobb oltára. Az oltár fülkéiben három szent faszobra áll Szent Rókusé, Szent Kozmáé és Szent Damjáné. Az oltár tetején az Egészség Szűzanyának mellszobra látható. A szobrok az eredeti faoltárról származnak, melyet 1575-ben faragott a Blato-i Franjo Cucic. Ő írta alá a Szent Rókus szobrot is. A szobrok festve és aranyozva vannak, arckifejezésük mozdulatlan, de mégis élőnek hat.
A templom déli falán, a templomtorony mellett a Három Királyok kis oltára áll. Ez a az egyetlen fennmaradt fából készült oltár a templomban. Az oltár festményei bár a XVIII. században készültek, nem képviselnek komolyabb művészeti értéket. A királyok ajándékait jelképező ikonok ezüst keretbe vannak foglalva és a XVII. században lettek elhelyezve a festményen.
A legnagyobb klasszikus oltár a Szűzanya oltára 1885-ben készült, a templom északi falán áll. A három oltárkép a korábbi oltárról származik, a velencei Carl Ridolfi munkája 1642-ből. A középső oltárképen a Szűzanya látható, míg a két szélsőn Szent Lőrinc és Szent István. Az oltár két szélén egy-egy neo-reneszánsz szék található, melyeket 1795-ben készített a Brac-i Vicko Tironi. A magas háttámlák jellegzetes dalmát stílusban lettek készítve, jellemzően a román és a barokk időszakra.
Szent Katalin templom
A Szent Katalin (Sveta Katarina) templom jelenlegi megjelenését a XVI. századi átépítést követően nyerte el. A templomot a déli városfal mellett találjuk. A templomot a Kapor család építette, a palotájuk és kertje a közelben van.
Havas Boldogasszony kápolna
A Havas Boldogasszony (Gospe od Snijega) kápolna a XVI. században épült a Városi tanács épülete mellett. A XX. század elején a kápolnát felújították, ekkor építették be a nagy kovácsoltvas kaput is. A kápolna oltárán egy kis festmény látható, amely Isten Anyját ábrázolja.
Kinyilatkoztatás temploma
Az óváros észak-nyugati felében áll a XVI. századi kis templom, a Kinyilatkoztatás (Crkva Navjestenja) temploma. A kápolna a Dolfin nemesi család tulajdonában volt. A család címere a templomon látható, akárcsak a Medin és a Kanavelic családoké.
Szent Borbála templom
A Szent Borbála (Sveta Barbara) templom a Korcula szálloda háta mögött található, jelenleg a keresztény ortodox közösség használatában van. Építésekor, a XV. században a Szentháromság nevet viselte, jelenlegi barokk megjelenését a XVII. századi átépítése után kapta. A nevét később változtatták Szent Borbálára. A XX. század elején az ortodox egyház vásárolta meg az épületet.
Szent Lukács (Sv. Luka) temető
A Korcula-i Szent Lukács (Sv. Luka) temetőt Pelavi Mir-től nem messze találjuk. A temetőt azután alakították ki, miután a város lakossága már akkorára nőtt, hogy már nem volt elég hely a templomokban való temetkezéshez. A temető újabb részeit 1980 után alakították ki. A régi temetőrészt fal veszi körül, benne egy kis kápolna található. A régi temetőben számos művészi megmunkálású síremlék található, valamint a Korcula-i nemesi családok kőszarkofágjai.
Korcula városról még
Korcula város
Korcula város múzeumai és galériái
Korcula-sziget
Videók