Cres-sziget

Cres az Adria második legnagyobb szigete, területe 405,70 négyzetkilométer. A sziget a Kvarner-öböl északi részén, az isztriai félsziget, és a Krk-sziget között fekszik. Valamikor a Cres és a Lošinj egy nagy sziget volt, mindaddig, amíg a rómaiak ki nem ásták az Osori-csatornát. Innentől kezdve Cres önálló szigetté vált. A szigeten meredek sziklák, és sok kis öböl várja a látogatókat. A legmagasabb hegycsúcs a Gorice, 648 méter magas. Aki itt nyaral, számtalan helyet megcsodálhat, a sziget több településén sok érdekesség várja a turistákat.

Története

Cres-sziget történelme i.e. IV.-ik századra nyúlik vissza, akkor az illírek lakták, majd i.e II.-ik században a rómaiak is a szigetre érkeztek, egészen 476-ig itt tartózkodtak és tőlük származik a sziget elnevezése is: Res Publica Crespa. A Római birodalom bukását követő időszakban a bizánciak uralma alá került, egy évszázadra. A VII.-ik századtól a horvát királyok uralják a szigetet, majd a X.-XI. században felváltva a magyaroké, a velenceieké, és a bizánciaké a sziget. 1409-től 1797-ig a Velencei köztársaságé, ezt követően Napoleon uralkodott a szigeten, őt az osztrák uralom követte. Ez idő alatt indult virágzásnak a sziget gazdasága is. Az I. világháború után olasz fennhatóság alá került, a II.-ik világháború alatt a németeké lett. Mikor véget ért a háború Jugoszláviához csatolták, 1991-ben lett a független Horvátország része.

A Cres szigethez egy görög monda is fűződik, miszerint Médeia és Iaszón az argonautákkal a szigetre menekült, megölte testvérét Apszürtoszt és végtagjait a tengerbe dobta. Mivel a környező szigetecskék emberi végtagokhoz hasonlítanak, a görögök a szigeteket Apszürtidész-szigetcsoportnak nevezték.

Természeti adottságok

A szigetet égbe meredő sziklacsúcsok, zöld erdők és meghitt kis öblöcskék festői egyvelege teszi látványossá. Az éghajlat az északi felén jellemzően szubmediterrán, míg a középső és a déli felén mediterrán. Ezért a nyarak hosszúak és melegek, az ősz csapadékos, a tél pedig enyhe. Hatalmas tölgy-, gesztenye- és szilfaerdők borítják az északi felét a szigetnek, míg a mediterrán éghajlatú részeken nagyrészt bokrokat, fűszernövényeket és olívaerdőket találhatunk.

A Vrana-tó (Vransko jezero) a Cres-sziget egyetlen édesvizű tava, 5,75 négyzetkilométer területű, mélysége 74 méter (61 méterrel a tenger szintje alatt). A tó 5 km hosszú és a legnagyobb szélessége 1,45 km. A tengerhez nagyon közel, 3-6 km távolságra helyezkedik el, észak-nyugat – dél-keleti irányban. A tóban 220 millió köbméter friss víz van tárolva, melyből minden egyes másodpercben 62 liter ivóvíz tisztaságú vizet szivattyúznak ki, ugyanis ez a tó látja el ivóvízzel a Cres- és Losinj-sziget teljes lakosságát. A tó Európa egyik legtisztább vizű tava, ezért fokozottan védik, kerítés övezi, nem lehet megközelíteni.

A csodálatos növényvilágának köszönhetően a Cres sziget állatvilága is nemkülönben változatos. Számos vadállat élőhelye ez, mint például a juh, kecske vagy szarvas. A madárvilág egyik fokozottan védett képviselőjének az élőhelye a Cres sziget. Ez a madárfaj a fakó keselyű (Gyps fulvus – szárnyfesztávolsága 2,8 m, súlya megközelítőleg 15kg), mely a szigeten fészkel, majd elvándorol Görögország felé, majd Szicílián át egészen Spanyolországig és vissza Ausztria érintésével.

Cres-sziget napjainkban

Az elmúlt pár évtizedben a sziget lakossága jelentősen megcsappant, mivel a fiatal lakosság elköltözött az ország más részeibe, vagy kivándorolt. Ezért a sziget mezőgazdasága nagyon visszaesett, az egykori szántóföldeket visszahódította a természet. A teljes sziget lakossága alig 3000 fő, az elsődleges megélhetési forrásuk a turizmus, a mezőgazdaság, a halászat és a méhészet. A Cres-szigetiek egyik méltán híres terméke a zsályaméz.

Cres-sziget települései

Cres város

Cres a Cres-sziget „fővárosa”, egyben a sziget legnagyobb települése is. A város a Cres-sziget észak-keleti partján fekszik. A városban számos történelmi látványosság tekinthető meg, valamint magas színvonalú szállások közül is válogathatunk. Tovább… Cres

Lubenice

A 4000 éves város egy 378 méter magas szikla tetejére épült. Itt több mint öt templomot és kápolnát tekinthetünk meg, melyek a XV. századból maradtak fenn. Aki a városba látogat, az úgy fogja magát érezni, mintha megállt volna az idő. A város legfiatalabb lakója is „mindössze” 65 éves. Tovább… Lubenice

Osor

Mielőtt átkelnénk a Cres-Losinj csatornán, Osor városába érdemes tennünk egy kitérőt, ahol számos nevezetességet tekinthetünk meg. Tovább… Osor

Valun

Valunnak jelentős szerepe van Horvátország történelmében, mivel itt találták meg a sírkőnek készült XI. századi „Valun táblát”, melynek vésete alátámasztja, hogy egyszerre több törzs is együtt élt a vidéken. Tovább… Valun

Punta Križa

A Punta Križa elnevezés hallatán a legtöbbeknek a Baldarin-strand jut az eszébe, joggal hiszen ez Horvátország egyik legismertebb strandja, főleg a naturisták körében. Punta Kriza viszont nem csak a strandolás szerelmeseinek lehet a kedvenc üdülőhelye, hanem mindazoknak is, akik szeretik a szabadidejüket a természet közelében eltölteni, hiszen itt a szikrázó tengertől a zöldellő erdőkig a természet szépségei egyaránt élvezhetőek. Tovább… Punta Kriza

Beli

Beli az egyik legidősebb települése Cres-szigetnek, mely kiemelkedő szerepet játszott a múltban. A település felépítése akropolisz jellegű, egy 130 méter magas dombtetőre épült. A falu tipikusan tengerparti jellegű, gazdag kulturális és történelmi örökséggel. Tovább… Beli

Porozina

Porozina egy kis kikötő a Cres-sziget észak-nyugati partján. A tengeröböl amelyben található csak egy keskeny kijárattal rendelkezik, így minden oldalról védett kikötő. Ebben a kikötőben kötnek ki azok a kompok, amelyek a Cres szigetet kötik össze Brestova-val az Isztria-i félszigettel. Az öreg városka egy domb tetején épült a kikötő felett, az utóbbi két évtizedben egy nagyon kellemes vakációzó hellyé vált.

A régi időkben a domb tetején egy világítótorony állt, ezért nevezték latinul a városkát Pharum Insulae-nak.

Ebben a városban találhatjuk egy régi ferences rendi monostor és Szent Miklós templomának a romjait, valamint egy XV. századi gót stílusban épült templomot. A monostort a harmadik rendi ferences glagolita szerzetesek használták. Céljuk a régi templomi szláv nyelv megőrzése volt mint liturgikus nyelv, egészen a XIII. századig. A monostor épületét elhagyták 1843-ban, majd részlegesen el is bontották azt. A templomot több alkalommal kirabolták, majd a XVI. században porig égett. A templom egyes részei mind a mai napig jó állapotban fennmaradtak. Falain régi glagolita feliratok láthatóak.

A búvárok megtalálhatják a számításukat Porozinában, mert található itt egy elsüllyedt XX. századi gőzhajó roncsa, valamint egy vízalatti barlang is.

Merag

Merag egy kis kikötőváros a Cres-sziget keleti partján, egy meredek sziklafal lábánál. Már a bronzkorban is létezett a falu, akkoriban Liburni törzsek lakták. A kompkikötőből menetrend szerint indulnak kompok a szomszédos Krk-szigeti Valbinska-ba. A falutól körülbelül 500 méterre, néhány fokkal északra található egy nagy tektonikus eredetű üreg, a Merag lyuk. A környéken sűrű babérfa erdő található, amely az itteni klímához képest igazi különlegesség.

A faluban a posta útján haladva el lehet jutni az itt található Szent János templomhoz, melyet nem régiben újítottak föl. Ha fölmegyünk a Szent Bertalan hegyre, csodálatos kilátás nyílik Krk szigetére és kis szerencsével akár fakó keselyűket is láthatunk.

Belej

Belej egy kis település, egy fennsík kellős közepén, melynek nyugati oldalának lejtői finoman a tengerhez vezetnek. A lakosság (körülbelül 65 fő) legfőbb megélhetési forrása a juhtenyésztés. Az épületek különleges stílusban épültek, melyhez egyedien és hagyományos módon követ használtak. A helyiek tartogatnak kiadó szobákat a turistáknak, akik ezáltal közelebbről is megismerkedhetnek az itteni természettel és kultúrával. A hagyomány szerint augusztus 16.-án ünneplik a Szent Kő napot, amelyen liturgikus szertartásokat tartanak és tánccal ünnepelnek.

A Koromacna-öböl félreeső strandján soha sincs zsúfoltság. Az öbölben egy sziklákból kirakott kis rakpart is van, ahol kisebb hajók, vitorlások is kiköthetnek. Az öböl mély, kék vize a búvárok számára is ideális hely, hiszen a víz mélye számos felfedezésre váró barlangot rejt.

Stivan

A kis festői falu Stivan melynek mindössze 16 lakosa van, a Cres-sziget nyugati partján fekszik, körülbelül 1 km-re a tengertől. Stivan tökéletes választás azoknak, akik nem szeretik a zsúfolt nyaraló helyeket.

Érdemes hosszú sétákat tenni a falu strandjától, a Marascica-strandtól, a parton végig déli irányba az Ustrine-öböl felé. A keskeny sziklákkal övezett utat követve 10-15 perces séta után elérjük a közeli Lucica-öblöt. A félreeső kis öböl vizében kellemes és frissítő az úszás. Ha tovább haladunk a bokrokkal szegélyezett ösvényen a part mentén, több kisebb félreeső kis öblöt is találhatunk, melyek partja kiválóan alkalmas strandolásra. A part mentén haladva az Ustrine-öblöt nem tudjuk megközelíteni a hatalmas sziklatömbök miatt, melyek felülete csúszós. Ha az északi irányt választjuk itt is sziklás partot találunk, de ez már sokkal barátságosabb, akár napozhatunk is a tetejükön. Aki szereti a sziklás terepet, elindulhat Miholascica irányába is. Itt is számos barátságos öblöcske található, melyek úgyszintén első rangú napozó- és fürdőhelyek.

Orlec

Ha Cres városától déli irányba tartunk és a Vrana-tó előtt balra fordulunk, Orlecbe jutunk. A tengerszint feletti magassága 240 méter, kikötője nincs. jelenleg körülbelül 150 lakója van. A falu neve a horvát „orao” szóból ered, amely sast jelent. Az elnevezés helytálló, hiszen a környéken itt is találkozhatunk a fakó keselyűvel. A település a XVI. századtól ismert, első lakói a törökök elől menekültek erre a környékre, leginkább juhtenyésztésből éltek.

A falu központjában a Szent Antal templom áll. Szent Antal az állattenyésztők védőszentje. A templom falain festmények láthatóak amelyek 1958-ban készültek és Orlec lakosait ábrázolják népviseletben. A templomnak harangtornya is van.

Orlec alatt találjuk a Mali bok strandot. A strand kiváló adottságokkal rendelkezik, így tökéletes hely úszáshoz, légzőpipás merülésekhez és könnyű-búvárkodáshoz. A tenger partja itt gyorsan mélyül, ezért vigyázzunk a fürdésnél. A strand autóval is megközelíthető egy keskeny úton Orlecből, de gyalog sincs messze. Ha szerencsénk van, fakó keselyűt is láthatunk. Ez a védett madárfaj, Európa legnagyobb ragadozó madara.

Martinščica

Martinščica a Cres-sziget nyugati részén terül el, az azonos nevű kis öbölben, ez a második legnagyobb település a Cres-szigeten. A településnek körülbelül 180 lakosa van, akik általában a halászatból élnek. Leginkább a fél kilométer hosszú strandjáról ismert. Nevét a középkori Szent Márton templomról (crkva Sv. Martina) kapta.

Megtekinthető a XVI. században a harmadik ferences rendi glagolita szerzetesek által alapított monostor és mellette a Szent György templom (crkve Sv. Jurja). A keresztény épületeken kívül, ugyanitt láthatjuk a Sforz-család erőddé alakított rezidenciáját.

Martinščica-nak két nagy strandja is van. Az egyik a Slatina, mely nagyon hosszú, 500 méter hosszan nyúlik el az öböl partján. Partja kis fehér sziklákkal borított, a tenger vize tiszta akár a kristály, nem ok nélkül érdemelte ki a kék zászlót.

A Slatina strand egy 600 férőhelyes autós kempinggel is rendelkezik, itt sportolási lehetőség is van (röplabda, tenisz, minigolf). A kis kikötőben hajót is bérelhetünk, a vízi sportközpontban a búvárok a palackjaikat is feltöltethetik gázzal. A Sv. Martin apartmantelepen, I. és II. kategóriás apartmanokban szállhatunk meg.

A másik strand a Tiha, melynek partja kavicsos, szélét vastag törzsű fák szegélyezik, hűs árnyákot adva. A strandon találhatunk néhány színvonalas éttermet és bárt. A strand nagyon jó hely kisgyermekes családok számára, hiszen a fák adta árnyék védelmezi őket az erős napsugárzástól és a víz sem mély, így kedvükre játszhatnak, pancsolhatnak a kristálytiszta kobaltkék vízben.

Videók

Cres-sziget
Kvarner-öböl