Viganj egy kis falu és kikötő a Peljesac-félsziget déli partjának nyugati felén, 7 km-el nyugatra Orebic-től. A település egy nagy öbölben fekszik a Szent Liberan-foktól nyugatra, termőföldek gyűrűjében, a félszigetet hosszában átszelő főút mellett. A falu 300 lakosának fő foglalkozása a mezőgazdálkodás, a halászat és a turizmus. Viganj-tól észak-keletre magasodik a 961 méter magas Szent Illés (Sv. Ilija)-hegy, amely nagyon kedvelt a hegymászók körében.
Viganjban régmúlt időkre nyúlik vissza a hajózás hagyománya, a hajósok számos egzotikus növényt honosítottak meg a félszigeten, gyümölcsfajtákat és más növényeket egyaránt. Az ezekből készült ételeket régi házi receptek alapján készítik napjainkban is.
Az öböl partján, amelyben Viganj is fekszik, számos kavicsos strand található, melyeket tűlevelű fák öveznek, így az úszás, strandolás kedvelői kellemesen érezhetik itt magukat. Viganj környékén számos kis festői település található szétszórva, mint például Basina, Kovacevici, Kraljevica Selo, Sap-etino Selo, Podac vagy Dol. Viganj számos sportolási lehetőséget kínál, első sorban a szörf és a hajózás szerelmeseinek, de kiváló helyszíneket találhatnak a sportolásra a hegymászók is.
Viganban az első turisztikai egyesület 1936-ban alakult meg, elsőként az Adria-i térség ezen részén. Napjainkban a turizmus jelenti a település bevételi forrásainak a gerincét, a halászat és a mezőgazdaság mellett.
Viganj éghajlata kellemes meleg, még télen is, hiszen az északi szelektől védelmet nyújt a település mögött magasodó hegylánc. Viganj, déli fekvésénél fogva napsütötte hely, ahol az évi napos órák száma körülbelül 3600. Kis kikötőjében kisebb hajók köthetnek ki. Viganj az aktív kikapcsolódást kedvelők, mint a szörfözők, kite-ozók, hegymászók, kerékpározók, barlangászok, siklóernyőzők és vízilabdázók számára valóságos paradicsom!
Viganj történelme
Viganj, mint település első alkalommal a Dubrovnik-i Köztársaság telekkönyveiben tűnik fel 1336-ban Vigel és Vighen néven, de a falu gyökerei sokkal régebbi időkre nyúlnak vissza.
A település nevének eredetéhez több legenda is kapcsolódik. Az egyik ilyen legenda a két szomszédos településhez Nakovana-hoz és Kuciste-hez kötődik. A legenda szerint volt egyszer három fiútestvér, egy kovács fiai, akik közül az egyik megörökölte „kuciste”-t (a házat és a kertet), a másik „viganj”-t (a kovácsfújtatót) a harmadik pedig „nakovanj”-t (az üllőt). Az bizonyos, hogy a legenda nem túl régi keletű, hiszen ebben a régióban nincs hagyománya a kovácsmesterségnek. Éppen ezért valószínűsíthető, hogy a kovácsmesterséggel való képzettársítás az errefelé fújó szélre vonatkozik, amely legfőképpen a nyári időszakban „kovácsfújtató-szerűen” fúj. A település nevének valódi eredete leginkább egy Viganj nevű nemesemberre utal, aki egy adott időszakban ténylegesen élt a faluban.
A régészeti leletek tanúsága szerint Viganj és Nakovana környéke már az új-kőkorban is lakott terület volt. Valószínűleg ugyanaz a népcsoport látogatott el ide a tenger partjára élelmet keresve, amelyik Nakovana környékén telepedett le. Az ókorban Nakovana is egy illír település volt egy domb tetején, ahonnan jól szemmel lehetett tartani mind a tengert, mind a szárazföldet. A jobb védelem érdekében az illírek megerősített őrtornyokat építettek a magaslatokon, például Viganj mellett, illetve a Peljesac-i csatorna legkeskenyebbik részén is, a Szent János-foknál. Az erődök mellett Montun, Dol és Bililo (Viganj-hoz tartozó települések) környékén számos illír sírt tártak fel, ahonnan olyan kerámiatöredékek kerültek elő, amelyek azt bizonyítják, hogy i.e. már az V. században is lakták illírek Viganj környékét. Sajnos, számos illír időkből származó lelet megsemmisült az építkezések miatt, így az egykori települések mérete és fontossága csak becsülhető. A jelenlegi Viganj helyén álló illír település valószínűleg egy kereskedőfalu lehetett, amely az egykori Lumbarda-i és Korcula-i görög kolóniákkal kereskedett. Erre régészeti bizonyítékok is utalnak, amelyeket Nakovana környékén találtak. A kereskedelem fejlődésére utalnak azok a régészeti leletek is, amely egy elsüllyedt gályából kerültek elő a Szent János-fok környékén.
A Viganj-i illírek vallása valószínűleg követte más illír törzsek hitvilágát, amelyek ugyanebben a régióban éltek. Az i.e. I. században érkező rómaiak az illíreket elűzték, rabszolgává tették vagy rómaiasították. A régészeti feltárások azt mutatják, hogy a rómaiak érkezéséig itt virágzó kultúra létezett, míg ezután gyakorlatilag kihalt. Ezt követően a települések a tenger partján koncentrálódtak.
A római birodalom uralkodása alatt a hadseregből visszavonult veteránok letelepedtek az elfoglalt településeken és római stílusú villákat építettek, ún. villa rustica-kat.
A Szent János-foktól, Viganj-on és Trstenica-n át Orebic-ig több mint tíz ilyen villának a maradványait tárták fel a régészek. Bár a rómaiak erőszakkal foglalták el a vidéket, mégis az uralmuk alatt béke és jólét volt az általuk ellenőrzött településeken, nem kellett félni a kalózoktól és más, a tenger felől érkező veszedelemtől. Éppen ezért, a feltárt „villa rustica”-k nem voltak védőfallal körbevéve és valószínűleg kiépített út is vezetett hozzájuk.
A Dubrovnik-i Köztársaság fennhatóságának ideje 1333-ban jött el Viganj-ban, akárcsak a Peljesac-félsziget többi részén is. Ekkor más lett a kormányzó hatalom és mások számítottak nemesnek is. Mivel a Dubrovnik-i Köztársaság megvásárolta a félszigetet, a nemesség felosztotta egymás között annak területeit. Mivel Viganj távol esik a nagyobb városoktól, 1336-ban 20 Dubrovnik-i nemes úgy döntött, hogy Viganj-ban erődöt épít, hogy a tulajdonukat megvédhessék. Ez a terv azonban nem valósult meg. A XIV. századból való az az okirat is amely Viganj mellett megemlít tíz települést a tengerparttól távol és a dombok lábánál, amelyek a kalózok okozta veszedelem miatt épültek itt.
Abban az időben a legnagyobb település Basina (Basiljina) volt, amelyet 1389-ben Vassilina néven említ egy Vasilj nevű lakos aki még a Dubrovnik-i Köztársaság uralma előtt élt itt. A többi település ez után jött létre mint például Rainica, Dol, Pirovića selo, Njakarino selo, Sokolovo selo, Dujmovica selo, Podac, Jerkovo selo, Šapetino selo, Prince, Gagića selo, Cikatić (Kovacevic) selo és Habića selo.
A XVII. századtól kezdve a gazdasági fejlődés hatására a tenger partján nagyszabású építkezések kezdődtek, ekkor vált Viganj valódi kereskedelmi központtá. Ennek kezdete 1671-re tehető, ugyanis ekkor épült fel a dominikánus kolostor a Rózsafüzéres Szűzanya templommal, valamint 1760-ban a Szent Mihály plébániatemplom.
A XVII. század elején világszinten fejlődésnek indult a tengeri szállítmányozás, Viganj pedig hatalmas gazdasági fejlődés elé nézett. Egy másik ok, amely miatt Viganj került a tengeri szállítmányozás középpontjába, az a nagy 1667-es Dubrovnik-i földrengés volt, amikor is a nemesség nagy része elvesztette a vagyonát. Ezért a Dubrovnik-i kormányzóság kezdeményezésére, a város bevételi forrásainak a pótlását a tengeri kereskedelemből, valamint jobbágyok munkájának kiaknázásával oldották meg. A jobbágyok munkát vállaltak a kereskedőhajókon, miáltal szabad polgárokká váltak, később vagyont szereztek, résztulajdont a hajóból amelyen dolgoztak, vagy földet vásárolhattak. A XVII. század végén annyira felkapott mesterségvolt a hajózás, hogy szinte minden Viganj-i férfi hajón dolgozott. A Viganj-i férfiak nem csak Dubrovnik zászlaja alatt hajóztak, hanem velencei, osztrák, orosz, francia, spanyol és angol hajókon is szolgáltak. Idővel vagyont gyűjtöttek és felépíttették a kapitányok házai néven ismert villáikat.
Számos más hajózó család mellett a Peljesac-i hajózás XIX. század végi fénykorának neves képviselője a Viganj-i Kovacevic-család. Ők alapították a „Kovacevic testvérek” hajózási társaságot, melynek székhelye Marseilles-ben volt. A cég 1907-ig működött, amikor eladták az utolsó vitorlás hajójukat is, hiszen ezeket kiszorították az egyre inkább elterjedő gőzhajók. Ez az esemény jelentette a Peljesac-i vitorlás hajókkal történő szállítmányozás 350 éves fennállásának a végét is. Ebben az időszakban Viganj 117 tengerészkapitányt adott a világnak.
A vitorlás hajózás vége egy elvándorlási hullámot indított el, Viganj lakosai Amerikába, Ausztráliába és Új-Zélandra vándoroltak ki. A turizmus kezdetéig Viganj-ban megállt az idő, hiszen következett a Második Világháború, az 1962-es földrengés, a Függetlenségi Háború, majd az 1998-as tűzvész. A turizmus modern kori fejlődéséhez nagyban hozzájárult az, hogy Viganj szörfparadicsommá vált, valamint az ingatlanpiac fejlődése is, ugyanis a régi hajóskapitányok házait külföldiek vették meg és újították fel.
Látnivalók
A hajósgazda Marko Krstelj építtette 1671-ben a Domonkos-rendi kolostort és a Rózsafüzéres Szűzanya (Gospa od Rozarije) templomát. Ez a templom a Peljesac-félsziget egyik legszebb temploma. A templom kivételével, az egész épületet eladták Viganj polgárainak 1912-ben. A kolostor épületében később elemi 4 osztályos iskolát, óvodát, kulturális központot, könyvtárat és vendéglőt alakítottak ki. A templomnak egy hajója van, a főoltárt a Madonna és a Gyermek fából faragott szobra díszíti. Láthatunk itt egy értékes festményt is, amely az 1571-es Lepantó-i csatát jeleníti meg. A kolostorba amely a templom mellé épült egy díszes árkádon át juthatunk. Manapság iskola és étterem működik az kolostor megmaradt épületrészében.
A Szent Mihály (Sv. Mihovil) plébániatemplom a gótika korában, a XVIII. század végén épült, később 1760-ban megnagyobbították. A templomot a temető mellett találjuk.
A Szent György (Sv. Juraj) templom a Viganj-i régió egyik legrégebbi temploma. Ez egy nagyon egyszerű építmény a XII. vagy XIII. századból. Abban az időben az egyházközség központja lehetett, napjainkra azonban már csak rom, tető nélkül. Eldugva áll a Sućuraj-domb csúcsa mögött.
A Keresztelő Szent János (Sv. Ivan Krstitelj) templomot a XIV. században említik meg, de ennél valószínűleg sokkal régebbi keletű. Ott épült ahol a Korčula-csatorna a legkeskenyebb, szőlőültetvények övezik.
A Szent Liberan templom a XVIII. században épült a Ponta-strand mellett, jelenleg ez a templom Viganj „védjegye”.
Az egykori tengerész kapitányok és hajótulajdonosok házait (kapetanska kuća) mindenfelé láthatjuk Viganj-ban és a környező kis falvakban. Szinte minden településen láthatunk belőlük legalább egyet. Ezeket a házakat a gazdag tulajdonosaik a XVII.-XVIII. századok folyamán építették fel. Számos ilyen régi épület külföldiek tulajdonában van, akik felújították azokat.
A Viganj környéki kis települések közül a legszebb Kraljevića Selo, amely már kérte felvételét az UNESCO Világörökség listára.
Nakovana-ban az osztrákok egy utat kezdtek el építeni 1911 és 1914 között, de az sosem fejezték be az Első Világháború kitörése miatt.
Viganjban egy Második világháborús emlékművet láthatunk, melyet 1956-ban építettek a háborúban elhunyt partizánok emlékére.
A Lovište-be vezető út mentén találjuk Vidikovac faluját. Itt, a magaslatnál érdemes elidőzni, nem csak a szemünk elé táruló csodálatos panoráma miatt, hanem azért is, mert itt egy régi illír őrtorony maradványait tekinthetjük meg.
Viganj-ban szinte minden családnak van olívafája, de csak keveseknek van egész ültetvénye belőle. Érdemes megnézni november és december folyamán hogyan takarítják be az olívát. Számos turista időzíti a vakációját erre az időszakra, hogy megnézhesse az olíva betakarítását. Ha Viganj-ban járunk, feltétlenül nézzük meg a környék legnagyobb szőlőültetvényét a Szent Iván szőlőskertet.
Viganj strandjai
Viganj legnagyobb és egyben leghíresebb strandja a Ponta strand. A hozzávetőlegesen 1 km hosszú strand a nyár folyamán tele van fürdőző, napozó, szörföző, kite-ozó, vagy csak az árnyékban pihenő turistákkal.
A Montun strand két részre van osztva, amelynek a nagyobbik része leginkább azok számára ajánlott akik jó úszók.
Viganj-ban nudista strand is található, a város Basina negyedétől délre. Ez a kevésbé ismert strand a Ploča.
A másik nudista strand már jóval ismertebb, hiszen már 20 éve működik. Ez a Szent János (Sv. Ivan) strand. Sajnos, az utóbbi időben a strand mellé szőlőültetvényeket telepítettek, így veszített félreeső jellegéből.
Szórakozás és kultúra
Bár Viganj egy kistelepülés, mégis számos fesztiválnak ad otthont, amelyek nagyon kedveltek a turisták körében. A nyári hónapok folyamán szabadtéri rendezvényeket szervezne a helyiek ,amelyeken a Dalmácia-szerte hagyományos „klapa” kórusok lépnek fel, ilyenkor nincs hiány halból és borból sem. A téli hónapok folyamán hagyományosan megrendezésre kerül a karneváli mulatság. A könnyedebb szórakozási formák kedvelői beülhetnek bármelyik tavernába vagy part menti bárba, amelyek maguk is szerveznek zenés eseteket élő zenével. Ezek a vendégfogadó helyek nem csak a fiatalabb korosztályt vonzzák, hanem az idősebbeket is, hiszen minden hely más és más hangulatú.
Viganj gasztronómiai kínálata
A horvát konyha nemzetközi szinten ismert és elismert kínálata közül a legkiemelkedőbb mégis a dalmát konyháé. A hagyományos dalmát ételek alapja a hal és más húsok, melyeket olíva olajjal, zöld fűszernövényekkel, saját termesztésű zöldségekkel tesznek különleges ízűvé és nem különben egészségessé.
A húsételek közül minden kétséget kizáróan a „prosciutto” áll az első helyen. Természetesen az édességekből sincs hiány, ezek alapját természetesen a Mediterrán gyümölcsök képezik mint a mandula, a füge, mazsolafélék és természetesen a méz.
A Čiringito bárt Viganj nyugati felében találjuk a tenger partján a Villa Mediterrane szálloda strandján, mindjárt a főút mellett. Ez a bár kicsit más mint a többi hasonló vendéglátó hely. A hely specialitása a „tapas” amely a spanyol tortillához hasonlít, valamint más ételek, mint például a mexikói jellegű burrito, valamint saláták és szendvicsek. Az ételek túlnyomó része házilag termesztett alapanyagokból készül. A különleges ételeket helyi borokkal vagy hideg sörrel öblíthetjük le.
A Maritimo éttermet egy régi kőházban alakították ki, a tengerre, Korcula-ra és Viganj-ra nyíló kilátással. Az étterem kínálatában legnagyobb részt tengeri specialitásokat találunk, amelyek frissen fogott halból készülnek és hagyományos dalmát módon készítenek el. A ház specialitása a „Gregada”, amely egy nagyon régi recept alapján készül, valamint a hagyományos dalmát halleves a „Brodet”, amelynek az elkészítése nagyon sok időt és hozzáértést igényel. A frissen, nyílt lángon grillezett halételek mellé házibort fogyaszthatunk.
A Konoba Karmela Viganj egyik legrégebbi tavernája, terasza a Viganj-öbölre néz. A taverna művészien díszített, kizárólag természetes anyagokkal, mint a kő és a fa. A grillezett halból, főt tésztafélékből, salátákból álló menük mellé feltétlenül rendeljünk egy üveggel a különleges zamatú dalmát borok egyikéből.
Sportolási lehetőségek
Napjainkban Viganj a szörfözők és a kite-ozók egyik kedvenc találkozó helye Európa- és világszerte. A Peljesac-félsziget és a Korcula-sziget közötti csatorna vizei valamint az itt fújó szelek ideális körülményeket teremtenek a széllovagláshoz és a kite-ozáshoz. Viganj előtt található a Peljesac-csatorna legkeskenyebb szakasza, így a benne fújó szél erőssége széles skálán változik. Nyaranta a csatornában kicsik a hullámok, az uralkodó szél, a Mistral segítségével észvesztő sebességgel lehet siklani a vízen. A Mistral éjfél tájban kezd el fújni és egyre erősödik, csúcspontját délután 14 órára éri el és egészen este 20 óráig tartja is. Az átlagos szél erőssége az 5-ös a Beaufort-skálán, de ha szerencsénk van eléri a 8-at is!
Mindezek együttvéve kiváló lehetőséget teremtenek különböző vízi sportversenyek szervezésére, mint például az 1989-es szörf Világkupa, vagy az 1990-es Európa Kupa. Ezeken felül Viganj hagyományosan házigazdája a Horvát Nyílt Bajnokságnak és a Horvát Szörfkupának.
A nyári hónapokban számos szörf- és kite-iskola várja a tanulni vágyókat, ugyanitt felszerelés is bérelhető.
A reggeli órák azoknak kedveznek a csatornán, akiknek még nincs komoly tapasztalatuk ezeknek a sportágaknak a terén, hiszen a csatorna vize ilyenkor sima mint a tükör és a szél sem fúj túl nagy erővel. Az utóbbi években egyre nagyobb számban jelennek meg kite-ozók a csatorna vizén és különleges látványt nyújtanak amint siklanak a vízen, fölöttük színes vitorlákkal.
Viganj lakosai nemkülönben hódolnak ezeknek a sportoknak, mégpedig egész évben, hiszen a tenger vize sosem csökken 15 fok alá, a szél erőssége pedig átlagosan 5-ös és 6-os, de felmehet 8 fölé is. Téli időszakban leginkább a Tramontana fúj, amely hasonlatos a Mistral-hoz, valamint a Bóra is, de ha ez fúj, akkor már csak a legbátrabbak merészkednek a vízre.
A ’70-es évek közepén jelentek meg a Peljesac-csatornában az első széllovasok, akik nagyrészt német turisták voltak. Ekkor a Peljesac-i és Korcula-i fiatalok is kipróbálták ezt a sportot, ezzel hagyományt teremtve. Napjainkra számos szörfös generáció nőtte ki magát ezeken a vizeken, közülük többen képviselik Horvátországot nemzetközi szinten is, mint Miljan, Kico, Mladen, Vinko, Tonci, vagy Niko.
Számos szikla, sziklafal, barlang, elsüllyedt gálya és hajóroncs található Peljesac és Korcula között valamint a környező vizekben, amelyek felejthetetlen látvánnyal szolgálhatna a víz alatti világot meglátogatók számára, legyenek ők kezdő vagy tapasztalt búvárok. A víz alatti látványosságok már 5 méteres merülési mélységtől megtekinthetőek. A tenger alatti sziklafalakat barna, vörös, zöld algák borítják, számos szivacsállat, korall és moha élőhelye. A tengerfenék közelében számos gyönyörű sziklaformáció, kagyló és halfaj látható. A régió legkiemelkedőbb víz alatti látványosságai a Žuljana közelében található barlangok.
A XIII. században a Peljesac-csatorna egy tengeri csata helyszíne volt, amely a Genova-i és a Velence-i Köztársaságok között zajlott. Ebben a csatában esett foglyul Marco Polo is, hajója legénységével együtt. Az összecsapás folyamán több mint 60 hajó merült hullámsírba. A hajók fából készült részei már régen elkorhadtak, vagy belepték őket a vízi növények és az évszázadok alatt lerakódott homok, viszont még láthatóak a kő- vagy fémhorgonyaik, valamint amforák és egyéb hajóalkatrészek a 25-45 méteres mélységben. A „Boka” nevű hajó 15 méter mélyen nyugszik, Orebic-től nem messze. 1981-ben feneklett meg. A vízvonal feletti részét levágták róla és elvontatták, a többi része pedig a tenger fenekén látható. Öt másik hajóroncs is megnézhető a környéken, mindegyik kedvelt merülőhelynek számít a búvárok között. Ezek 15 és 45 méter közötti mélységben találhatóak: Zuljana-hoz közel egy 1944-ben elsüllyedt német S57-es torpedónaszád látható, Pola Pola mellett két ellátóhajó süllyedt el 30 évvel ezelőtt, Ponton mellett pedig megtekinthetünk egy cementszállító teherhajót és a Seibel kompot. Az említett merülőhelyek csak egy kis töredékét képezik annak a sok más helynek, amelyeknél érdemes a víz alatti világot meglátogatni, hiszen a szépségükkel nem lehet betelni. Aki szeretne részt venni a szervezett merülések valamelyikén, vegye fel a kapcsolatot valamelyik helyi búvárklubbal.
Viganj környékén több mint 50 barlang és akna található, melyek kivételes alkalmakat kínálnak a barlangászok számára, hogy felfedezzék őket. A Zelenica, Lozica, Duba és a Bezdija barlangok a mai napig nem voltak régészetileg feltárva. Különösen érdekes barlangászati szempontból a 215 méter mély Szent Illés barlang.
A Peljesac-félsziget ezen felén a kerékpározásban legalább akkora lehetőségek rejlenek mind a szörfözésben. Ennek a sportnak a gyakorlásához nincs szükség különösebb előképzettségre mint a búvárkodás vagy a szörfözés esetében és nem kell kötelező módon igénybe venni a szakosodott szervezetek segítségét sem. Itt számos turistaút, állatok által kitaposott ösvény, a falvak és szőlőskertek között kanyargó kövesút valamint a Napóleon-i út is alkalmas kerékpározásra. Sajnos, a kerékpározás fontossága még nem eléggé elismert a turizmus szempontjából. Szerencsére számos kerékpárút jelölve van a térképeken, bár nincsenek karbantartva, viszont érdemes rajtuk elindulni, hiszen számos kellemes meglepetést tartogatnak a vállalkozó szellemű kerékpározók számára.
Az említett sportágak közül számos más sporttevékenység is gyakorolható Viganj-ban és környékén, mind például a szabad-mászás a sziklafalakon. A vízilabdázás vagy a bowling szinte mindenütt gyakorolható, de aki futballozni, kézilabdázni, kosárlabdázni vagy teniszezni szeretne, annak a 8 km-re levő Orebic-be kell ellátogatnia.
Akik a kevés megerőltetéssel járó sporttevékenységek közül szeretnének választani, azok kipróbálhatják a Dalmácia-szerte sokak által kedvelt sportot a „Bevanda”-t, amelyet a konobák és tavernák teraszának hűs árnyékában szokás űzni. Magyarországon „házmester”, „hosszú lépés” vagy „kis- és nagyfröccs” néven ismert…
Szálláslehetőségek
Az „Antony Boy” egy modern kemping, négy csillagos kényelmet biztosít a vendégeinek. Az 50 ezer négyzetméteren elterülő kemping 200 parkoló hellyel rendelkezik és már 15 éves múltra tekint vissza. Az egészségügyi helységeken kívül a kempingnek van saját étterme, kávézója és vegyesboltja is, valamint 6 km-es körzeten belül további 20 étterem, 13 kávézó és 3 disco klub is található. Rögtön a kemping előtt egy kavicsos strand is van.
A Dalmatin és a Paštar apartmanok egymás szomszédságában találhatóak és ugyanannak a családnak a tulajdonában állnak. Az apartmanokat Basina-ban találjuk, amely Viganj egyik legszebb és legcsendesebb része. Mindkét apartman terasszal rendelkezik, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Korcula szigetre és a tengerre. Az apartmanházakat olívaliget övezi, amely tökéletes játszótér a gyermekek számára. 60 méterre az apartmanoktól egy kis öböl található, csendes, így tökéletes hely a magányra vágyóknak.
Az apartmanok bérleti díjában benne van a kábel nélküli internet és a kerékpárok használati díja. A szobák légkondicionáltak, van műholdas LCD TV, lehetőség van mosógép és grillsütő használatára is. Ide a házi kedvenceinket is magunkkal hozhatjuk.
Videók