Lumbarda

Lumbarda egy kis falu az erdővel borított Korcula-sziget keleti felében, egészen közel Korcula városához. A múltban Lumbarda volt az a település, ahová a Korcula-i nemesség és a papi méltóságok elvonultak a világ elől. Napjainkban a falucska turistaparadicsom. Lumbarda festői látványa, a kristálytiszta tenger, a védett kis öblök és az Adrián viszonylag ritka homokos tengerpart megigézi az ide látogatókat. Itt a levegőnek is jellegzetes mediterrán illata van, amely bódító kavalkádja a mezei virágok, füvek, a fenyvesek és a sós tenger illatának. Ha megállunk egy pillanatra, hallhatjuk a sirályok kiáltásait és a tenger hullámainak hangját amint a partot nyaldossák. Mindezek, az érzékeinket kényeztető hatások egyaránt kínálnak testi és lelki felüdülést.

Lumbarda

Lumbarda gazdag történelmi öröksége két évezredre tekint vissza, kultúráját pedig napjainkban is őrzi. A falu 1200 lakosa vendégszerető, akik évszázadok óta művelik a borkészítés, a halászat és a kőművesség ősi mesterségeit. Napjainkban ők biztosítják az ide érkezők számára a békés kikapcsolódás összes feltételét.

A homokos tengerpart és a Lumbardához közel fekvő szigetvilág több mint 20 kis szigete számos fürdőzőt, hajózót és szörfözőt vonz ide. A türkizkék tenger, a fehér homok és a sziklák, a mélyzöld fenyves és az ezüstös-zöld aloék színkavalkádja a festőket is megigézi, akik állítják fel vásznaikat, hogy mindezt megörökítsék.

A gurmandok sem csalódnak, hiszen az itt készített ételkülönlegességek alapanyagait a tenger adja, valamint Lumbarda kertjeiben termelik őket hozzáértéssel és alapossággal a helyi emberek. Akik a borok élvezetét életük részének tekintik, nem menjenek el anélkül, hogy Lumbarda híres borát a Grk-öt meg ne kóstolnák.

Bilin žal

Lumbarda és környéke

A falu Korcula városától mindössze 6 km-re fekszik, a sziget legkeletibb fokától, a Raznjic-foktól mindössze 2 km-re. Ettől a helytől a települést a kiváló termőtulajdonságokkal rendelkező Lumbarda-i mezőség választja el, melyen számos szőlőfajta terem. A falu a Lumbarda-öböl mentén és körül terül el, valamint egy dombság lejtőin, amely a mezőt is körülöleli. Lumbarda külterületei a dombháton húzódnak, ezek Vela Glavica és Mala Glavica. A két külterület a faluval szorosan összeépült. A Javic nevű külterülete már nem képez egységet a faluval, annak központjától két kilométerre fekszik a Korculába vezető út mentén.

Vela Glavica egy nagyobb dombon terül el keleti irányban, a domb déli lejtőjén halad lefelé a Lumbarda-i mezők irányába.

Vela Postrana-tól keletre kezdődik Mala Postrana, amely hasonlóan az előbbihez szintén egy domb lejtőjén terül el, egészen a szőlőültetvényekig.

Az utóbbi években a falu tovább fejlődött, így újabb területek épültek be, melyek Lumbardához tartoznak, de mégis van saját elnevezésük. Racisca a tengerpart nyugati szakaszán terül el, míg a keleti partszakaszon találjuk Koludrt-ot és Sutivan-t, valamint Mala Postrana-t Plece-től keletre.

Lumbarda turistatérkép

Lumbarda történelme

Történelme során Lumbarda számos náció és kultúra olvasztótégelye volt. A történelme kutatása során bebizonyosodott, hogy a település első lakói a nagy illír népcsoporthoz tartoztak, akik a bronz- és a vaskorban éltek ezen a vidéken. Ittlétük nyomait a sírok őrzik, valamint azok az ősi sziklaerődítmények maradványai melyeket Lumbarda nyugati körzetében láthatunk.

Az első görög telepesek érkezésével Lumbarda és a sziget történelme is szó szerint kőbe lett vésve. Ettől az időszaktól kezdve állnak az utókor rendelkezésére írásos történelmi tények. Lumbardában a legkorábbi település i.e. a III. században keletkezett. Erről tanúskodik a Zágrábi Régészeti Múzeumban őrzött kőtábla, a „Lumbarda Psephisma”. Ez a kőbe vésett alapító okirata az első Issában (Vis-ben) letelepedett görögök által alapított kolóniáknak. A híres kőtáblát a Koludrt-dombon találták, ahol egykor egy illír település volt.

Lumbarda Psephisma

A görög kolóniák megalapítása az illírek korának hanyatlását jelentette, bár a valódi végüket a római terjeszkedés jelentette i.e. 35-ben Octavianus császár uralkodása alatt. Ekkoriban telepedtek le az első római családok a szigeten, tágas villákat építettek, többek között a Knežina régióban, Lumbarda Veli körzetében. A fennmaradt építmények falainak építési módja megegyezik a Rómában alkalmazottal. A falak piramidális kőtömbökből állnak, melyek dőlt hálózatot képeztek. Az építési mód neve „opus reticulatum”. Lumbarda környékén több helyen is fellehető a nyoma a római jelenlétnek, ilyenek azok a kőbányák is amelyeket a Sutvara, Vrnik és Kamenjak-szigeteken találtak. Az ókor vége felé kezdődött az ókereszténység kora. Lumbarda környékén ebből az időszakból is maradtak fenn építmények. Ezek közül a legjobb állapotban a VI. században épült Szent Barbara kápolna maradt fenn a Sutvara-szigeten. Ebben az időszakban került Lumbarda a Bizánci Birodalom fennhatósága alá.

Az ókortól a középkor kezdetéig tartó időszak történései az idők homályába vésznek. Az ezt követő időszakban Lumbarda neve első alkalommal 1214-ben jelenik meg a Korcula-i Statútumban. A dokumentum létező településként említi Lumbardát. Ebből az időszakból, 1388-ban, mindössze egyetlen szakrális épület kerül említésre Lumbardában, egy régi templom amely már akkor romos állapotban volt.

1420-ban a Korcula-sziget velencei fennhatóság alá került, így történelmét egész Dalmácia történelmével osztja meg. A XVI. század folyamán a település a templom körül kezdett fokozatosan kiépülni, nagyrészt a Korcula-i nemesek által birtokolt földterületeken.

A XVII. és XVIII. századok során Lumbarda adott otthont a Korcula-i nemesek és a püspökök nyári rezidenciáinak. Az első ilyen nyaraló, amely napjainkig fennmaradt az egyház tulajdonában állt. A XV. században épült nyaraló a Bilin žal-öböl partján áll. Az ebben az időszakban épült kastélyoknak védelmi funkciója is volt. Ilyenek a Cankin és a Nobilo kastélyok a Tatinja-öbölben.

A XIX.-XX. századok időszakát a kulturális, vallási és művészeti fejlődés jellemezte. 1857-ben alakult meg az „Oltáriszentség” testvériség, később a „Szent Rókus” és a „Karmen-i Szűzanya” testvériségek. 1929-ben fektették le a hagyományos zenei élet alapjait, 1935-ben alakult meg az első templomi kórus. A legutoljára alakult kulturális egyesület az „Ivo Lozica” 1980-ban lett megalapítva, valamint a templomi leánykórus 1999-ben.

Lumbarda utcái

Nevezetességek

Lumbarda környéke számos történelmi örökséggel büszkélkedhet. Látnivalókból nincs hiány, templomok, kastélyok, régi őrtornyok várják a turistákat.

Szent Rókus templom

Lumbarda legismertebb temploma a Szent Rókus plébániatemplom, amely a XVI. században épült. A templom építése egybeesik a Lumbarda-i egyházkörzet megalapításával 1561-ben. Eredetileg egy kis falusi templomnak épült, vidéki stílusban, kevés díszítő elemmel a homlokzatán. A templom alaprajza klasszikus, latin keresztet formáz. Bár az évszázadok során többször is átépítették kisebb-nagyobb mértékben, a legnagyobb mértékű átépítésre 1909-ben került sor, ekkor nyerte el a templom jelenlegi alakját Ciril Ivekovic tervei alapján. Az akkori időszaknak megfelelően a templomnak három oldalhajója van, tetőzetét oszlopok és boltívek tartják, melyek gótikus jelleget adnak a templomnak. A templom homlokzatán arányosan van elosztva a reneszánsz portálszerű bejárat. A bejárat fölött egyszerű rózsaablakot láthatunk, rögtön fölötte áll Szent Rókus szobra. Az oromzaton szerény, reneszánsz templomtorony áll, három harangdúccal. A jelenleg látható torony kőből készült, 1967-ben kezdték el építeni, de csak 1996-ban lett teljesen kész. Nikica Batistic és Ante Markovina Zec munkái.

A templom főoltára valószínűleg nem tartozott a templom eredeti berendezéséhez, hanem a templom XIX. századi felújításakor került a helyére. Az oltár vrniki kőből van faragva, nagyja részt reneszánsz stílusban, de barokk díszítőelemeket is tartalmaz. A templom keresztelőkútja Frano Krsinic Cankin munkája, akárcsak az orgonához vezető oldalsó lépcsősor kőbalusztrádja.

Lumbarda legismertebb temploma a Szent Rókus plébániatemplom, amely a XVI. században épült.

Szent Péter templom

A kis Szent Péter templom egy mellékutcában áll, amely lefelé vezet Tatinja irányába. Valamikor egy régi Korcula-i arisztokrata család kastélyának lehetett a temploma.

A kis Szent Péter templom

Szent Borbála templom

A Zabnjak-i Szent Borbála templom a fennmaradt dokumentumok alapján a XIII. században épült, viszont napjainkra teljesen átépítették.

Szent János templom

Hasonló a története a temetőben álló Szent János (Sv. Ivan) templomnak is. Egy 1856-ban íródott könyv szerint a jelenlegi templom helyén egy sokkal régebbi templom állt, amelyet úgyszintén Szent János tiszteletére szenteltek fel és ahhoz a kolostorhoz tartozott, amely már 1388-ban is romos állapotban volt. A könyv megemlíti a tényt, miszerint a velencei dózse parancsba adta a Korcula-i püspöknek, hogy a templomot állítsák helyre és hetente háromszor celebráljanak itt misét. A jelenleg látható templom a XIX. században épült, erről árulkodik egyszerű vonalvezetése is. A régi templom sorsa a múlt homályába vész, akárcsak az egykori kolostoré.

Szent Spiridion templom

A Szent Spiridion templom Javic-ban áll, a domb tetején. Ez a templom sem túl régi, a XX. század elején épült. A templomot azért építették ide, hogy Javic lakosainak ne kelljen Lumbarda központjáig gyalogolni a Szent Rókus templomig. Szent Spiridion egyébként az olíva-ligetek védőszentje.

Grotto

Egy fölöttébb érdekes, a Lourdi Szűznek (Gospa Lurdska) ajánlott szakrális építmény a „Grotto”, amely szintén a XX. század elején épült. Erre az építményre a Lumbardaiak fölöttébb büszkék. A Grotto maga, durva terméskőből lett felépítve, annak ellenére, hogy a Lumbarda-i kőművesek tökéletesen értenek a kő megmunkálásához. A Grotto épületéhez egy széles lépcsősor vezet a kaputól. Ez a balusztrádokkal szegélyezett lépcsősor monumentális jelleget kölcsönöz az építménynek. A Grotto előtti udvar kisebb-nagyobb megmunkálatlan terméskövekkel van kirakva. A Grotto építési stílusa tökéletes összhangban áll természetes környezetével.

Szent Kereszt templom

A Szent Kereszt (Sveti Kriz) templom a Lumbarda-i mezőn, a szőlőültetvények közepén áll. Ez a templom is egy régebbi épület alapjaira épült, melynek meghagyott részei jól kivehetőek a templom hátsó részén. A templom építészeti jellegzetességei alapján valószínűsíthető, hogy valamikor a kora középkorban épülhetett. A kis templom arányai tökéletesek maradtak, annak ellenére is, hogy később egy fedett előteret építettek a bejárata elé. A templom tornyában egyetlen harang kapott helyet, viszont a kis torony barokk stílusa nagyban hozzájárul a templom építészeti értékének növeléséhez.

Sveti Bartul templom

A település egyik legrégebbi temploma a Sveti Bartul Velika Postrana-ban. Ezt az elméletet alátámasztja a templom építési módja, valamint az építésénél használt kövek eróziója is. A templomon semmilyen stílusjegy nem látszik, amely a gótikus vagy barokk stílusra emlékeztetne, hiszen ezek a XV. században még nem voltak használatosak. Ebben az időszakban a román stílus volt használatos az építészetben, ilyen a Sveti Bartul templom építészeti stílusa is. Érdekes módon, a templom mennyezete kazettás, a falait pedig freskók díszítik.

Szűz Mária templom

A Mala Glavica-ban található régi templom a Szent Szűz Máriának lett szentelve, ám elnevezéséből ez nem derül ki, ugyanis a templomot csak „Gospica” néven említik ami „Kisasszonyt” jelent. A kis román stílusú templom egy kastély temploma volt, amelyből napjainkra már csak romok maradtak. A régi dokumentumok tanúsága szerint a kastély és a templom a Korcula-i püspök tulajdona volt, ide vonult vissza a világ elől pihenni. A templom mellet egy régi ház áll, melynek bejárati ajtaja fölött egy kőlap látható. A rajta lévő felirat ezt hirdeti: „Manola barát Split-ből és Korcula püspöke”. A tábla fölött egy máltai kereszt látható, amely valószínűleg nem ugyanabból az időszakból származik mint a kőtábla.

Őrtornyok

A Lumbarda-i mezőn és a tenger partján is a Bilin Zal parton régi őrtornyok maradványait láthatjuk. A tornyok valamikor a középkor elején épülhettek. Ezekből a tornyokból tartották szemmel a vidéket és legfőképpen a tengert, mind a déli és északi oldalakat. A tengerparton álló őrtorony valószínűleg lakóhelye is volt az itt szolgálatot teljesítő katonáknak.

A Lumbarda-i mezőn régi őrtornyok maradványait láthatjuk.

Régi őrtornyok maradványai

Kastélyok

Lumbarda korai időszakából nem csak templomok és védelmi célokat szolgáló épületek maradtak fenn napjainkig, hanem civil épületek és kastélyok is. Ezek a kastélyok nem szolgáltak védelmi célokat, ám oly módon voltak megépítve, hogy szükség esetén védelmi célra is használhatóak legyenek. Építésük időszakában igen intenzív volt a kalózok tevékenysége a vidéken, valamint más, ellenséges szándékkal érkező hívatlan vendégeké is, ezért nem volt tanácsos a szabadban hosszasan tartózkodni. A kastélyokat magasra építették, kis ajtó- és ablaknyílásokkal. A magas építés miatt könnyen észre lehetett venni a közelgő veszélyt, támadás esetén pedig könnyen el lehet torlaszolni a bejáratot, az ablakokból pedig tárgyakat lehetett szórni az ellenségre. Az idők folyamán ezeket a kastélyokat vagy elbontották, vagy átalakították kizárólag lakhatás céljára. Ilyen kastélyok láthatóak Vela Glavica-ban (jelenleg a Nobilo család tulajdonai) a Strada utca két oldalán, valamint Mala Glavica-ban a Krsinic „Cankin”-család kastélya. Ez utóbbit nemrégiben felújították, ám megőrizték eredeti jellegét.

Cankin kastély

Meje

Másféle építményekre is felfigyelhetünk, ha kimegyünk a városon kívülre. Ezekből a „meje”-nek nevezett szikla-teraszfalak nagy területeket hálóznak be. Ezek a sziklafalak folyamatosan épültek egészen Lumbarda történelmének a kezdetétől. Attól, hogy ezek a falak „primitív építményeknek” tűnnek, ez korántsem jelenti azt, hogy ne lennének mesteri módon megépítve. Ezek az építmények nem csak Lumbardára jellemzőek, hanem egész Dalmáciára. Különös látványt nyújtanak ezek a sziklafalak, főleg, ha belegondolunk mekkora munka volt ezeket a megmunkálatlan kőtömbökből álló falakat, bármiféle kötőanyag használata nélkül, pusztán emberi erővel felépíteni. Ha ezeknek a falaknak a teljes hosszát összeadnánk, az elérné a Kinai Nagy Fal hosszúságát is.

Strandolás Lumbarda partjain

A Planjak egy kis sziget jobb kéz felé a Badija-szigettől, útban a Vrnik sziget felé. A szigetecske partjai mentén kiváló, úszásra alkalmas helyeket találunk. A legkönnyebben megközelíthető partszakasz a nyugati felén található a szigetnek, hiszen ezt láthatjuk meg elsőként a tengerről. Itt egy nagyon keskeny, kis, kavicsos strandot is találunk. A sziget legérdekesebbik felel a keleti parton van, szemben a Vrnik és a Sestrice szigettel. Itt egy meglehetősen szokatlan strandot találunk, nincs szem előtt, mert egy nagy sziklaformáció öleli körül. A sziklaüreget a szél vájta a sziklába, ugyanis a szigetnek ez a felel ki van téve az erős déli szélnek, a Jugónak. A kis strand partja apró, fehér kavicsokkal van borítva. Ha a Planjak-szigetre jövünk, érdemes légzőpipát és szemüveget is hozni magunkkal, hiszen a tenger fenekén szétszórva a nagy mohos sziklák között, belepillanthatunk a tenger felszíne alatti életbe. Mivel a sziget a helyieknek az egyik kedvenc piknikező helye, érdemes korán kijönni, hogy a miénk lehessen a kis part. Erre a legjobb megoldás a vízitaxi.

Lumbarda mellett egy nagy strand található, a Vela Przina. A nagyon népszerű strandot a helyiek is favorizálják, a turistákról nem is beszélve, ezért korán ki kell jönni a partra, hogy jó napozóhelyet foghassunk ki. A strandon szabadtéri kávézókat és éttermeket is találunk, mindjárt a part mellett.

Lumbarda mellett egy nagy strand található, a Vela Przina.

A Bilin Zal egy kis homokos strand Lumbarda keleti partszakaszán. A fő turistaszezonban a kis strandot ellepik a turisták és a helyiek is kedvelik. A gyermekek számára is biztonságos. Ezen a strandon is találunk kávézót és büfét. A strandot a helyi vitorlázók is meglátogatják időközönként, hogy bekapjanak valamit a büfében, igyanak egy kávét vagy netán ússzanak egyet és már tovább is állnak a Skoji-sziget irányába.

A Bilin Zal egy kis homokos strand Lumbarda keleti partszakaszán.

A Tatinja-strandot is Lumbradától keletre találjuk. A kis homokos strand part menti vizei nagyon jó úszóhelyek, közel van a falu központjához és pár kisvendéglő is található a környéken. Kisgyermekes családok számára is nagyon jó hely, elvégre jégkrémet itt is lehet kapni. A nyári időszakban, mielőtt kijövünk strandolni, érdemes szem előtt tartani, hogy itt is nagy tömeg gyűlik össze. A strand mellett egy hosszú móló is található, ahonnan gyönyörű fejeseket lehet ugrani a vízbe.

A Tatinja-strandot is Lumbradától keletre találjuk.

Vrnik egy lakatlan sziget a Korcula-i szigetvilágban, melyet könnyen megközelíthetünk a vízitaxikkal. A szigeten a rómaiak követ bányásztak az építkezésekhez. Vrnik-re bármikor jöhetünk a nap folyamán, hiszen itt számos kis eldugott strandot találhatunk. Nagyon meleg napokon átmehetünk a sziget keleti partjára, ahol a fenyők hűs árnyékot biztosítanak a Nap melege elől.

A hajós kalandok kedvelői vitorlást is bérelhetnek a helyiektől és hosszabb kirándulást tehetnek a szigeteken. Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a sziget körüli vizek nagyon veszélyesek a vitorlázók számára, mert hirtelen erős szélviharok támadnak. Aki mégis úgy dönt, hogy vállalja a kockázatot, mindig maradjon a part mentén és ne merészkedjen ki a nyílt vízre!

Sportolási lehetőségek Lumbardában

Lumbarda az aktív időtöltés és a sportolási lehetőségek széles kínálatát biztosítja az itt nyaraló turistáknak.

A nyári hónapokban, hetente kétszer Pržina és Bilin žal strandjain vízi tornán vehetnek részt mindazok, akiknek otthon is módjukban áll ezt a sportágat gyakorolni, vagy egyszerűen ki szeretnék próbálni.

A strandok egyik nagyon kedvelt sportága a strandröplabda. Strandröplabdázni a Pržina strandon lehet, a játékban aktívan részt vállalhatunk, de nézőként is izgalmas szórakozás lehet. A nyár folyamán bajnokságokat is szerveznek amelyekre bárki benevezhet.

Pržina strand

A tenger alatti vízi világ Lumbarda környékén sok érdekességet és szépséget tartogat a búvárok számára, hiszen a kristálytiszta tenger növény- és állatvilága nagyon változatos. A töredezett partszakaszok mentén számos merülőhely várja a búvárokat.

Akik még nem próbálták ki a búvárkodást az a „MM SUB Centre” búvárközpontban beiratkozhatnak egy búvártanfolyamra, ahol CMAS és PADI rendszerű képzésben részesülhetnek. A központban egy profi búvároktató és két tapasztalt búvár segítségével merülhetünk. A klubnak egy 12 méteres búvárhajója is van, amely 15 búvárt képes eljuttatni a merülőhelyekre. A klubban lehetőség van a palackjaink feltöltésére, de bérelhetünk búvár felszerelést is. A búvárközpontot a tenger partján találjuk. Aki direkt búvárkodni jön Lumbardába, az szállást is kap a klub vendégházában. A klub szervezésében részt vehetünk éjszakai merüléseken is, illetve merülhetünk a védett övezetekben is.

Búvárkodás

Lumbardában lehetőségünk van kispályán futballozni és kézilabdázni is. Minden évben több bajnokságot rendeznek a kispályás focicsapatok részére. A bajnokságokat általában augusztus hó folyamán rendezik, a Vele-i Szűzanya valamint Szent Rókus, Lumbarda védőszentjének ünnepével egy időben. A népszerű bajnokságokon szeretettel várnak minden érdeklődőt, akár játékosként, akár nézőként.

Köszönhetően Lumbarda kedvező földrajzi elhelyezkedésének, part menti vizei nagyon alkalmasak a vitorlázásra, főképpen a Pelješac-csatorna vizei. Nem csak a vitorlázóknak kedvez a hely, hanem a szörfösöknek is.

Nemrégiben, a falu központjában egy új fitnesz és küzdősport központ nyílt. A sportközpont jól felszerelt és mindenki számára nyitva áll.

Túrázás

Lumbardából indulva lehetőségünk nyílik, hogy részt vehessünk hegymászó kirándulásokon, a jól karbantartott hegyi ösvényeken keresztül eljussunk a Ražnjić-fokig, keresztül a sűrű fenyőerdőn. Közben csodálatos kilátásbán lehet részünk Mljet és a nyílt tenger irányába. Ezután tovább haladunk, keresztül a Lumbarda-i mezőségeken nyugatnak, át az olíva-ligeteken Gornje Blatoban, majd le a tengerpartra, vagy felfelé Donje Blato irányába a Glavice-i Szent Antal kápolnához. Itt 101 lépcsőfokot kell megmásznunk a kápolnáig, öreg ciprusok lombkoronája alatt.

101 lépcsőfokot kell megmásznunk a Szent Antal kápolnáig, öreg ciprusok lombkoronája alatt.

Választhatjuk a régi Žrnovi-i utat is kirándulásunk útvonalaként. A település mindössze 10 km-re van Lumbardától, tőle nem messze van Kočje. Itt egy érdekes természeti képződményt láthatunk, ahol szokatlan formájú sziklacsúcsok, barlangok és szűk átjárók között vezet az utunk.

Pelješac-félsziget legmagasabb pontja a Szent Illyés- csúcs a maga 961 méterével. Ha átkelünk hajóval a Pelješac-csatornán, elérjük a turistaút kezdetét, amely jól láthatóan van jelölve. Ahhoz, hogy elérjük a csúcsot, jó két órát kell másznunk. A fáradság megéri, hiszen csodálatos látványban lesz részünk!

A szervezett kirándulásokról a helyi turisztikai irodában érdeklődhetünk, ugyanitt szerezhetünk be turistatérképet is.

Lumbarda borkínálata

Összehasonlítva Dalmácia többi régiójával, melyek jól ismertek a borbarátok között, Korčula-sziget különösképpen ismert saját borairól. A fehér borok közül kiemelkedik különleges ízvilágával a Grk, amely a Lumbarda-i szőlőtőkéken termett kiváló minőségű szőlőből készül. A Pošip és a Rukatac a sziget közepén termő szőlőfajtákból készül és természetesen Lumbardában is megkóstolható. Vörösbor is készül Lumbardában, a híres Plavac Mali.

Lumbarda borkínálata

A Grk, Lumbarda hírneves fehérbora, az azonos nevű őshonos szőlőből készül, amely kedveli a Lumbarda-i homokos talajt. Azt nem tudni, hogy a Grk nevét az enyhén kesernyés ízéről kapta-e, ugyanis horvátul a szónak ez a jelentése, vagy még az ókori görögök nevezték el hasonlóképpen. Napjainkban, a bortermelés eljárása ötvözi a tradicionális borkészítés fogásait a modern enológiai technológiákkal. A végeredmény pedig egy zamatos, harmonikus és testes íz, enyhe kesernyés beütéssel. A 12-14 százalékos alkohol tartalmú bor enyhén savas. A Grk-öt leginkább halételek és fehér húsok mellé érdemes fogyasztani, de aperitifként is ajánlott. 12-13 fokon fogyasszuk.

A Grk mellett Lumbardában készül a nem kevésbé híres Plavac Mali is. Érdekesen hangzik, de a szőlőfajtát amelyből a Plavac Mali készül nem csak amiatt termesztik együtt Grk-el, mert kiváló minőségű vörösbor készül belőle, hanem azért mert segít a Grk szőlő virágainak beporzásában. A Grk szőlő bizonyos fajtáinak csak nős virágzata van, míg a Plavac Mali-nak mindkettő, a két szőlőfajta pedig egy időben virágzik, így a Plavac Mali pollenje termékenyítheti meg a Grk virágzatát.

Dél-Dalmáciában a Plavac Mali egy jól ismert és elismert őshonos szőlőfajta, immáron 600 éve. Dalmácia szerte mindenfelé termesztik, leginkább a meredek domboldalakon, a BračHvarKorčula és Vis szigeteken, valamint a Pelješac-félszigeten is.

A Plavac Mali-ból készült sötét piros, majdnem gránátalma színű, vöröses beütésű bornak jellegzetes bukéja van amely a fajtára jellemző, testes, letisztult, lágy-fanyar ízvilággal párosul. A bor alkoholtartalma 12-15 százalék körüli.

Ezt a borfajtát leginkább sötét húsok mellé ajánlják, főleg vadhúsokhoz valamint halakhoz és karakteres ízű, minőségi sajtok mellé. A Plavac Mali-t 18 fokra hűtve kínálják.

A Prošek egy pazar ízvilággal rendelkező, édes dalmát desszertbor, magas alkoholtartalommal. A bor fehér vagy vörös, aszalódott szőlőszemek különböző fajtájiból készül. A legjobb minőségű Prošek, Grk vagy Plavac mali szőlőből készül, nagyon korlátozott mennyiségben. A Prošek alkoholtartalma nagyon magas, 15-19 százalék és több mint 100 gramm fermentálatlan cukrot tartalmaz. Ideális kísérője lehet a csokoládé, mandula, füge vagy dió ízesítésű süteményeknek, valamint az érett sajtoknak.

Szőlőültetvények a Lumbarda-i mezőn.

Gasztronómia

Lumbardában nagyszámú éttermet, bárt és tavernát találunk, amelyek hagyományos ételeket kínálnak. Közülük számos kínál à la carte specialitásokat vegetáriánusok és gyermekek számára is. A változatos hús- és haltálak mellé a vendéglátók kiváló borokat kínálnak a Lumbarda-i pincékből.

Lumbarda egyik jól ismert vendéglátóhelye a Lina étterem és pizzéria. Az étterem teraszáról kivételes látvány nyílik a Pelješac-félszigetre és a Lumbarda előtt elterülő szigetvilágra. A dalmát konyha specialitásai mellett nagyon kedvelt étel, a kemencében sült pizza. A vendégek reggelire, ebédre és vacsorára háromféle menüsor közül is választhatnak. Az újonnan épült felnőtt és gyermek medencét az étterem vendégei ingyenesen használhatják. Hetente egyszer (július 1-től szeptember 1-ig), a vendégeket dalmát élőzenével szórakoztatják, a vendéglő teraszán pedig táncparkettet biztosítanak.

Lumbarda egyik jól ismert vendéglátóhelye a Lina étterem és pizzéria.

Kikötő

A Lumbarda-i jachtkikötő egy természetes öbölben fekszik, amely jól védett a szelektől, a víz mélysége pedig 8 és 1,5 méter között változik. A kikötő egész évben üzemel, 115 horgonyzóhelyén maximum 30 méter hosszú hajóknak biztosít helyet. Minden horgonyzóhelyen lehetőség van édesvíz felvételére, van elektromos csatlakozás és műholdas televízió csatlakozás. A kikötőben tusoló, mosoda, autó és lakókocsi parkoló valamint meteorológiai előrejelző állomás is van. A kikötőtől mindössze 200 méterre található a falu központja, shopokkal, éttermekkel és szállodákkal.

Szálláslehetőségek

A három csillagos „Lumbarda” egy szálloda a tengerpart mellett, 44 szobával, amelyből 33 a tengerre néz. Minden szobájának balkonja van, légkondicionált, minibárral és műholdas tévével ellátva. A szálloda reggelit is biztosít vendégei számára a medence melletti büfében. Az internet kávézója a nap 24 órájában nyitva tart.

Hotel Lumbarda

A „Borik” szálloda Lumbarda központjában található, pár lépésre a főutcától, kilátással a Lumbarda-i jachtkikötőre és a Pelješac-félszigetre. A szálloda a Mirošević család egykori nyári kastélyában lett berendezve, amely 20 légkondicionált szobával rendelkezik. A palota mögötti épületben további 60 balkonos szoba lett kialakítva. A szálloda felújított bárjában koktélokat szolgának fel, melyeket kényelmes nádfonat karosszékekben ülve fogyaszthatunk el. A szállóvendégek részére közvetlen telefonvonal, műholdas TV, internet kávézó és kerékpárkölcsönző áll rendelkezésre.

Hotel Borik, Lumbarda

Videók

Lumbarda
Korcula-sziget
Dél-Dalmácia

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét