Veli Lošinj egy mindössze 900 lakosú település, csupán 4 kilométerre található testvérvárosától, Mali Losinjtól. Nem fejlődött olyan nagy üdülőteleppé, mint Mali Losinj, ezért a mai napig megtartotta autentikus, halászfalu kinézetét és hangulatát. A Lošinj-sziget délkeleti oldalán egy kis keskeny öbölben helyezkedik el, a Szent János (Kálvária)-hegy lábánál. A Veli Losinjba vezető autóút elég keskeny, nagy és éles kanyarokkal egyaránt rendelkező útszakasz. Szűk utcák és rengeteg zöldterület jellemzi, több mint nyolcvan különleges növényfajjal. A település első lakói a tatárjárás elöl menekülő horvátok voltak, akiknek annyira megtetszett ez a hely, hogy itt is telepedtek le.
Látványosságai
Itt található a Kék Világ (Plavi svijet) elnevezésű delfin rezervátum, amelyet a Tethys Kutató Intézet hozott létre 1987-ben, a palackorrú delfinek megfigyelésére és védelmére, amelyek a Cres- és a Losinj-sziget között telepedtek meg. A rezervátum közel százhúsz egyedet számlál. A legtöbb egyedet fénykép alapján lehet azonosítani, köszönhetően az uszonyaikon lévő hegeknek, amelyek mindig láthatóak, amikor a felszínre jönnek levegőért. A horvát törvények 1995 óta védik a cetféléket.
Mali Losinjhoz hasonlóan, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik gyógycentruma volt. Egykor gazdag tengeri kereskedők laktak itt, akik buja mediterrán kertekkel övezett, pazar villákat és elegáns lakóépületeket építtettek, amelyek máig a várost ékesítik. Veli Losinj annyira kicsi, hogy bárhonnan rövid idő alatt beérünk az óvárosba.
A városban megtekinthető egy velencei őrtorony, amelyben jelenleg múzeum működik. A különálló, kerek reneszánsz stílusú torony Veli Losinj közepén épült, a XV. században. A torony vastag falai ellenálltak az ágyútűznek és jó szolgálatot tettek a törökök és uszkok, majd a velenceiek támadásaival szemben. Bár a tornyot 1774-ben felújították, az egykor meghatározó épület a XIX. század elejére elvesztette katonai jelentőségét, mikor a Velecei Köztársaság végleg meghajlott Napóleon hadainak a nyomása alatt. Az állami adminisztráció 1992-ben eldöntötte a torony sorsát. Körültekintő információgyűjtés után 1997-ben megkezdték a felújítását, restaurálták a falakat, újjáépítették a tetőszerkezetét és az emeletek közötti farészeket. Az ásatások alkalmával kiderült, hogy a tornyot közvetlenül a sziget alapját alkotó sziklára építették. Ma a Kula Múzeum és Galéria működik benne, amelyet 2000-ben nyitottak meg, ahol Veli Losinj történelmét mutatják be a kiállítási tárgyak. A torony fontosságát kiemeli az a tény, hogy a város címerében meghatározó motívum.
Egyik leglátványosabb és legérdekesebb helye a kikötő, amelyet mesebeli házakra emlékeztető, színes épületek szegélyeznek.
A kikötőkből hajókirándulásokat is szerveznek, például a szomszédos Susak szigetre, vagy éppen csak delfinnézőbe. Érdemes beülni az egyik kikötői cukrászdába és megkóstolni a helyi specialitásokat, közben pedig megcsodálni ezt a csodálatos környéket.
A város legnagyobb temploma a kikötő mellett található Szent Antal templom. A Szent Antal templom (Sv. Antun Opat Pustinjak) a XV.században épült, az előtte már létező kisebb templom helyén. A XVII században ezt lebontották, hogy a helyére 1774-ben egy nagyobb székesegyházat építsenek. Később ezt is a templom alapjáig lebontották, hogy felépüljön a jelenleg is látható barokk templom. A templomban gyönyörű képtárat tekinthetünk meg, melyek a Kvarner-szigetek leghíresebb olasz festőinek a munkái, mint például Bartolomeo Vivarini, Bernardo Strozzi, Lattanzio Quarena, Francesco Hayez, Francesco del Cossa, vagy F. Polenzo.
A hagyományos történet szerint a terület első lakói 1280-ban érkeztek ide, és telepedtek le a már létező Szent Miklós (Sv. Nikole) templom körül, amelyet állítólag bizánci szerzetesek építettek, akik itt találtak menedéket, mivel előző kolostorukat, a szomszédos szigeten, Palacolban lerombolták. A templom legrégebbi részei körülbelül 1400-ból maradtak fenn, eredetileg egy egyszerű egyhajós, csúcsíves templom volt. A XVIII. században a templomot teljesen áttervezték. A már meglévő egyhajós területre, egy sokkal tágasabb teret alkottak, ami a szentélynek adott helyet. Mivel Veli Losinj lakossága a XIX. században áttelepült a kikötőbe és annak környékére, a templom veszített jelentőségéből, és elszigetelődött.
A Szent János (Sv. Ivana) baptista templomot 1755-ben építtette Antonio Sforzina a Kálvária-hegy legtetejére, amely 234 méter magas, fogadalmi kápolnaként a családjának. Az akkori kápolnát a népszerű osori püspök, Nikola Dinári szentelte fel, később pedig Split püspöke. A Kálváriához vezető úton, ugyanabban az időben építettek három egyszerű kápolnát és fakeresztet állomásként. A templom mellett a mai napig megtekinthető az az egyszerű kőkunyhó, a remete lak, ahol Petar Kokorin, a zágrábi püspökség papja élt 1807 és 1834 között, akit a második, Szentföldre való zarándoklata ihlette a remeteéletre.
A 16. század elején, valószínűleg 1510-ben, Veli Losinj lakosai építettek egy új, háromhajós Szűz Mária templomot (Crkva Sv. Marije), valamint mellé egy harangtornyot. A templomot „Gospe od anđela”néven is ismerik. Abban az időben a templom Veli Losinj legsűrűbben lakott és a legtermékenyebb részén volt. Erőfeszítéseinek köszönhetően Petar Petrina, az egyházközség tagja, 1730-ban kibővíttette és átalakíttatta a templomot barokk stílusban, egy új oltárral és a központi részt a nagy félköríves boltív alatt. A harangtorony új megjelenést kapott, a késő-barokkra jellemző gömbbel a tetején. A templom sokkal fényűzőbb lett, valamint egy márvány főoltár is helyet kapott benne, a XVIII. századból, és két festmény, melyek a késő-barokk festő Francesco Fontebasso alkotásai, a „Szent Hildebrand és a Szent Franjo Paulski” (Sv. Franjo és Sv. Hildebrand), valamint G. A. Pellegrini nyolc festménye a XVI. és XVII. századból. Található itt egy festmény, amely a nagy Tiziano munkája.
Mi, magyarok is hozzájárultunk a város újabb kori történelméhez: a XX. század kezdetén az esztergomi származású ácsmester Szalay István a városba költözött feleségével Annával, aki Graz-i születésű és megnyitotta az első szálloda-vendéglőt a városban. Ezért a helyi lakosok az utcát, melyben a szállodát megnyitotta Szalay-utcának nevezik. A két világháború között, az egykori Szalay vendéglőt a Tarabocchia család üzemeltette Caffe Concordia néven, mely híres volt kapucsínójáról és a Dreher sörről.
Megtekinthető még az 1854-ben épült hullámtörő, a Rovenska.
Strand és Sport
A település strandja elég eldugott helyen van, nem könnyű rátalálni, viszont nagyon kellemes, árnyékot vető fákkal és apró kavicsos parttal, valamint egy hullámtörő gáttal. Veli Losinjban több strand is található, leginkább sziklás partszakaszúak, de néhol apró kavicsos részeket is lehet találni. A vízi sportokat is ki lehet próbálni, lehetőség van a szörfözésre, vitorlázásra és a búvárkodásra is. Egy búváriskola is van a parton, így aki még nem búvárkodott, de szeretné kipróbálni, részt vehet egy tanfolyamon.
Szálláslehetőségek és gasztronómia
Számtalan szálloda és apartman közül választhatnak az ide utazók. Veli Losinjban egy négy csillagos szálloda is várja a vendégeket, a Hotel Punta ahol különböző wellness szolgáltatások is igénybe vehetőek.
A városban sok étterem, pizzázó és büfé közül választhatnak a turisták. Az egyik legkedveltebb étterem a Ribarska koliba, amely a tengerparton található. Sok ízletes halkülönlegességet és finom borokat lehet itt megkóstolni.
Rendezvények
Minden év augusztus első szombatján megrendezik a „Delfin nap” elnevezésű természetvédelmi kampányt, előadásokkal, kiállításokkal, műhelyfoglalkozásokkal, játékokkal, sportvetélkedőkkel és egyéb szórakoztató rendezvényekkel. A kisváros utcáit a tenger és a delfinek témáját feldolgozó színes gyermekrajzok díszítik. A helyi delfinpopuláció mint egy 120 egyedet számlál, akár örökbe is fogadhatunk egy delfint.
Videók