A szigeten számtalan kikapcsolódási és szórakozási lehetőség várja a turistákat. Számtalan látnivaló, homokos strandok és csodálatos tájak teszik tökéletessé az itt nyaralást. A sziget klímája és természeti adottságai miatt gyógyhely, így a légzésszervi problémákkal küszködők számára is ideális hely a pihenésre.
Általános információk a szigetről
Lošinj a Cres-Lošinj szigetcsoport része, amelyhez több kisebb sziget is tartozik, mint a Susak, Unije, Ilovnik és számos lakatlan szigetecske. Eredetileg a két sziget összetartozott, viszont a római korban csatornával szétválasztották őket, hogy megkönnyítsék a hajózást. Ennek következtében jött létre külön a Cres-sziget, amely még az Osori-csatorna kiásása után is Horvátország egyik legnagyobb szigete maradt, valamint a Losinj-sziget, amely ma az Adria-tenger tizenegyedik legnagyobb szigete. Lošinj területe 75 négyzetkilométer, 33 kilométer hosszú, partvonalának hossza összesen 112 kilométer, szélessége északon 5 kilométer, Mali Losinjnál a legkeskenyebb, mindössze 250 méter széles. Crest és Losinjt napjainkba az Osori forgóhíd köti össze. Cresen kívül, a Susak-sziget is nagyon közel található Losinjhoz, csupán 7 kilométerre.
A sziget legmagasabb pontjai az 588 méteres Televrin, amelyet Osorscicának is neveznek, valamint az 557 méter magas Sv. Nikola csúcs. A két hegy lábánál helyezkedik el Nerezine és Sveti Jakov városa.
Losinjnak kellemesen enyhe, mediterrán éghajlata van, a nyári átlaghőmérséklet 24 fok, a téli 7 fok, a legmelegebb hónap pedig a július. Növényzetét az örökzöldek jellemzik. Losinj-sziget környékén sűrűn lehet delfineket látni, sőt Losinjban még rezervátumot is létrehoztak számukra, augusztusban pedig ünnepnapot is tartanak a tiszteletükre.
A tenger hőmérséklete június közepétől szeptember végéig több mint 20 fok, amely pont megfelelő a strandoláshoz és a vízi sportokhoz. Kedvező klímája miatt hivatalos gyógyhely. A nagy nyári hőségben igazán nem elhanyagolható a sziget klímája, ugyanis sajátos fekvése következtében a nyári hónapokban igazán kellemesnek mondható, emellett gyakran fúj gyenge, lágy szellő a tenger felől, melynek köszönhetően mindig friss és tiszta a levegő. Allergiások számára ideális üdülőhely, mivel nincsenek pollenek.
A szigeten a legfontosabb megélhetési forrás a turizmus, viszont a helyiek a turizmuson kívül, halászattal és olívatermesztéssel is foglalkoznak. Ha valaki itt nyaral, érdemes felfedeznie a sziget eldugottabb részeit is, mert sok hangulatos öblöcske van itt, és sok kis település, amelyeket kár lenne kihagyni. A Čikat öbölben kemping is van, és egy több kilométer hosszú sétány, amely a tengerpart mentén fut végig, egészen Mali Losinjig.
A sziget legnagyobb települése Mali Lošinj, amely gyönyörű strandjairól és fenyőerdőiről ismert. A sziget olyan kisebb települései, mint Nerezine, Ćunski vagy Sv. Jakov, a zavartalan pihenés ideális helyszínei.
Losinj-sziget történelme
Az első lakott település a Cres-Lošinj szigetegyüttesen Lubenice volt. A római korban a Lošinj és Cres közötti természetes földgátat Osornál kiásták, majd egy tengeri átjárót építettek, mivel az eredeti földgát útban volt a Dalmáciából Velencébe tartó borostyánkő szállításnál. Lošinj a XIII. századig szinte lakatlan volt, az első írásos emlékek 1280-ból maradtak fenn.
A XVIII. és XIX. században Lošinj a Velencei Birodalom uralma alá került. Ez alatt az idő alatt felfejlődött a kereskedelem és a hajógyártás. A velenceiek bukása után az osztrákok vették birtokba a szigetet. Az osztrák-magyar monarchia idejében kezdett igazán virágzani a sziget gazdasága. Mali Losinjban hat hajógyár jött létre, Trieszt után a második legnagyobb kikötő lett az Adrián, és egyben az osztrák-magyar haditengerészet egyik központja is. Ezzel együtt a turizmus is fellendült. 1887-ben épült az első szálloda. Az első turisták még gyógyulni jöttek ide. 1892-ben az osztrák-magyar egészségügyi minisztérium gyógyüdülővé nyilvánította Mali Losinjt. Losinj vált az egyik legnépszerűbb nyaralási célponttá, főleg az osztrák-magyar nemesség körében. Rengeteg díszes villa és szálloda épült ekkor, hogy kedvezzen az osztrák és a magyar nemeseknek. 1905-ben a Čikat öbölben is épültek szállodák. 1919-ben Olaszországhoz csatolták a szigetet, mivel rengeteg olasz élt akkor itt. A második világháború után Jugoszláviához került. Az olasz lakosság nem akart a szocialista állam polgára lenni, ezért visszatelepültek Olaszországba. Amikor Jugoszlávia elbukott, a kiköltözött olaszok visszatértek Losinjra. Napjainkban az olasz a sziget második hivatalos nyelve.
A sziget növény- és állatvilága
Lošinj szigete számos öböllel és igazán kellemes természeti adottságokkal rendelkezik. A sziget növényvilága rendkívül sokszínű, több mint ezerféle növény él a szigeten, amiből kétszázharminc fajta gyógynövény és nyolcvan fajta egzotikus növény, amelyeket a hajósok hoztak ide a világ minden részéről. A legszebb a márciusi és a májusi hónap, amikor az enyhén meleg időben a legtöbb növény virágzik, illetve a gyógynövények illata lengi be a szigetet. Lošinj gazdag állatvilággal is büszkélkedhet. Az emlősök közül megtalálható itt a nyúl, a nyest, a dámvad és a muflon, sőt még gekkók is élnek Lošinj szigetén, viszont szigorúan védettek. Továbbá kígyók is élnek a szigeten, de közülük egyik sem mérges fajta. A tenger vizében kilencvenöt halfajta és hetvenegy különböző rák, csiga és kagyló él. A szigeten számos ritka őshonos énekes- illetve ragadozómadár-faj él, sok közülük országszerte csak itt fordul elő.
Strandolási lehetőségek
Čikat, Mali Lošinj legnagyobb és egyben legrégebbi kempingje. Ez az üdülőhely az azonos nevű öböl partján fekszik, mindössze 1 km-re Mali Losinj-tól. Strandja teraszos elrendezésű, leginkább köves vagy apró kavicsos. Ez a sziget legrégebbi idegenforgalmi központja, ahol a százéves fenyők árnyékában modern szállodák és klasszikus stílusú házak egyaránt épültek, utánozva az európai udvari elit utolsó sarjai által épített monte carlói villákat. Čikat tengerpartján, egy 30 kilométer hosszú lebetonozott gyalogút fekszik. Ezen a betonúton hosszasan el lehet sétálgatni a kanyargós tengerparton. Ezen a környéken szinte bárhol strandolhatunk. Itt megtalálhatjuk a hirtelen mélyülő sziklás tengerparti szakaszokat és a lankás homokos partokat is, kisgyerekes családok számára is kifejezetten ajánlott úti cél a Losinj-sziget. Ugyanitt a Čikat kempingben, a Hotel Bellevue előtt egy homokos kis öböl húzódik meg. Maga az öböl és a strand nem túl nagy, ezért érdemes időben a partra érkezni, hogy találjunk még szabad helyet. A homokos öbölben egy búvárközpont is működik így a búvárkodás szerelmesei is hódolhatnak ennek az élménydús sportnak.
Hajókirándulások Losinjból
Veli Losinjból és Mali Losinjból számos hajóskirándulást szerveznek. Az egyik legkedveltebb hajókirándulás a Delfin túra. Ezek rendszerint Lošinj körül, a Losinj-öbölben szoktak lenni. Tavasszal vagy ősszel hiába fizetünk be a túrára, ilyenkor szélcsendes időben nagyon kevés az esély rá, hogy találkozzunk a delfinekkel.
További hajókirándulások indulnak a Mali Losinjjal szemben lévő Susak szigetre, amely egy valóságos homoksziget, valamint az Ilovnik szigetre, amely egy temetősziget. Bármelyik hajókirándulást is választjuk, biztosan izgalmas és tartalmas programban lesz részünk.
A Cres és a Losinj-sziget közötti Losinj-csatornában található a delfinrezervátum, amelyet a Blue Word Kutatóközpont figyel meg. Ha áprilisban vagy októberben látogatunk a Losinj-szigetnek erre a részére, akkor nagy valószínűséggel mi is megfigyelhetjük az Adriában úszkáló, ugrándozó delfineket.
Gasztonómia
A Cres- és Losinj-szigetek természeti gazdagsága, a gazdag és egészséges mediterrán konyha alapja. A legfőbb jellemzői az itteni konyhának a halkülönlegességek és egyéb tengergyümölcsei. A sziget hagyományos ételreceptjeihez a helyi aromás növényeket, fűszereket és olívaolajat használják. Érdemes megkóstolni a helyi füstölt sonkát, juhsajtot, sós szardellát, a tenger gyümölcsei salátát és néhány hideg előételt is. Meleg köretként szolgál a tengeri rizottó vagy tészta, a minestra vagy brodetto dalmát módra. A sziget gasztronómiai különlegességei a különböző módon elkészített friss tengeri hal, a tintahal, a kagyló és a sült bárány. Tipikus helyi saláták az arugula és a radicchio. A fűszerezett ételeket friss oregánóval, bazsalikommal, zsályával, citromfűvel, kakukkfűvel, rozmaringgal és babérral ízesítik.
Ha itt járunk semmiképpen ne hagyjuk ki a helyi borokat és a házi készítésű pálinkát. A szigeten rengeteg étterem, vendéglő és más vendéglátóipari egység található, ahol megismerkedhetünk a nemzeti konyha remekeivel, a sziget specialitásaival, illetve a nemzetközi konyha ételeit is megtaláljuk.
Losinj-sziget autóútjai
Lošinj autóútjai és közlekedési morálja lényegesen jobb a Cres-szigethez viszonyítva. Losinjban sokkal több az egyenes útszakasz, jobban fel vannak újítva az utak, a forgalom is kisebb, mint a szomszédos Cres-szigeten.
Szálláslehetőség
A Losinj-sziget rendkívül közkedvelt az olasz, és a horvát turisták körében, akik főleg augusztusban jönnek a szigetre. Érdemes előre lefoglalni a szálláshelyünket, illetve ha tehetjük júniusban vagy júliusban látogassunk el ide. A sziget nagyobb városaiban számos apartmant és kempinget találunk.
Losinj-sziget települései
Mali Lošinj
Mali Losinj a Losinj-sziget legnagyobb üdülővárosa. Nevének jelzője „kis”, bár nagyobb város mint névtestvére Veli Losinj, vagyis „nagy”. A város mára már annyira kiterjedt, hogy a sziget nyugati oldaláról átépült a keleti oldalra is. A város számos történelmi, kulturális büszkeséggel és kiemelkedő természeti adottsággal rendelkezik. Mali Losinj híres hajógyáráról és jachtkikötőjéről, augusztus színvonalas regattát rendeznek. Tovább… Mali Losinj
Veli Lošinj
Mindössze négy kilométer választja el Veli Losinjt testvérvárosától Mali Losinjtól. Napjainkban is megőrizte autentikus halászfalu külsejét. A városkát egy hangulatos kis öbölpartján találjuk, a Szent János hegy lábánál. Történelmi hagyatéka rendkívül gazdag, számos templom és múzeum is megtekinthető itt. A vízi világ iránt érdeklődők számára valóságos paradicsom, köszönhetően a Kék Világ (Plavi Svijet) delfinrezervátumának. Tovább… Veli Losinj
Nerezine
Aki komppal érkezik a Losinj-szigetre, jó eséllyel itt fog kikötni. A hangulatos kis kikötőváros magával ragadja az érkezőt, aki nem tudja majd megállni, hogy ne töltsön el itt egy rövid időt, mielőtt tovább menne a sziget belseje felé. Aki úgy dönt, hogy eltölt itt pár napot, biztosan nem csalódik, hiszen mérete ellenére számos látványosságot tartogat számára a városka. Tovább… Nerezine
Ćunski
A 150 fős lakosú kis település, Ćunski a sziget középső részén, nyolc kilométerre Mali Losinjtól fekszik. Ez a terület jó termőföldekben bővelkedik, ennek köszönhetően a helybéliek földművelésből, állattenyésztésből élnek, a tenger közelsége okán pedig a halászat is egy kultivált foglalkozás. A környező dombokon szőlő- és olívakultúrákat találhatunk, melyek évről-évre jelentős mennyiségű terméshez juttatják a helyieket. Az utóbbi időszakban a turizmus is nagy hangsúlyt kapott.
A helyiek által ,,Torac”-nak nevezett régi olajbogyó-malom a nyári hónapokban nyitva áll a látogatók előtt. A gazdag örökség részeként a megújult ,,Torac”-ot kívánja bemutatni az érdeklődőknek. Az olíva-malom 1897-ben épült, ez az egyetlen megmaradt ilyen típusú malom.
Itt található a XVI. századi Szent Miklós plébánia templom, amely pont a temető mellett helyezkedik el. Jelenlegi formáját 1908-ban nyerte el, míg a kőből készült ajtókeret 1784-ből származik, a harangtornyot pedig 1923-ban építették hozzá.
A közelben található Lošinj repülőtere, az Airport Mali Lošinj. Az Osorscicát meghódítani kívánó turisták számára innen is indul turistaút.
Sv. Jakov
Sv. Jakov (Szent Jakab) egy kis halászfalu a tenger felett, Losinj északi részén található. Ez a legkisebb település a szigeten, Nerezinétől két kilométerre, Mali Losinjtól pedig tizenöt kilométerre. A falut olajfaligetek veszik körül, a tengerpartja pedig szép homokos, ahol élvezet fürödni.
Sv. Jakov két kis öböl között fekszik. A Studenac-öbölben egy kikötő is található.
A településen két templom is található. A Szent Jakab templom a temetőben, egy román kori szentéllyel, melyet 1624-ben meghosszabbítottak, így az előtte lévő hajó is kibővült. A homlokzat feletti márványtáblára glagolita betűkkel a következő dátumot gravírozták: „Č H I G”, ami 1624-nek felel meg.
A másik templom a Nagyboldogasszony-templom (Župna crkva sv. Marije), amely a XIX. században épült. A fő oltár festménye is a XIX. századból származik, és a Rózsafüzéres Miasszonyunkat ábrázolja Szent Domokossal, Sienna-i Szent Katalinnal és Szent Jakabbal.
Videók