Ahol a kristály tiszta tengerben Kvarner szigetei találkoznak Dalmáciával, a Pag-sziget dél-nyugati részén egy gyönyörű, természetes öböl partján találjuk meg Povljanát. Nyugatról védve van a bóra és a scirocco szélrohamaitól, így védelmet nyújt mind a hajós népnek, mind pedig a szárazföld felől érkezőknek. A település egy dombon terül el, ahol a karszt sziklák és a Povljana-i mezők találkoznak. A Povljana-i mezők kiváló termőtalaja már századok óta élelemmel látja el a Pag-sziget lakóit. Itt nagy hagyománya van a zöldség- és szőlőtermesztésnek. Ezen felül a település lakói halászattal és szarvasmarha tenyésztéssel is foglalkoznak.
Povljana a XX. század közepétől komoly fejlődésnek indult, ekkor indult el itt is a turizmus hódító útjára. Az első feljegyzések 1954-re datálódnak, amikor az első nagyobb turista csoport megérkezett. Povljana volt az első település, amely vadász-turizmust szervezett. Ezt alátámasztja annak a vadászháznak a maradványa is amely Veliko Blato területén még létezik. A ház a Košćina nemesi család tulajdonában volt, ők hívták vadászni Európa minden szegletéből a vadászokat. Így lett a valaha volt falucskából elismert turisztikai célpont, mindez köszönhetően a helyi lakosság fáradhatatlan munkásságának.
Povljana történelme és vallási építészete
Povljana városa bővelkedik a történelem előtti archeológiai helyszínekben. A legrégebbi lelet, egy kőbalta darab volt, melyet valamikor az őskorban használtak, pontosabban a kőkorszak végén és a rézkorszak elején. A város történelmében kitörölhetetlen nyomot hagytak az illírek és a rómaiak. A település neve a római „Paulus” névből ered, melyhez a latin „ana” képzőt csatolták, így keletkezett a „Pauliana” elnevezés. A horvát néptörzsek a rómaiak előtt nem sokkal érkeztek. A jelenlétükre számos történelmi bizonyíték utal, mint például számos középkori temető (Stara Povljana, Grušna, Belotine ograde és Gomilica), valamint templomok. A város jelenlegi elnevezésére azok a történelmi források utalnak, amelyek a Szent Márton Templom építésével kapcsolatosan keletkeztek 1345-ben, majd később 1452-ben és 1492-ben. A településnek ez a neve egészen a XVII. századig állt fenn, mikor is a lakói elhagyták és átköltöztek az öböl átellenes partjára, ahol egy új települést hoztak létre Nova (Új) Povljana néven. Ez a jelenlegi Povljana település. A régi települést innentől kezdve Stara (régi) Povljana néven emlegették.
A középkorban a városon kívül 18 sólepárló hely működött, ezt 1411-ben kelt történelmi dokumentumok támasztják alá. Azáltal, hogy itt dagálykor a tenger szintje nem túl magas, az egykori sólepárlók maradványai még láthatóak a parton. A XVII., XVIII, és XIX. században a Pag sziget lakói nagy számban telepedtek le a városban. Ezt a helyi vezetéknevek és a helyi legendáriumok is alátámasztják.
A Szent Miklós (Sv. Nikola) templom kiemelt figyelmet érdemel, hiszen számos irodalmi műben említették évekkel ezelőtt. Povljana központjától egy kilométerre található délnyugati irányban a Perilo strand közelében. A templomot részleteiben 1963-ban írta le Ivo Petricioli akadémikus. Az idő közbeni feltárásokat követően a templomon állagmegőrzési munkákat végeztek. Eleinte a templom épültét a IX. és a XI- század közé tették, de később már csak a IX. századot említik. Néhány hozzáértő, a templom keletkezését a korai keresztény időkre teszi, megjegyezve, hogy a templomot a középkorban újjáépítették, erről tanúskodik a gazdagon díszített belső rész. A templomban folytatott ásatások folyamán XVI., XVII. századból származó sírok kerültek elő. Az oltár két összekötő csúcsrészlete takarta a két sírt. Az oltárcsúcsot kereszt díszíti, növény motívumokkal és egy egy négy lábú állat, valószínűleg egy szarvas, egy négy ágú fonattal a lábai alatt. Érdemes megemlíteni, hogy Dalmácia területén több mint 70 hasonló oltárdísz található, de semmilyen leírásban sem szerepel hasonló. A Szent Miklós templomot a XV. század első felében felújították. További kutatások folynak annak kiderítésére, hogy a jelenlegi templom nem-e a régebbi épület romjaira épült.
A Szent Márton templomról (Crkva Sv. Martina) elsőként alapítójának Dižilav Radogostić Vučo (1335) végrendeletében olvashatunk. A templomot körül 2007 óta ásatások folynak. Nemrégiben a templomot konzerválták, így átmenetileg megmenekült a pusztulástól a középkori horvát építészet egyik remekműve. A négyzet alaprajzú templom előterét falak övezik, de tetőzete nincs. Apszisa félköríves.
Povljanában találjuk továbbá a Szent György templomot (crkva Sv. Jurja), melyet a Benedek-rendi Szent Miklós tiszteletére kezdtek építeni. Ennek a templomnak az építése a XVII. században kezdődött.
Aki a Povljana-i legelők környékén jár, érdekes „építményeket” láthat. Ezek sziklából rakott kerítések. Híven tükrözik a helyiek kemény munkáját, és jól példázzák az eredeti népi építészeti formát. A sziklakerítések a legelőt osztják fel és megakadályozzák a juhokat, hogy átmenjenek a szomszédos területre, ezen felül felfogják az erős szeleket is, mint amilyen a bora. Ezek az építmények számos hüllőfajnak és kisemlősnek szolgálnak otthonul. Az erős napsütéstől is megvédik a nyájat, számos alkalommal lehet látni, amint a juhok az erős délutáni napsütéstől menedéket keresnek a falak árnyékában. A sziklakerítéseken kívül, érdekes építmények a juhok karámjai is, melyeknek a helyi elnevezése „tor” vagy „jare”.
Povljana strandjai és kempingjei
A város központjában található egy kiépített kavicsos strand.
Aki jobban szereti a homokos strandokat, az választhatja a Szent Perilo strandot is, itt kávézó és zuhanyzók is vannak.
A Perilo strand mögött, egy homokos öbölben találhatóak a Livade és az Obatnice strandok. Ezek a strandok azoknak ajánlottak akik nem szeretik a nagy tömeget.
A régi Povljana strand egy aszfaltozott úton érhető el, a déli oldala sziklás, az északin pedig számos kisebb eldugott homokos öblöcskét találhatunk.
Aki kedveli a kempingek hangulatát, az választhatja a Tomi kempinget, ahol 300 férőhely van, 50 méterre a tengerparttól.
A Mali Dubrovnik kemping még közelebb van a tengerparthoz, de jóval kevesebb férőhellyel.
Kerékpározás, trekking
A Pag-szigetet 14 kerékpárút hálózza be, ebből 4 Povljana környékén. Azok, akik vallják az „ép testben, ép lélek” filozófiáját és szeretik a kerékpározást, keressék fel valamelyik turisztikai irodát a városban, ahol tájékoztatást kaphatnak a kerékpárutakról. A kerékpárutak számozva vannak, úgy mint: 4 – „Ptica” Veliko Blato, 5 – „Smokvica”, 6 – „Prutna” és 7 – „Rt Dubrovnik”. Csak a 4-es számú kerékpárút ajánlott azoknak akik nincsenek a terepbiciklizéshez szokva, a többin inkább érdemes mountain-bike vagy trekker kerékpárokat használni, ugyanis ezek nehezebb terepen vezetnek és nincsenek aszfaltozva.
Természetes egészség – a „Segal” gyógyiszap
Povljana-tól nyugatra, a Dubrovnik strand-tól nem messze, fenyvesekkel körülvéve találjuk a Segal-tavat, melynek iszapos lerakódás van a partjain. Az iszap egy gyógyhatású anyagot tartalmaz, melynek neve peloid. Ez az anyag gyógyító hatással van számos degeneratív megbetegedésre, reumás ízületi gyulladásra, bőrbetegségekre és még sok más megbetegedésre. Ezen felül pakolásként használják gyomor- és vesebántalmak esetében, de ugyanolyan jó hatással van a szaporítószervi és a húgyúti betegségek kezelésében is. A természetes iszapot nagyon jó antioxidánsként tartják számon, ezért a méregtelenítésben is fontos szerepe van. A tó partján, kellemes környezetben élvezhetjük az iszap gyógyító hatása mellet a friss levegőt, a napfényt, vagy a fenyőfák hűsítő árnyékát.
Veliko Blato – az ornitológiai rezervátum (Ornitološki rezervat Veliko Blato)
A rezervátum Povljanától nem messze található, keleti irányban. Kerékpárral is oda lehet találni, ha a 4. számú úton megyünk. A lápos-tavas vidék számos gázlómadár fajnak – szám szerint 156-nak – ad otthont a költési, vándorlási és telelési időszakban. A terület körülbelül 2 km hosszú és a átlagos szélessége 1,2 km. Az ornitológusok és a madárvilág kedvelői számos alkalommal ellátogatnak ide, megfigyelése, természetfotózásra egyaránt. Belépő jegyeket a rezervátumba a Povljanai turisztikai hivatalnál lehet beszerezni. Ugyanitt napi és heti horgászjegyet is lehet váltani, hiszen a rezervátum ugyanakkor kiváló horgászóhely is.
Videók