Vrbnik egy régi időkből származó mediterrán falu, a Krk-sziget keleti részén. A falu egy 48 méter magas sziklaplatón helyezkedik el, csodálatos rálátással a tengerre, ez a település a Krk-sziget egyik legszebb helye. Vrbnik a művészek egyik kedvenc helye, nem ok nélkül, hiszen Vrbnik a horvát kultúra bölcsője volt. Számos templomának köszönhetően egyben spirituális központ is. A falu híres bortermelő vidék, a termőföldjein szőlőültetvények találhatóak. A turisták egyik kedvenc üdülőhelye, több strandja is van és nagyon népszerű a búvárok körében is.
Vrbnik-et mint települést, írott dokumentumok 1100 körül említik. Ekkor tájt első lakói földművesek, hajósok és halászok voltak, manapság körülbelül 1000 lakosa van. A település alaprajza tipikus Frangepán stílusjegyeket mutat, hasonlóan a Krk-sziget számos településével.
Vrbnik rövid történelme
Vrbnik egyértelműen a Krk-sziget egyik legrégebbi települése, bár keletkezésének pontos dátumát nem lehet tudni, mivel nem áll rendelkezésre kordokumentum. Számos régészeti lelet szerint a történelem előtti időkre, a kő-és bronzkorra tehető. Jelentős számú görögökre és rómaiakra utaló lelet került elő Vrbnik környékéről is, konkrétan Hlam alatt a Vrbnik-Krk főút mentén.
Vrbnik első lakói a Japodák voltak, egyike a 70 illír törzsnek. Később, ezt a törzset a Liburniaiak kiszorították a területről, ők foglalták el a jelenlegi horvát partvidéket. A Liburniaiak itt maradtak a Krk-szigeten és Vrbnikben mint egyedüli lakók egészen a század elejéig, mikor is a Rómaiak leigázták őket. Az őslakosok a római megszállás alatt megőrizték hagyományaikat a mindennapi életükben, de idővel beleolvadtak a Római birodalomba, így eltűnt a civilizációjuk.
A VI. század végén és a VII. század elején. mikor a horvátok letelepedtek Krk szigetén, Vrbnik lett az egyik fő településük. A középkorra a település megerősítésre került, ez az első írásos dokumentumokból derült ki, eszerint 1527-ben 500 lakosa volt, majd 50 évvel később már 1000 körüli volt lélekszáma a városnak.
Krk városa mellet, Vrbnik volt egyike azon négy Krk-szigeti városnak (Baska, Dobrinj, Omisalj és Vrbnik), amelyeknek saját adminisztrációjuk volt. A várost vársánc védte és erőd (fortalice) a keleti oldalán.
Valamikor 1118 környékén a teljes Krk-sziget, így Vrbnik is a Velencei Köztársaság részévé vált hosszú időre. A velencei dominancia 1480-ra lett végleges és az is maradt egészen 1797-ig. Ezután a Habsburgok kiűzték a velenceieket. A Krk-i hercegek idejében, 1388-ban kelt a Vrbnik-i Alkotmány, melyet horvát és glagolita nyelven írtak. A Vrbnik-i Alkotmány a második ilyen jellegű dokumentum a Vinodol-i után (1288). A statutumban nagy hangsúlyt fektettek a büntetőjogra. Az eredeti példány már nem létezik, csak annak egy átirata, melyet a Vrbnik-i szerzetes Grgur Zaskovic készített. Ezt a példányt jelenleg a Zágráb-i Egyetemi Könyvtárban őrzik.
Látványosságok
A Vrbnik-i Gradec erőd egykor a glagoliták egyik központja volt. A várkastélyt a Frangepánok emeltették, a város északi részében található és jó állapotban fennmaradt. Úgy tudni, hogy itt voltak a Frangepán család nyilvántartásai, illetve itt intenzív szövő, varró tevékenység is folyt, valószínűleg goblein készítés. Ma számos faragványt és glagolita írást őriznek itt. A Frangepán család a 13.-14. század táján Horvátország egy legerősebb és legbefolyásosabb családja volt. A várost a középkorban fal védte, ennek maradványai és a tornyok még láthatóak.
Dr. Dinko Vitezić (1822-1904) népszerű reformer és politikus, valamint testvére Ivan Josip Vitezić (1854-1877) Krk püspöke hozta létre azt a 10 ezer kötetből álló könyvtárat melynek egyik impozáns darabja a Vrbnik-i misekönyv 1642-ből, melyet úgyszintén glagolita írásmódban írtak. Ezen felül még számos más vallásos írás és breviárium (papi zsolozsmakönyv) nagyon régi példányát is megtalálhatjuk itt, valamint a híres „Bequemer Schul- und Reise-Atlas”-t (Kényelmes iskolai és utazási atlasz), mely Johann David Köhler (1684-1755) híres német történész műve melyet 1719-ben adtak ki Nürnbergben. Összesen két eredeti példánya maradt fenn, ezekből az egyik itt található. A Vitezić könyvtár termét egy XVI. századi festmény díszíti, mely az Áldott Szűz Máriát és szentjeit ábrázolja.
Vrbnik városába két kapun keresztül lehet bejutni: A Nagy kapun („Dvera”) és a Kis kapun („Dverca”). A Nagy kapu mellett épült gótikus stílusban a Szent János templom. Könnyen felismerhető a homlokzatán látható hatalmas Szent Kristófot ábrázoló képről, amely egy nagyon ritka példánya Horvátország ikonográfiájának, a Kvarner szigetein pedig egyedülálló.
A Keresztelő Szent János templomot a városfalon kívül találjuk, 1323-ben épült. A tulajdonosa a Szent János Testvériség volt. A templom adományozója a Vrbnik-i Damjan pap volt. 1611-ben a templomot kibővítették. Ennek oka az volt, hogy nőtt a város népessége és a Testériségé is. Erről a tényről, egy glagolita nyelven írt felirat is tanúskodik az egyik apszisban: „Ezt a kápolnát Bartol Vlahovic mester építette 1611-ben”. Ebben az időben a félköríves apszisokat megbontották és kiterjesztették keleti irányba, ez a felhasznált kövek fajtáján is látszik. 1808-ban a francia fennhatóságú Szent János Testvériség felbomlott, a templom pedig a Vrbnik-i közösség tulajdonába került és halottasházként működött.
Egy kis öböl partján is látható a város történelmének egy darabkája: itt egy régi kis templom romjait fedezhetjük fel. Ezek a romok az egykori Szent György templom romjai. A templom román stílusban épült, egyhajós, félkör alakú apszisokkal. A keleti, déli és nyugati falakon sokszínű falfestmények láthatóak, melyek közül Szent György képe a leginkább kivehető a keleti falon. Szent György képe mellet jó állapotban maradt fenn egy vitorlás hajó képe is. Ilyen jellegű templomi falfestmény egyedi az észak-adriai régióban, de az Adriai parton is nagyon ritka. A történelmi és összehasonlító kutatások alapján, ideértve az építészeti és festési technikákat is egyértelműen kijelenthető, hogy a templom és a freskói is a VII.-VIII. századból származnak. Feltételezhető, hogy a templom Krk akkori hercegének parancsára épült.
Vrbnik városában számos templom és kápolna található, de ezek közül mindössze ötöt használnak manapság. Város egyik népszerű látványossága a Szent Mária egyhajós plébániatemplom, melyet számos alkalommal átépítettek. A templom keletkezésének ideje nem tisztázott, bár néhány dokumentumból arra lehet következtetni, hogy I. században épült templom alapjaira épült a XVI. században.
Jelenlegi alakját a XIX században nyerte el. A templom berendezése barokk stílusú, oltárát a kegytárgyakkal együtt Frangepán János hercegtől kapta adományként 1599-ben. Az oltár reneszánsz stílusjegyeket visel, az oltárkép címe a Rózsafüzéres Miasszonyunk.
A templomnak a Szent Mária kápolnája a 1505-ben épült. A kápolna egyik XIV. századi szárnyas oltára Szent Annát ábrázolja, a főoltár pedig egy helyi mester a Kotor-i Marin Cvitkovic műve 1599-ből, címe „Az utolsó vacsora”. Érdemes megemlítenünk a templom mellett 1527-ben épült impozáns reneszánsz harangtornyot. A torony épültének dátumát egy glagolita nyelvű vésett felirat őrzi a torony bejárata fölött.
A korabeli tradícióknak megfelelően a Krk-i hercegnek, az egyik utolsó Frangepánnak két épülete is volt a városban. Az egyik a Hercegi Palota, amelyet 1841-ben iskolává alakítottak, a másik a Bacin Palota a XIV századból. Ez utóbbi épület a Glavaca utcában található, mely nevét valószínűleg tulajdonosáról kapta. Akkoriban ez a palota egyféle menedékhelyként szolgált, bárki aki menekültként érkezett ide, védelmet kapott.
A Frangepánoknak további két kastélya is volt Vrbnik közelében. Az egyik a Szent Moor dombon és a másik a Vrbnik-i mezők fölött, a Rovoznik-i Gradec. Állítólag ez a kastély az első között volt, amelyet a Frangepánok birtokoltak.
Vrbnikben található a világ egyik legkeskenyebb utcája a Klančić, szélessége mindössze 40 centiméter körül van, így nem ajánlott akárkinek bemenni oda…
Vrbnik strandjai
Vrbnik belvárosához legközelebb eső strand, egyben a legismertebb is. Ez a Zgribnica strand. A strandot sziklák övezik, vize kristálytiszta. A strandolók kényelmét szolgálják a zuhanyzók, öltözőkabinok, de van itt étterem is. A strand megkapta a FIAA Alapítvány Kék zászlóját, amely jelképezi a tisztaságot, rendezettséget és a természetvédelem fontosságát.
A város környékén a tenger partján számos kisebb-nagyobb öblöt találhatunk, közülük mindenki találhat egy számára megfelelőt. Egy ilyen öböl partján található a Potovosce strand. Ez, a várostól dél-keleti irányban található. Az utóbbi időben egyre népszerűbb, főleg azért, mert a jobb megközelíthetőség érdekében oda vezető utat is építettek.
A Kozica strand a várostól 15 percnyi sétával érhető el, ez egy szép kis strand, fenyőliget veszi körül.
A Nuluk és a Pod Kovac strandok Vrbnik kikötőjében találhatóak.
Vrbnik éttermei
Akárcsak a Krk-sziget más településein, Vrbnikben is számos vendéglőt, éttermet találhatunk, ahol élvezhetjük a jellegzetes horvát ízeket és a méltán híres horvát borkülönlegességeket. A város környékén hatalmas szőlőültetvények fekszenek, így itt is megkóstolhatjuk a jellegzetes tájborukat a számos díjjal büszkélkedő Vrbnicka Zlahtina-t.
Ezen kívül szinte minden étteremnek saját bora van.
A Krk-sziget prominens éttermei közé tartoznak a Nada és a Gospoja. Ezek az éttermek számos díjat nyertek, a kiemelkedő vendéglátásért. Mindkét étteremnek terasza van, ahonnan gyönyörű rálátás van a Crikvenica-i riviérára és Novi Vinodolski-ra. A számos gasztronómiai különlegesség mellett mindkét étteremben megkóstolhatjuk azt az ördöghalból készült különlegességet, melyet Zlahtina boros szósszal tálalnak, ezen felül a hagyományos Krk-i rostélyon sült bárányt és az eredeti Krk-i finomságot, a surlice-t. Mindkét étteremnek saját borospincéje van.
Szálláshelyek
Vrbnikben leginkább a privát apartmanokban találhatunk szállást. Ezekből széles választék áll rendelkezésre, a hoteleket megszégyenítő luxustól, az olcsó, de mégis tiszta rendezett kis, családias apartmanokig. Az apartmanok elhelyezkedése is nagyon változatos, a tengerpartitól a belvárosiig, az egész település területén mindenütt megtalálhatóak.
Videók