Trogir

Trogir, a Kastelanski-öbölben található kikötőváros, a kis Ciovo-sziget és a szárazföld között, 27 km-re Splittől. 1997-ben az UNESCO a város-múzeumot a Világörökség részévé nyilvánította. A kultúra, a történelmi emlékek és művészetek kedvelőinek lehetőségük nyílik megismerni Trogir sokrétű örökségét, a román stílusú építészettől, a modernig. A városnak magyar vonatkozása is van, hiszen 1180 és 1322 között III. Béla királyunk uralta Horvátország ezen területét is. A tatárjárás idején a közeli Klissza (Klis) várából menekült III. Béla utóda IV. Béla király Trogirba. Ennek emlékére egy kis szigetet is elneveztek a király ott-tartózkodásának emlékére, ez a Ciovo-sziget délnyugati partjától nem messze fekvő Kraljevac-sziget, amely horvátul királyt jelent.

Történelmi áttekintés

Az illírek lakták legelőször a területet, míg s Siracusai görögök el nem foglalták. Kr.e III. században megalapították Traguriont (Trogir latin neve), majd Caesar a Pompeius elleni győzelme után a várost a Római Birodalom részévé tette. Mikor a birodalom ketté szakadt, Trogir is a Bizánci Birodalomhoz tartozott, de ez nem tartott túl hosszú ideig. A VII. században avarok és szlávok is a szigetre telepedtek, majd 814-ben Nagy Károly uralma alá került Trogir. A X. században a megalakuló horvát állam részét képezte, de a horvát királyság után a Magyar Királysághoz tartozott. 1105 és 1420 között Trogirt a Magyar uralkodók és a Velenceiek felváltva uralták. A város 1420-tól a Velencei Köztársasághoz tartozott. A Velencei Köztársaság bukása után Napóleon illír tartományához tartozott 1814-ig, ezután a Habsburg Birodalom részévé vált. 1867-ben Trogirban a Strossmayer püspök támogatásával horvát nemzeti könyvtárat alapítottak, így a város a horvát kultúra egy fontos központja lett. 1918-tól a Monarchia összeomlása után a szerb, horvát, szlovén királyok uralták, majd Jugoszlávia része volt. 1941-ben olasz csapatok megszállták Trogirt, 1944-ig Olaszországhoz tartozott. 1991-ben a független horvát állam kikiáltását követően, végre Horvátország része lett.

Látványosságok Trogirban

Az óvárost a XIII., a XV. században épített városfalak határolják. A Kamerlengo-erőd és a sziget délnyugati részén található Szent Márk-torony, Trogir két fő védműve. A két XV. századi épület között a klasszicista stílusú gloriette áll.

Trogirba a szárazföld felől egy kőhídon keresztül lehet eljutni, ahol egy reneszánsz stílusú városkapu áll. A kapu tetején a város védőszentjének szobra áll, Szent Jánosé (Sv. Ivan).

A kaputól néhány percnyi sétával elérhető az óváros főtere, ahol a legtöbb látványosság várja a turistákat. A városba a déli kapun (Porta Civitatis) keresztül is be lehet jutni, a kikötő felől. A középkorban éjszakára bezárták a városkapukat, így akik későn érkeztek, nem juthattak be a városba kapunyitásig. Ezért építettek számukra egy alacsony, árkádos épületet, mely a városfalnak támaszkodik.

Szent Borbála kápolna

A város főutcájának a végén találjuk az óromán stílusban épült Szent Borbála (Crkva Sv. Barbare) kápolnát, amely Trogir egyik legrégebbi kápolnája és eredeti formájában maradt fenn. Eredetileg egy óhorvát bazilika volt, melyet Szent Mártonnak hívtak, majd később keresztelték át Szent Borbálának. A kápolna a IX. század táján épült. A kápolna szemöldökfáján finom véset látható. A kápolna hajóját a kerengőtől oszlopsorok választják el, melyek különbözőféle kőzetekből, formában és méretekben készültek. A kápolna falai szabálytalan felületű sziklatömbökből készültek, melyek a belső oldalon fúgásan illeszkednek, a külső oldalon pedig pilasztereket (falból különböző vastagságban kiemelkedő féloszlopok) képeznek. A keresztboltozat jellegzetes formáját nagyon ritkán használták abban az időben.

Szent Péter templom

A Szent Péter templom a nyugati kapunál egy keskeny utcában található, Nikola Firentinac nevezetes munkája. Nagyon érdekes látványt nyújt a fából készült kazettás mennyezet mely a XVIII. században készült, valamint az orgona és néhány értékes velencei festmény.

Óratorony, Loggia, Szent Sebestyén templom, Keresztelő Szent János templom

Az Óratorony a Loggia mellett látható, nem messze a Szent Sebestyén alapítványi templomtól.

Szent Sebestyén védte a várost a járványoktól, melyek sűrűn előfordultak. A templomajtó jobb oldalán még látható a pellengér az eredeti lánccal. A Szent Sebestyén templomból lehetett bejutni az ókeresztény Szent Mária (sv. Marija Rotunde) kápolnába. Ezt 1833-ban lerombolták, de már részlegesen helyreállították.

A főtér közvetlen szomszédságában látható a Keresztelő Szent János (sv. Ivan Krstitelj) templom. Ezt a templomot a Benedek-rendiek építtették apátságuk számára a XIII. században román stílusban.

Szent Lőrinc katedrális

Trogir leghíresebb műemléke és egyben Dalmácia egyik legfontosabb építészeti jellegzetessége minden kétséget kizáróan a Szent Lőrinc katedrális (Katedrala sv. Lovre), melyet a helyiek a város védőszentjéről Szent Jánosnak neveznek. A katedrálist valószínűleg egy régebben épült bazilika alapjaira építették, amelyet a szaracénok 1123-ban leromboltak. Az új templom építése 1213-ban kezdődött. A katedrális, építészeti stílusát tekintve ötvözi a masszív romantikus elemeket a gótika eleganciájával, egy hajóval, két kerengővel és három félköríves apszissal rendelkezik. A boltíves belső rész a harangtornyot tartja. A széles központi hajót masszív oszlopsorok választják el a kerengőktől.

A XV. században a templomot boltívekkel látták el, ekkor további gótikus elemeket is kapott. A külső falat pilaszterekkel osztották fel és román stílusú vak árkádokkal dekorálták. Ugyancsak a XV. században építették a templomhoz a nagy előcsarnokot, ugyanekkor készült a nyugati homlokzaton a gótikus rózsaablak. A Radovan-portál 1240-ben lett befejezve, amely a neves horvát mester monumentális és valószínűleg teljesen egyedi munkája, melyről felirat is tanúskodik az íves ablak alsó részén: „Ebben a kézművességben a legjobb”. A portál dekorációinak emberalakok állnak a középpontjában. A külső pilasztereken szentek és apostolok láthatóak, szigorú bizánci ábrázolásmódban. Az oszlopokon allegorikus módon ábrázolja az év hónapjait. Radovan páratlanul valósághűen ábrázolja ezeket az elemeket, ezért nem követte az akkori időben használatos ikonográfiát, hanem új elemekkel bővítette azt. Az általánosan használt égövi jelek helyett, sokkal több emberi alakot használt, illetve az adott hónapra jellemző tevékenységet jelenített meg. A kis félköríves oszlopokon részletgazdagon mutat be vadász-, harci- és játékjeleneteket. A portál külső oldala tele van faragványokkal, oroszlános pillérekkel, amelyek felett Ádám és Éva mezítelen szobrai láthatóak, amely a mesternek egy meglehetősen bátor ábrázolási módja volt abban az időben.

A templom misztikus félhomályában az egyik legfeltűnőbb elem a cibórium. A gótikus főoltár fölötti kétemeletes kőbaldachin a XIV. században készült. A sokszögű pulpitust kecses oszlopok tartják, finom művű vésett oszlopfőkkel, ez a XIII. századi szobrásziskolák stílusában épült. A kórus tartóoszlopait a helyi mester Ivan Budislav fafaragó készítette a XV. században. Az oszlopok diófából készültek velencei gótikus stílusban, melyeket rendkívül finom munkával díszítettek.

A katedrális keresztelőkápolnája és a Trogiri Szent János kápolna később épült az északi falra. Ezek az építmények már magukon viselik a későbbi dalmát építészet stílusjegyeit. A gótikus-reneszánsz stílusú keresztelőkápolna az átriumból nyílik, Andrija Alesi munkája 1467-ből. A kápolna bejáratát gyümölcs és virágábrázolások díszítik. Az ajtó fölött egy dombormű látható, amely Krisztus megkeresztelkedését ábrázolja. A dalmát reneszánsz művészet egyik kiemelkedő alkotása a Szent János kápolna, amely 1461 és 1497 között épült. A kápolna alakja egy mauzóleumot formáz, benne egy 1348-ban készült szarkofág látható.

A kápolna tervezője és vezető építésze Nikola Firentinac volt, Donatello tanítványa. A szobrok és a díszítő faragványok harmonizálnak a kiegyensúlyozott belsőépítészeti elemekkel, mint például a kazettás dongaboltozat. A kőpadok fölött kerubokat ábrázoló frízeket láthatunk, amint élethű mozgással tűnnek föl a félig zárt ajtók mögül és gyújtanak fáklyát. Az evangélisták szobrai, melyek A. Vittoria művei, harmonikusan teljesítik ezt a harmonikus egységet.

Városháza

A Városháza avagy a Rektori Palota (Općinska palača) a város politikai és kereskedelmi erejét volt hivatott szimbolizálni a XV. század első felében. Az épület jelenlegi formáját a múlt században nyerte el, részleges felújítása után. A nagy udvarba, melyet egy monumentális gótikus lépcsősor és egy díszített kútfő ural, egy kis előcsarnokon keresztül lehet bejutni. Ahol a tartópillérek ívei találkoznak egy fej látható, amelyről azt tartják, hogy a harangtorony építőjének Matej Gojkovic-nak az önarcképe. Külön kiemelkedő a város címere. Az egyetlen fennmaradt Szent Márk szárnyas oroszlán faragvány (amely a Velencei Köztársaság címerében látható) a kútfőt díszíti. Egykor a Rektor a palotában lakott, valamint itt ült össze a Kis- és Nagytanács. Az épületet a XVII. században színházként használták, mikor is a XIX. században elpusztult, majd 1890 felújították, ekkor kapta a homlokzata a reneszánsz elemeket.

Erődítmények, városfal

Trogir erődítményei azok a jellegzetes műemlékek, amelyek az egész városnak középkori karaktert kölcsönöznek. A városfal egy-egy kis fennmaradt részlete látható a város nyugati és északi részében, míg a déliben jó állapotban marad meg a városfal, mely a XIII. században épült a Szent Miklós-toronnyal (kula sv. Nikole) együtt,

akárcsak a Vitturi-torony (kula Vitturi).

A két tornyon egyértelműen felfedezhetőek a román stílusjegyek, mint a sarlósan ívelt rések, fedett őrszem-járdák a falakon. Ezek az erődök egyedi példái az akkori időszak erődjeinek.

A XIV. században a város nyugati sarkába egy kilenc oldalú tornyot építettek, sokkal távolabb a régi városközponttól. Ez a város haditengerészeti bázisként szolgált az Adrián. Amikor a Velenceiek elfoglalták Trogirt 1420-ban, a torony köré egy masszív erődöt építettek, ez lett a Kamerlengo-erőd (tvrđava Kamerlengo). Az utólag épített erődön jól megfigyelhetőek az építkezés egyes fázisai. Az erőd nevét az akkori közalkalmazott elnevezése után kapta, aki a pénzügyi és kereskedelmi ügyekkel volt megbízva. A restaurálás és konzerválás után hozzáférhető lett a turisták számára, így az erőd tetejéről és oromzatáról csodálatos rálátás nyílik a városra.

A XV. században, a Velencei Köztársaság fennhatósága alatt, a sziget észak-nyugati végében épült a Szent Márk-erőd (tvrdava sv. Marka). Az erőd építésének az oka, az akkori időszakban egyre növekvő török fenyegetettség volt. A XVII. században bástyákat is építettek, ezek egyenesen a tengerből „nőttek ki”, romjaik még láthatóak a keskeny Foša na Fortinu csatornában. Trogir mezején a kis tornyok előretolt őrségként működtek és az erődrendszer részét képezték. A sziget hídjai úgyszintén részei voltak az erődítéseknek. A sziget kikötője stratégiailag védett volt. A nyugati bejáratát láncokkal lehetett lezárni, míg a keletin felvonóhíd volt, illetve védőtornyok, melyek a XIV. században épültek. A városba a déli és az északi kapukon lehetett bemenni.

Múzeumok

A Trogir-i múzeum 1966-ban nyitottam meg kapuit, a Garagnin-Fonfogna család palota- és házkomplexumában, melyeket a XVIII. század óta birtokoltak. Az első kis kiállító teremben egy késői görög dombormű látható, a „Dolgozó nő” a Kr.e. II., vagy I. századból, a Kairos másolata az i.e. IV.-III. századból, valamint számos történelem előtti lelet, melyek Trogir környékéről kerültek elő, mint például cserép- és üvegtárgyak darabjai a görög időkből. A római korból származó leleteket sírokban találták: sisak darabok, pénzérmék, amforák és urnák. A második nagyobb teremben Trogir középkori történelmét tanulmányozhatjuk írott dokumentumokon keresztül. Itt látható a város első nyomtatott statútuma 1708-ból, valamint a város pecsétgyűrűi. Ezek mellett láthatjuk a városi tanács 1316 kelt ülésének egy jegyzőkönyvét és számos más írott dokumentumot. A terem falait címerpajzsok díszítik, melyek Trogir nemesi családjainak voltak a jelképei. A szalonnak eredeti XVII. és XIII. századi bútorzata van, valamint megnézhetjük a Trogir arisztokratáinak a portréit valamint fegyvereket és pajzsokat amelyeket a törökökkel vívott harcokban használtak. A negyedik kiállító teremben tanulmányozhatjuk, Trogir történelmét a francia megszállás kezdetétől egészen a XX. századik. Az etnográfiai kiállításnak az ötödik kiállító terem ad otthont. Az egykori Garagnin-Fonfogna család 5500 kötetes könyvtára szintúgy a múzeumnak a része. A számos írás között találhatóak pergamenek, ősnyomtatványok és más archív anyagok is. A Megyei Kőemlékek Gyűjteménye (Lapidarij) a palota földszinti részében tekinthető meg. Ezek az régészeti leletek közérthetően mutatják be a város fejlődését a legrégebbi időktől kezdve, a történelmi előtti és a görög, valamint római korokon át, az ókortól a barokkig. Különleges értékkel bírnak Nikola Firentinac és Ivan Duknovic reneszánsz faragványai, akiknek neve és munkássága Trogirhoz köthető. 1978-ban nyílt meg a múzeum galériája, ahol a helyi mesterek munkáitól kezdve a dalmát festőiskolák művészein keresztül a velenceiekig számos műalkotás tekinthető meg.

Trogír főterén, a Pijaca-n áll a Čipiko palota (palačka Čipiko). A palotán látható felirat szerint a palota 1457-ben épült és a város akkori legelőkelőbb családjának volt a tulajdona. A szépen megmunkált párkány kagylós díszítésű, bejárata reneszánsz stílusban készült, igényesen díszített oszlopokkal és vállkövekkel. A homlokzat boltívei angyalszobrokat fognak közre. A négy angyalból kettő a család címerét tartja.

Egy kicsi, ám rendkívül érdekes kollekciót tekinthetünk meg a Benedek-rendi apácák Szent Miklós kolostorában, ahol Kairos márvány domborműve látható, a Szerencse istenéé, az ősi görög olimpiai játékok jelképe. 1928-ban találták meg és szenzációként hatott a kor tudósaira. Egy ismeretlen mester műve, az i.e. IV.-III. századi Lysippus nyomán.

A kollekcióban ezen felül megtalálható a görög hős Achillés domborműve is, amely a kolostorban folytatott ásatások folyamán került elő. A kiállítási tárgyak egyike egy nagyon értékes fára festett színes poliptichon a XV. század első feléből, amely a helyi Blaž Jurjev iskolájában készült. Ezen kívül itt látható a XV. század korai szakaszában készült gótikus faragvány a „Madonna a Gyermekkel”, valamint egy XIV. századi festett feszület a Paolo Veneziano iskolából. Itt láthatjuk Trogir legrégebbi festményét is a XIII. századból, ennek a címe szintén „Madonna a Gyermekkel”.

Szórakozás és sport lehetőségek

Trogirban hangversenyeket és más szórakoztató előadásokat rendeznek nyaranta az óvárosban. Így, aki nem szereti a klubokat, az is talál tökéletes szórakozási lehetőségeket. A modern zene kedvelői számtalan éjszakai mulatóhely közül választhatnak, így végig bulizhatják az éjszakát. Primošten-ben találhatjuk az „Aurora” disco klubot, ahol az egész éjszakát átmulathatjuk. Kiemelkedő eseménynek számít a Trogir-i Nyári fesztivál, valamint a Halászok éjszakája. Aki inkább a sport lehetőségek után érdeklődik, az sem fog csalódni, hiszen Trogirban hajókázni, búvárkodni vagy akár strandröplabdázni is lehet. Trogir utcáin és terein sétálva számos kávézót, bárt és éttermet találhatunk.

Strandok

5 km-re a városközpontól található Ciovo-szigeten az Okrug-strand, amely a Trogir-i Riviéra legnépszerűbb strandja. Ezt a két kilométer hosszú kavicsos strandot Trogir „Copacabana”-jának is nevezik. A helyi bárok és éttermek nagy része az éjszaka folyamán is nyitva tartanak.

A Pantan strand 500 méteres partszakasza változatos képet mutat. Találhatunk itt kavicsos, homokos és sziklás partszakaszokat is. A várostól mindössze 1,5 km-re található. A strand keleti oldalát fenyőerdő szegélyezi. Ezen a strandon találhatjuk a „Mosquito” bárt is, közvetlenül a tengerparton, ahol hideg üdítőitalokat, fagylaltot és könnyű ételeket is vásárolhatunk. A strand északi felén egy vízimalmot is láthatunk.

A Medena strand is sok embert vonz, mivel sok sportlehetőséget kínál. Mindössze 3 km-re található a várostól. A parton kávézók és éttermek várják a turistákat, így fürdőzés után az ebédet egy hangulatos kis étteremben akár a parton is el lehet költeni.

A Kava strandot a Ciovo-sziget keleti oldalán találhatjuk, 12 km-re Trogirtól érintetlen természeti környezetben. Nem könnyű eljutni ide, ugyanis át kell menni Slatine faluján, majd továbbmenni 4 km-t keleti irányba. A strand leginkább kavicsos.

Trogir környékén rejtett öblökből is találhatunk jó néhányat, aki nem szeretne a strandokon fürdőzni, az választhat egy csendes öblöt is, ahol a fák árnyékában hűsölhet.

Gasztronómia

Trogir halászai nap mint nap nehéz munka árán teszik le asztalunkra frissen a tenger adományait. Ezekből az alapanyagokból a séfek mesteri módon, tradicionális receptúra alapján készítik a különleges fogásokat, amelyeket asztalunkra tesznek. Ha betérünk valamelyik étterembe, érdemes megkóstolni a kagyló- és ráktálakat (scampi), vagy a roston sült halat rizses körettel. Aki nem kedveli a halételeket vagy a tenger gyümölcseit, megkóstolhatja a „pasticada”-t amely marinírozott bárányhúsból készül. A „krostule” nevű desszertet semmiképp se hagyjuk ki, de megkóstolhatjuk a „rozata” nevű karamelles tojáspudingot vagy a híres dalmát tortát.

Trogir óvárosában találjuk a „Capo” éttermet. A turisták jól ismerik az éttermet, hiszen berendezése semmilyen más étteremére nem hasonlít. Ez a szembetűnő különbség az eredeti környezetben, az autentikus ételekben és italokban, valamint az éttermet működtető családtagok vendégszeretetében nyilvánul meg. A „Capo” étterem berendezése az egykori halászfalvak életstílusát eleveníti fel. Itt, házi jellegű ételek és italok jellegzetes ízét élvezhetjük, mint például a frissen fogott és elkészített halételek, számos húsételét és házi receptek alapján készült desszertekét. Akkor se számítsunk kellemetlen meglepetésre, amikor megkapjuk a számlát.

A „Don Dino” étteremben nem csak a tradicionális dalmát ételspecialitások különleges zamatát élvezhetjük, hanem az itáliai konyha remekeit is. Az éttermet könnyen megtalálhatjuk, ha nyugati irányba indulunk el az Északi kaputól, és a főút közepéig megyünk. Az éttermet egy keskeny kis keresztutcában találhatjuk, ódon falak és egy magas harangtorony tövében. Ez az étterem egy család tulajdona, így itt is élvezhetjük a családias légkört.

Szálláslehetőségek

Trogir szállodákban és apartmanokban is bővelkedik, így mindenki kiválaszthatja a számára megfelelő szállást. Az egyik hangulatos szálloda a Tragos, amely egy XVIII. századi barokk palotában ad otthont a vendégei számár, a szállodától 20 méterre található a főtér. Az étterme is elbűvölő, ahol meg lehet kóstolni a finom halételeket.

Aki inkább a strandok közelében szeretne szállást keresni, az is sok lehetőség közül választhat a Ciovo-szigeten, de a szárazföldön is több szálloda, apartman illetve kemping található.

Videók

Trogir
Közép-Dalmácia