Hvar az azonos nevű sziget egyik legszebb városa. Itt a történelmi épületek és a látványosságok sokasága várja a turistákat. A város nem csak a kultúra és a történelem kedvelői számára alkalmas hely a nyaralásra, hiszen számtalan szórakoztató programon is részt lehet itt venni, így a fiatalok is jól fogják érezni magukat, ha itt nyaralnak. A nyár a koncertek, előadások fergetegében telik, az utcákon teraszok, sátrak várják a vendégeket, ahol a helyi finomságokat lehet megkóstolni. A strand szerelmesei is jól fogják itt érezni magukat, mivel mindenhol ragyogó kék vízben fürödhetnek, a homokos partszakaszon pedig nyugodtan lehet sütkérezni. Hvar jó választás azok számára, akik a nyaralás alatt strandolni, szórakozni szeretnének, viszont a helyi kultúra és látványosságok iránt is érdeklődnek, na és a finom falatoknak sem tudnak ellenállni.
A várost egy kis öböl partján találjuk a Hvar-sziget déli partján, annak is a nyugati végében. A sziget a karsztvidékre jellemző porózus kőzetekből épül fel, mint például a dolomit, vagy a mészkő. Ebből az okból kifolyólag a kőzetek víztartó képessége rossz, viszont a termőtalaj jó minőségű, így öntözéssel komoly mezőgazdasági értéket képvisel. Ennek bizonysága a sok olíva-ültetvény, szőlő-, levendula- és rozmaring-kultúrák.
A sziget hegylánca végigfut a sziget teljes hosszán, mintegy elzárva Hvar városát a sziget északi felétől. A múlt században sok idő volt átjutni a hegyláncon vagy hajóval megkerülni a szigetet, ezért 2000-ben megnyitották a Hvar-Stari Grad útvonalat, amely egy alagúton át vezet, így manapság gyorsan át lehet jutni a sziget ezen feléből az északiba.
A partvonal nagyrészt meredek, melyet öblök tagolnak kavicsos strandokkal. Az öböl előtt két sziget található, a Pakleni Otoci és a Galešnik, melyek önmagukban is gyönyörűséges látványt nyújtanak.
Hvar történelme röviden
Hvar városa is egy régi illír település helyén fekszik, melynek nyomait annak a dombnak a lejtőjén találták meg, amely a jelenlegi városi tér nyugati oldalán látható, a kis öböltől és a katedrálistól nem messze. A jelenlegi Spanyol erőd helyén egy dombra épült illír erőd állt. Az akkori erődnek megkülönböztetett fontosságot tulajdonítottak az akkori lakosok, ugyanis az erődre való utalás az ásatások nyomán fellelt agyagedényeken is megjelenik. A leletek kora alapján meghatározható, hogy itt már település állt, az i.e. VIII. században is.
384-ben az ókori görögök egy települést hoztak létre a sziget északi részén, melynek neve Pharos volt. Innen ellenőrizték a termékeny mezőgazdasági területeket is. Valószínűsíthető, hogy ennek a városnak volt a „konkurenciája” a második ógörög település Heraclea – a jelenlegi Hvar városa helyén.
A rómaiak Kr.e. a II. században érkeztek a szigetre gyarmatosító hadjárataik alkalmával. A római uralom alatt a város fejlődésnek indult. Ebben az időben épültek a „villa rusticae” néven ismert jellegzetes vidéki villák.
A szlávok a VII.-VIII. századok folyamán telepedtek le a vidéken, ám a partvidéken egyáltalán nem volt biztonságos az élet a tengeri kalózok állandó zaklatása miatt, ezért a lakosság a sziget belsejébe húzódott vissza. A középkorig a város lakatlan volt, majd a középkorban kezdtek az emberek szórványosan visszaköltözni. 1278-ban a sziget lakói védelemért folyamodtak az akkoriban legnagyobb tengeri hatalomhoz, a Velencei Köztársasághoz. A megegyezés értelmében Hvar városát falakkal erősítették meg és tovább is terjesztették déli irányban, így biztonságos kikötőjévé vált a velencei flotta hajóinak. Az újonnan épített városrész neve lett Hvar, míg a régi görögök által alapított város a Stari Grad nevet kapta, amely „óvárost” jelent.
Hvar, idővel az autonóm régió központjává vált, nem csak Hvar szigetének, de a szomszédos Brač, és Vis szigetének is. Itt volt a hercegi rezidencia és a vallási élet központja is. A velenceiek folyamatosan fejlesztették a várost, új erődöt, városfalakat, középületeket építettek.
A XV. századra a város kinőtte a falakkal védett határait, így terjeszkedni kezdett déli irányba, a domb lejtőjére. A középkori város keleti irányba is elkezdett terjeszkedni, itt épült a Katedrális, majd nyugati irányban a Fegyvertár, a Kormányzói palota és a kikötő is. Ebben az időszakban Hvar volt a sziget gazdasági, politikai és kulturális életének a központja és fontos szerepet játszott a Velencei Köztársaság tengeri kereskedelmének.
A XVI. században a város újfent szinte lakatlanná vált, a városlakók és a nemesek villongásai, valamint az ismétlődő török támadások miatt, akik a szárazföldi részt akkorra már teljesen leigázták. 1571-ben a török flotta, útban a Lepantó-i csata színhelyére (amely mellesleg az ottomán birodalom végét jelentette) felégették és kirabolták a várost. Csak azok élték túl a pusztítást akik az erődbe menekültek. A várost elkezdték újjáépíteni, viszont 1579-ben újabb csapás érte a város, ezúttal villámcsapás, amely felrobbantotta a város puskapor-raktárát az erődben. Számos épület melyet a városban láthatunk a jelenlegi formáját ebben az időszakban nyerte el az újjáépítés során.
1776-ban a Velencei Köztársaság elköltöztette a flottáját Kotorba, így a város hanyatlásnak indult. A velenceiek bukása után, francia kézen egy rövid ideig volt a város, ezt a Habsburg Birodalom uralma követte a XIX. század elején. Ekkor újfent virágzásnak indult a város. A turisztika fejlődésének a kezdete 1868-ra tehető, ekkor alapították ugyanis a Hvar-i Higiéniai Egyesületet, mely célul tűzte ki a város turisztikai fejlesztését.
Hvar látnivalói, műemlékei
Hvar városát masszív védőfal övezi, melyek fölött két erőd is őrködik a közeli dombon. Az erődöket még a Velenceiek építették a várossal való megegyezés részeként, valamint azért, hogy biztonságos kikötőt nyújthasson a a hadiflottájuk számára. A városfalakon belül a középületek és paloták építési stílusa ötvözi a hagyományos velencei építészet elemeit a helyi építészet hagyományaival. Az óváros viszonylag jó állapotban élte túl a történelem viharait.
Városfalak
Az első városfal a XIII. században épült, később meghosszabbították az erődtől lefelé egészen a főtérig, ahol összetalálkozik a harmadik fallal, amely kelet-nyugati irányban húzódik. Gyakorlatilag a falat kitakarják a régi patrícius-házak sorai. A városfal egyenletességét az oldaltornyok szakítják meg, melyeket később, a XIII. és XVI. századok között építettek a felújítási munkák részeként.
A város főkapuja (Porta del datolo) a főtérre nyílik egyenesen. Ez a város régebbi kapuja. Az újabbik kaput a Katedrális szomszédságában találjuk, ez 1454-ben épült.
Fortica
A jelenleg Fortica-ként említett erődöt Tvrđava Španjola-nak (Spanyol erőd) is nevezik. Az erődítmény citadella alakzatban épült, a domb tetején az óváros felett. Az erődöt az 1579-es lőporrobbanás után építették, mivel a robbanás ereje a régi erődöt lerombolta. A francia megszállás alatt az erődöt megerősítették. A kaszárnyát és a megfigyelő állásokat az osztrák uralom idején építették. Napjainkban az erőd kiemelkedő turisztikai látványosság, ahonnan kivételes látvány tárul a szemünk elé. Innen tökélesen látható a város és környezete.
Napóleon erődje
1811-ben a francia megszállás alatt épült a város második erődje az észak-keleten fekvő magas Szent Miklós dombon. Ezt Napóleon erődjeként (Tvrđava Napoleon) ismerik. A középkorban ez a hely tengeri megfigyelő pontként működött. Itt egy középkori kápolna is állt, a Szent Miklós. Napjainkban ebben az erődben egy csillagvizsgáló obszervatórium működik.
Pjaca
A város szívében találjuk a Pjaca-t, ez a Katedrális melletti vízpartig nyúlik ki. Ez a tér Dalmácia legnagyobb tere a maga 4500 négyzetméterével, régebben kertek vették körül. 1537-ben csak a Városi Loggia előtti teret kövezték ki, majd 1780-ban teljesen kikövezték, ekkor töltötték fel a tengerparti öblöt is.
A tér a XV. és a XVII. századok között épült, itt találjuk a Katedrálist és a Püspöki Palotát, a tér észak-keleti felén, középületek és paloták veszik körül. A Kormányzói Palotát is a téren találjuk az észak-nyugati oldalon. A tér közepén, a Katedrális előtt egy nagy kút áll, amely 1520-ban épült.
Katedrális
A Szent István (Sv. Stjepan) Katedrális Hvar városának legkiemelkedőbb építészeti műemléke, melyet a főtér keleti felében láthatunk, ott ahol a két városrész találkozik. A katedrálist egy VI. századi keresztény templom és a Szent Mária bencés apátság alapjaira építették. Az első Hvar-i püspök 1249-ben székelt itt. 1571-ben egy török támadás alatt az éppen átépítés alatt álló templom megsérült. A katedrálist több fázisban építették a XVI. és XVII. századokban, míg a belső részét csak a XVIII. századra fejezték be teljesen. A templom jellegzetes reneszánsz-barokk stílusjegyeket visel, monumentális jellegű, három-sarkú oromzattal. A harangtorony reneszánsz stílusú, a felső szintjei viszont román stílusban épültek. A harangtornyot Nikola Karlic és Marco Milic Pavlovic építette a XVI. században. A háromhajós templom a bazilikák építési alakzatát követi. A főhajó szentélye gyakorlatilag az egykori gótikus templom hajója volt. Itt két szószék található, egy kőből faragott poliptichon az „Apostolok oltára”, valamint faragványok „Krisztus megkorbácsolása” és a „Mennybemenetel”, mindkettő Juraj Dalmatinac munkája a XV. századból. A templomban összesen 11 oltár található, az egymással szemköztiek azonosak, ezek velencei mesterek munkái. Ezek a barokk oltárok tökéletesen harmonizálnak a templom reneszánsz belső díszítésével.
Hektorović-palota
A Hektorović-palota az egyik legszebb késő velencei gótikus stílusú ház a városban, a XV. században épült. A palotát mindjárt a város bejáratánál találjuk.
Hanibal Lucić nyári rezidenciája
1530 táján építtette Hanibal Lucić a nyári rezidenciáját, közel a városhoz, mértékletes reneszánsz stílusban. A nyári rezidencia két épületből áll: a keletiből, ami jellegzetes reneszánsz stílusú, valamint a nyugati külső épületből. A nagy kertet sétány veszi körül, középen kúttal melyen a Lucić és a Gazarović családok címerpajzsai láthatóak. Jelenleg az épületben van a székhelye a Kulturális Örökség Megóvásának a központja.
Szent Márk templom
A volt domonkos rendi Szent Márk templomban 1966-óta a kőtár tekinthető meg. Az egykori dominikánus kolostor a XIV. században épült, majd a XIX. század elején oszlott fel, a francia uralom idején. Később a Nagy Tanács ülésezett itt, melyet Hvar arisztokratái alkottak. Ez az oka annak, hogy a templomban számos oltára és síremléke látható az egykori nemesi családoknak. Hanibal Lucić, a költő fia rendelte meg annak az oltárnak az építését, amelyet Szent Antal tiszteletére emeltek. Maga Antun Lucić is a templomban van eltemetve. A régészeti gyűjtemény több mint 2500 darabos és 500 négyzetméteres területen helyezték el őket. A gyűjteményben őskori elemek is megcsodálhatóak, amelyek biztosan el fogják varázsolni az ide látogató turistákat. A gyűjteményben kövek, csontok, cserép edények, fémből készült dísztárgyak, domborművek, olaj lámpák nézhetőek meg.
Benedek-rendi kolostor és a Szent Antal templom
A Benedek-rendi kolostor és a Szent Antal templom ugyanabban az épületben található, amelyben Hanibal Lucić született 1485-ben. Julija, Hanibal törvénytelen fiának özvegye a család Groda-i palotáját a bencés apácákra hagyományozta, akik rendházzá alakították. A rend megtartotta eredeti formájában a konyhát Lucić idejéből, így itt számos műalkotás tekinthető meg napjainkban.
A Groda-i Szentlélek templom
A Groda-i Szentlélek templom aszimmetrikus homlokzata festői látványt nyújt. A templom forrása a helyi kőfaragás hagyományának. Itt számos faragott műtárgyat gyűjtöttek össze, számos romos állapotba került Hvar-i templomból.
Szent Kozma és Damján templom
Hvar legrégebbi temploma a Szent Kozma és Damján, az Óratoronytól (Leroj) nem messze található. A templomnak gyönyörű korai barokk faragott mennyezete van, építésekor egy régi romos házat alakítottak át, amely a városfal előtt állt. Ezt a templomot 1998-ban újították fel, gyönyörű csipkékkel van díszítve, melyeket apácák horgolnak agave-rostból.
Ferences-rendi kolostor és a Kegyelmes Szűzanya templom
Miáltal Hvar kikötője számos hajónak és legénységének nyújtott menedéket, a hajóskapitányok egy Ferences-rendi kolostor felépítését finanszírozták a város mellett, valamint a Kegyelmes Szűzanya templomét. Hathatós anyagi támogatást nyújtottak Hvar nemesi családjai is, leginkább Antun Lucić, aki 1000 aranypénzzel segítette az építkezést. Apjának a költő-drámaíró Hanibal Lucić sírja a templom oltára előtt található. Lévén a Nagy Tanács kitüntetett tagja, Horvátország első drámaírója éveken keresztül felügyelte a kolostor és a templom építését.
A kolostor egy földnyelven fekszik, a Kriza-öböl mellett a város déli részén. Az építkezés 1461 és 1471 között zajlott. Ebbe a kolostorba vonultak vissza a kiöregedett tengerészek is. A kolostor központi részét a zárdaépület foglalja el, monumentális köríves árkádokkal, valamint kúttal a közepén. Ez az épület uralja a reneszánsz kolostorkomplexumot, melyet buja kertek és falak vesznek körül.
Az egykori tágas refektórium valamint a kis szomszédos szoba múzeummá lett átalakítva. A múzeumba belépve figyelmünk középpontjába a híres „Utolsó vacsora” című festmény kerül, melyet a Ifj. Palma velencei festőiskolájának művészei festettek a XVI. században. Ezen felül számos régi könyv és érme tekinthető meg a múzeumi kollekcióban. Az étkező előtti hatalmas kertben 300 éves ciprus uralja a látképet, kimenve a kertbe csodálatos látvány tárul a szemünk elé, a Hvar-i kikötő és a Paklinski-sziget látványa, amely főleg szürkületkor gyönyörű.
A kolostor temploma, a Kegyelmes Szűzanya az egykori kis Szent Kereszt kápolna helyén épült 1475-ben. A templom finom reneszánsz stílusban épült harangtornya Korcula-i mester munkája. Ez a templomtorony egyike annak a négy Hvar-i templomtoronynak, amelyeket Dalmácia legszebbjeinek tartanak. A templom homlokzatán reneszánsz portál nyílik, melynek timpanonjában Nikola Firentiac reneszánsz szobrász domborműve látható a XV. századból: „Madonna a Gyermekkel”. A templom belső részét két részre tagolja a fából készült szentélykorlát és a kórus. Itt egy poliptichont láthatunk a magas oltáron, amely a velencei művész Francesco di Santacroce (1516-1584) munkája. A fából készült kórus Dalmácia egyik legrégebbije, a Korcula-i Franjo Ciocic és a Zadar-i Antun Spija munkája 1583-ból. A szentélykorlát felső részét Krisztus Passiójának a stációi vannak képekben megjelenítve, melyeket Martin Benetovic készített 1607-ben – aki egyébként neves horvát vígjáték-író és orgonista is volt egyben. A szentélykorlát alsó felét úgyszintén festmények díszítik, melyek Szűz Mária életét mutatják be. Ezek szintén Francesco de Santacroce munkái. A templom Szent Kereszt kápolnáját gótikus boltívek tartják. A kápolna oltárképét, a „Keresztre feszítést” Leonardo Bassano (1560-1623) festette. Ez a festmény Hvar legkiemelkedőbb művészeti alkotásai közé tartozik. A templomhajót egy nagy fából készült feszület uralja.
A kolostort 1571-ben a törökök feldúlták, de ezt elég gyorsan helyreállították 1574-ben. A kolostort fal veszi körül, amely 1545-ben épült, valamint kis barokk kápolnák sora amely a kolostortól indul a város irányába. Ezeket Marin Capello adriai flottaparancsnok építtette 1720-ban.
Európa első közösségi színháza
A dráma aranykorát Hrvar-ban 1516 és 1623 között élte, melyet a három neves horvát drámaíró neve fémjelzett: Hanibal Lucić (Robinja – A Rabszolga), Mikša Pelegrinović (Jeđupka – A Cigány), Martin Benetović (Hvarkinja – A Hvari Hölgy) és Marin Gazarović (Murat Gusar – Murat a Kalóz). A modern dráma elődjeinek ősbemutatóját még a Katedrálisban és a Városi Loggia előtti téren (Pjaca) tartották. Később Pietro Semitecolo, a Hvar-i herceg felkarolta a színjátszást és a fegyvertár alsó szintjét színházteremmé alakították a közösség adományaiból. Ezáltal jött létre Európa első közösségi színháza 1612-ben.
Loggia és az óratorony
A Városi Loggiáról (Loggia communis) első alkalommal a XIII. század elején tesznek említést, majd a XIV. században a Hvar-i Statútumban. Az építkezés a XIV. század közepén fejeződött be, Victor Diedo kormányzó (proveditore) idejében. A kormányzói széket több alkalommal is Hanibal Lucić foglalta el. A loggia a főtér északi felében található, mellette egy XV. századi óratorony áll, valamint az egykori Kormányzói Palota maradványai.
A loggiát a törökök 1571-ben lerombolták, később a XVII. században építette újjá finom reneszánsz stílusban a horvát kőműves mester Trifun Bokanić és ezzel létrehozta Dalmácia egyik legszebb kései reneszánsz épületét. A homlokzat árkádjait kimért harmóniával támasztják alá az oszlopsorok, alattuk groteszk frízekkel és kőfejekkel díszített balusztrád. 1868-tól a loggia kávéház szerepét töltötte be, napjainkban a loggia belső terét neo-reneszánsz stílusú díszítéssel láthatjuk, fogadó- és kiállítóteremként működik, nem csak a „Palace” szálloda számára, hanem Hvar városáéra is.
Az egykori Kormányzói Palotából mára csak a négy torony és az óratorony (Leroj) maradt fenn, ezeket a XVIII. és a XIX. században újították fel. A Kormányzói Palota helyén épült fel a loggia, a régi palotából mára csak két velencei oroszlán, egy nagy kút, valamint az 1612-ben épült kápolna szemöldökfája maradt fenn.
Az egykori görög-ortodox kolostor
A kikötő bal felén áll a görög-ortodox kolostor a Szent Veneranda-Petka, melyet 1807-ben a franciák egy kis erőddé alakítottak, amit „batterie de droite”-nak (szárnyerőd) neveztek. Az egykori templom tornyát lebontották, a maradványain pedig meteorológiai állomás épült. Később, 1953-ban az épület szabadtéri színházként működött, napjainkban pedig diszkó.
Fegyvertár
A kikötő legrégebbi épületei közé tartozik a fegyvertár. Az épület építése a XIII. században kezdődött, mint raktár a közösség fegyverzete részére. A fegyverraktár kétszer is súlyosan megsérült, első alkalommal 1571-ben a török támadás során, majd 1579-ben a Hvar-i erődben történt lőporrobbanás alkalmával. Jelenlegi alakját a XVII. században kapta. A fegyvertár mellett egy magtár (Fontic) is épült, itt lisztet és sót tároltak. Bejáratát boltív díszíti. A fegyvertár alsó szintjét színházteremmé alakították 1612-ben.
Mandrac
A fegyvertár mellett egy kis zárt kikötő található, melyet „Mandrac”-nak neveznek (a görög „mandra” szóból, ami juhakolt jelent), ez zárja a főtér nyugati oldalát. Első alkalommal 1459-ben tesznek róla említést. Végül, a Mandrac építését a velencei kerületi kormányzó Marco Danaldo fejeztette be, a falak tetejére piramis alakú barokk kalapokat rakatott. A kikövezett rakpartot „Fabrika”-nak nevezik, a Mandrac-tól észak-nyugati irányban húzódik, 1554-ben épült. Ez a rakpart Európa egyik legrégebbije, masszív összehornyolt kőtömbökből épült.
A Novak Régészeti Kollekció
A Novak Régészeti Kollekció a Grga Novak Emlékházban tekinthető meg, ez az egyik leggazdagabb újkőkorszaki magángyűjtemény a Mediterrán térségben. A Grga Novak Emlékház Hvar óvárosában található, a Burak régióban. Az emlékházban található a Grga Novak Mediterrán intézet könyvtára is valamint az őskori leletek archívuma. Ugyanitt van kiállítva Grga Novak (1888-1978) és Slobodan Prosperov Novak kollekciója is. Slobodan Prosperov Novak, Grga tanítványa és unokaöccse, az emlékház tulajdonosa, valamint igazgatója a Mediterrán Intézetnek.
Szórakozási lehetőségek
A Hvar-i kulturális nyári fesztivál a nyár kezdetétől a nyár végéig tart. A fesztivál már jó néhány éves múltra tekint vissza. A nyári fesztivál alatt sok koncertet tekinthetnek meg a turisták, ahol horvát és külföldi előadók lépnek fel. Népi, komoly és pop zenei koncerteken vehetnek részt az itt nyaralók. A városban ilyenkor teraszok sokasága várja a vendégeket, ahol a helyi ételeket italokat lehet megkóstolni. A strandokon is hajnalig bulizhatnak a szórakozni vágyók, hiszen ilyenkor a nagyobb strandokon reggelig tartó beach partikat szerveznek. A városban sok szórakozóhely, klub és bár várja a fiatalokat.
Kora reggel Hvarban járva, megihatjuk a reggeli kávénkat a „Coffein” vagy a „Loco” bárban, ahol halk jazz zenét hallgathatunk és vonzó, hiányos öltözetű pincérnők szolgálják fel a gőzölgő kávénkat.
Ezt követően bérelhetünk egy kis hajót, amivel áthajókázhatunk a szomszédos Pakleni-szigetekre. Itt a napfürdőzés és búvárkodás után ellátogathatunk a híres „Carpe Diem” koktélbárba, ahol a koktélunk szürcsölgetése mellett a latin ritmusokat is élvezhetjük.
Visszatérvén Hvar-ba, lemehetünk a Zarace öbölhöz és foglalhatunk egy asztalt a Zarace vendéglőben, a sziklacsúcson, ahol friss hal- és tenger gyümölcsei tálat rendelhetünk ebédre, melyet különleges zamatú házi borral szolgálnak fel.
Ha az ebéd után még elég energiát érzünk magunkban, elmehetünk a Veneranda disco klubba, melyet az egykori görög-ortodox kolostor falai között találunk.
Ha már megelégeltük a dübörgő basszust és a táncoló tömeget, átmehetünk a Kiva bárba, ahol a ház specialitása a Tequila Bumm minden bizonnyal meghozza a kívánt hatást.
Aki még ezek után is bírja a gyűrődést és még a Veneranda kültéri medencéje sem hűtötte le a kedélyeit, átmehet a Hvar-on kívül található Atlantida klubba, ahol techno DJ-k és bármixerek emelik a hangulatot.
A nap első sugarai mellett tehetünk egy kikapcsoló sétát a régi úton Brusje irányába. Az úton jobb kéz felől egy keskeny utat találunk, amely az Obszervatóriumhoz vezet. Az út végén csodálatos helyre érünk, ahol tanúi lehetünk egy igazi mediterrán napfelkeltének.
Strandok
Hvar városának legkedveltebb strandjai a Pakleni-szigeteken találhatóak. 21 kis sziget alkotja a „Pakleni otoci” szigetvilágát, ahol számos fürdőhely és rengeteg félreeső kis öböl található. A teljesség igénye nélkül említést érdemel a Palmizana strand tágas öblével és homokos partjával. Az öblöt öreg fenyves és rozmaring bokrok és más egzotikus növények övezik. Hvarból szervezett hajóutak segítségével juthatunk el a szigetvilágba.
Jerolim a naturisták paradicsoma, régóta és jól ismert strand. Itt tusolók és bolt is található.
A Stipanska strand szintén a naturisták számára fenntartott strand, hasonló szolgáltatásokkal mint a Jerolim.
Körülbelül 2 km-es távolságban Hvar-tól található a kavicsos Pokonji dol strand, akárcsak a Mekicevica, mely Hvar-tól keleti irányban, körülbelül 2,5 km-re fekszik. Ez utóbbinak két kavicsos strandja is van.
Gasztronómia
A településen sok étterem közül lehet választani. Az egyik legkedveltebb a Luna, ahol a helyi hal ételeket lehet megkóstolni. A vacsora mellé érdemes egy üveg horvát bort is rendelni. A hagyományos horvát ételeken kívül, a nemzetközi konyha legjobbjait is felszolgálják sok étteremben.
Az Amfora szálloda éttermében is el lehet tölteni egy csodás estét, ahol helyi és nemzetközi ételek közül választhatnak a vendégek.
Szálláslehetőségek
A 4 csillagos Amfora szálloda, csodás választás mindazok számára, akik luxus szállodában szeretnék tölteni a nyaralásukat. Az Amfora szálloda mesés környezete minden turistát le fog nyűgözni. A szálloda medencéiben kis szigetek vannak, amelyeken kanapékat helyeztek el, ahol este koktélozgathatnak a szálloda lakói és gyönyörködhetnek a csodásan kivilágított mediterrán környezetben. A szállodában a sport szerelmesei is jól fogják érezni magukat és a gyermekek is sok program közül választhatnak, így fantasztikusan sikerülhet a családi nyaralás.
Hvarban apartmanok és egy kemping is várja a vendégeket, így mindenki rátalálhat a számára ideális szálláslehetőségre. A Vira kemping 4 kilométerre található a várostól, ahol csodás környezetben nyaralhatnak itt a turisták.
Videók
[…] az édesvíz források környékén épültek. Így alakultak ki a nagyobb települések mint Hvar, Stari Grad vagy Jelsa. Abban az időszakban a sziget lakói legnagyobb részt […]