Jelsa a Hvar-sziget északi partjának a közepén fekszik. A település a tenger partján koncentrálódik, míg a külvárosi részét sűrű fenyves övezi, felfelé a domboldalon. Jelsa az egyetlen hely a szigeten amely bővelkedik az édesvíz-forrásokban. Ennek köszönhető a zöldellő növényzete, mely egyedülálló a szigeten. Amint a nyárfákkal övezett út beér Jelsába, átvisz bennünket a városi park gyönyörű növényei között, ez ritkaságnak számít a jellemzően sziklás szigeten.
Jelsa történelme röviden
A település jelenlegi elnevezése a horvát „jolhe” szóból ered ami „égerfát” jelent. Az elnevezés érthető, ha megfigyeljük, hogy a Dalmát szigeteken jellemző módon sok helyen fordul elő az éger- és a nyárfa.
A történelmi bizonyítékok alapján tudható, hogy a Hvar-szigetnek ez a része már az újkőkorban is lakott volt, nevezetesen a Grapceva-barlang (Grapčeva Spilja). A barlang Jelsa közelében található, melyben a sírok feltárása során alapvető információkhoz jutottak a régészek az itt élő emberek életmódját és kultúráját illetően. A későbbi időszakot illetően az ókori görögök által épített Pharos szolgál tanúbizonyságul arra a tényre, hogy Jelsában és környékén folyamatos volt az emberi jelenlét. A görög időket a római fennhatóság követte, ennek bizonyítékai a Kutac vagy Carkvica-öböl környékén látható római kori villák maradványai.
A település első házai Mala banda-n épültek a gótikus Szent Mihály templom köré az öböl északi partján. Egy másik házcsoport a barokk Szent János templom köré épült egy sziklaplatóra.
A középkorban, pontosabban a XIV. században Jelsa a Pitve falu kikötője köré kezdett el épülni, ezt az 1331-ben kelt Statútum is rögzíti mint „Fons vocata Jelsa” és „Portus se Pitve”. Ugyanez a statútum megemlíti Jelsa óvárosát is „Civitas vetus Jelsae” néven, mint romos állapotban lévő kikötőt a Gradina-i félszigete. Ezen a helyen 1605-ben már csak az Ágoston-rendi kolostor temploma állt, az is elhagyatottan. A temetőt a XIX. században hozták létre és a mai napig használják.
Jelsa leginkább a XIX. században fejlődött, mikor a város kis kikötőjét már nem csak halászatra, hanem tengeri szállítmányozásra és hajóépítésre is elkezdték használni. Ez vezetett a város urbanizációs fejlődéséhez, valamint ahhoz, hogy fontos szerepet játsszon a sziget központi részének életében. A kikötőt és a rakpartot 1830-ban kezdték el építeni, később 1850-ben Vela, Mala Banda és Soline környékén lecsapolták a mocsaras részeket és fásították a környéket.
Jelsa látványosságai
A Hvar-szigetnek – ideértve Jelsát is – számos kulturális és történelmi műemléke van: templomok, városi terek, helyi parkok, barlangok és a Hvar-i völgy (Ager).
Jelsa óvárosa (Civitas Vetus Ielsae), a Szent Ágoston-rendi kolostor és a városi temető
Egészen napjainkig fennmaradt a várost védő fal egy része, a település nyugati oldalán a Gradina-félszigeten. Egészen a Mina strandtól a Bocic strandig húzódik, kettéosztva a félszigetet.
Az ókori város egy 6,5 hektáros területre épült. A településnek kettős védőfala volt, a belső 172 méter hosszú és 1,3 méter széles volt, míg a külső hosszúsága 800 métert tett ki. Napjainkban a megmaradt falrészek magassága 2,5 és 3 méter között változik, a falak alján még látszanak azok a bemélyedések, ahol egykor a strázsák álltak.
A városi temető egy kisebb területen található mint az óváros, az egykori Ágoston-rendi kolostor helyén amely 1605 és 1787 között állt itt. Napjainkra már csak a temploma áll a harangtoronnyal.
A Szent Szűz Mária erődtemplom
A Szent Szűz Mária erődtemplom 1331-ben épült. 1535-ben a reneszánsz stílusban épült templomot megnagyobbították és megerősítették. Ezt a templomot használva erődítményként, a védők sikeresen vertek vissza egy török támadást 1571-ben. A XIX. század végén történt felújítás során a templom és harangtorony új homlokzatot kapott, amely elrontja a templom gyönyörű reneszánsz stílusát. A templom eredeti formája egy XVII. századi festményen látható a templomban. Napjainkban a plébániatemplomnak négy kápolnája van, két nagy melyek a XVII. században épültek, valamint két kisebb a XIX. századból. Jobb kéz felől az első kápolnában egy festményt láthatunk, címe „Isten Anyja, Fábián és Sebestyén megkínzatása”. Ez a kép a flamand-velencei festő P. de Coster munkája. A bal oldalon az első kápolnában Antonio Poro domborművét tekinthetjük meg. Napjainkban a templomot „Mária Mennybemenetelének” nevezik. A templom apszisában a sírkövek megsérültek, ezért 1895-ben kőburkolattal fedték le őket. Ezzel szemben, az oldalhajókban levő sírkövek jó állapotban megmaradtak, ezek a régi helyi testvériségek tagjainak és mesterembereknek a síremlékei a XVI. századból. A főoltáron látható fából faragott Madonna szobor Sinj környékéről származik, ezt 1539-ben hozták ide a törökök elől menekülők.
Az Egészség Szűzanyja templom
Az Egészség Szűzanyja templom 1535-ben épült a Racic-domb tetején. Magáról a dombról felséges kilátás nyílik a Jelsa-völgyre és a kikötőre. A templomot két alkalommal nagyobbították meg. A nyugati szárnyat és a templomtornyot 1863-ban építették a templomhoz. Azt tartják, hogy a templom oltárát (Pala) Palma il Giovane (az ifjabb 1544-1628) építette. Az oltár mellett két fából faragott szobor áll, melyek a XVIII. században készültek, valamint értékes reneszánsz keretbe foglalt ikon a XVI. századból.
Az Egészség Szűzanyja Jelsa és a környező falvak védőszentje, aki különféle betegségektől védi meg a települést. Az évszázados hagyományoknak eleget téve, a Hvar-sziget belső településeinek lakói közös szentmisét tartanak a Szűzanya tiszteletére november 21-én.
Szent Rókus templom
A Szent Rókus templom a XVI. század második felében épült, míg az első írásos bizonyíték a templom létezésére 1601-ből származik. A templomot számos alkalommal átépítették, ideértve a templom tornyot is, melyen gótikus és román stílusjegyek figyelhetőek meg. Utoljára 1999-ben újították fel a templomot. Az oltárkép Szűz Máriát ábrázolja a felhők fölött, jobbján Szent Antal látható karjában a kis Jézussal. Mellettük Szent Rókus térdel egy kutyával az oldalán. Ezt a képet is ifj. Palma il Giovane-nak tulajdonítják.
Szent Mihály templom
A gótikus stílusú Szent Mihály templomot a Radasinic fivérek építették 1463-ban. A XVIII. században a templomot átépítették a Palaversic fivérek, ekkor került a templomba az új oltár, valamint a nyugati oldali homlokzat is barokk stílusúra lett átépítve.
A kőtár (Lapidárium)
1970-ben a Niko Dubokovic (Ph.D.) által vezetett Hvari Kulturális Örökség Központ egy Kőtárat hozott létre az erődtemplom, a harangtorony és a védőfal által övezett területen. A kőtár körülbelül tizenkét különböző kőből készült műtárggyal rendelkezik az ókortól, a középkorig. A kiállítási tárgyak közül a legjelentősebbek a római időkből származó sírkő, Nikola Firentiac XV. századi domborműve, a velencei oroszlán a harangtoronynál, egy kőtábla, amely egy Ivan Obradic nevű lovagé volt és még sok más műemlék melyek Jelsa sok száz éves múltjáról mesélnek.
Perivoj park
Dalmácia egyik legszebb és legnagyobb köztéri kertje 1870-ben épült, hordalékos területen. A parkban gyönyörű, magas nyárfák, fenyők, pálmák, akáciák, oleanderek, babérfák és még sok más mediterrán növény látható. 1923-ban a parkban tiszteletből és hálából állították fel Nikola Dubokovic kapitány (1835-1912) szobrát, melyet Ivan Rendic szobrászművész készített. A parkot 1950-ben tovább fejlesztették, ekkor került a parkba a neves zeneszerző Antun Dobronic szobra, melyet Slavomir Drinkovic faragott. A szobor a park közepén áll.
A horvát reneszánsz tér – a Pjaca
A Pjaca pontosan Jelsa központjában található. Jelenlegi kinézetét lassú fejlődés folyamán nyerte el, a XVI. századtól, a XX. század elejéig. A tér nyugati oldalán egy természetes vízforrás található, a Slatina, melyet a helyiek már az ókorban is használtak. A forrás vizét egy kis mesterséges csermely vezeti el a tengerhez, mely 1847-ben készült. 1934-ben a tér közepén ivókút épült.
A Szent János-tér
A Szent János tér az egyik legszebb tere a reneszánsz-barokk korszaknak, melyen egy kis nyolcszögletű templom áll a XVII. századból. A templom három különböző építészeti stílusban épült, gótikusban, reneszánszban és barokkban. A tér és a környező utcák XV.-XVII. századi hangulatot árasztanak. A környező épületek a XVI.-XX. században épültek reneszánsz kandeláberekkel és erkélyekkel. A város ezen része maradt fenn a legjobb állapotban. Az egyik legszebb reneszánsz épület a téren a Skrivanelli-ház a templom mögött, melyen címerpajzs hirdeti az építése évét „MDLXI” (1561) valamint latin szöveg azt, hogy „Az Úr őrzi a bejáratot is és kijáratot is” (Dominus custodiat introitum tuum et exitum tuum). A téren keleti irányba továbbhaladva találjuk Dimitri Kačić gróf rezidenciáját, melynek masszív homlokzatán díszes bejárat látható, kertje pedig klasszikus stílusú. A térről két utca nyílik nyugati irányba, egyik (ulica Svetog Ivana) a rakpartra visz, a másik pedig a főtérre.
A Szent Lukács templom
A kis Szent Lukács templomot egy kis öböl partján találjuk, 4 km-re Jelsa-tól. Ezen a területen számos római kori romot láthatunk.
Tor és Galešnik az ősi erőd
Tor, a görög megfigyelő torony megalitikus (küklopszi) kőtömbökből épült i.e. a IV.-III. században, innen nem csak a Hvar-szigetre nyílt rálátás, hanem az egész környezetére, a Brač szigetre, egészen Šolta-ra és a Makarska-i tengerpartra. Akkoriban a vidéket a Hvar-i Demetrius uralta, aki a római hódítás előtt pár tíz évig uralkodott. Ő építette a „Grad”-nak nevezett erődöt a dombon, egy kilométerre a sziget keleti felébe vezető ősi úttól. A horvát hagyományok nyomán nevezték az erődöt „Galešnik”-nek. Ez volt a főhadiszállása a hatalmas Slavogosti családnak, akik szövetségben az Omiš-iakkal, Galeša (a Fekete) vezetése alatt fellázadtak a velenceiek ellen, akik ezért elpusztították az erődvárost. Az egykori erődöt keleti irányban találjuk egy elszigetelt sziklaszirten. Az erőd alapja Illír építmény volt, ennek alapjaira egy másik épült a római korban. Egészen a kora középkorig lakott volt az erőd. Nevét valószínűleg Galeša Slavogosti hadúrról kapta, aki a sikertelen felkelést irányította a velenceiek ellen 1310-ben. A Grad-ba vezető utat eredetileg az illírek építették, később a rómaiak építették át.
Grapčeva barlang (Grapčeva Spilja)
A Grapčeva barlang a Hvar-i civilizáció és kultúra bölcsője. A barlangban történelem előtti időkből származó leleteket találtak, melyek legkorábbról az újkőkorszakból (Neolitikumból) származnak, i.e. 5000-4000 tájáról. Ezek a leletek az Adriai és a Mediterrán térségben talált legrégebbi történelmi bizonyítékok arra, hogy ezen a vidéken már a történelem előtti időkben is emberek éltek. A barlangot 239 méteres tengerszint feletti magasságban találjuk, két teremből áll, egy kisebből (13,5×5 méter), valamint egy nagyobból (22×23 méter). A termet folyosók és kamrák veszik körül. A barlangban a sztalaktitok, sztalagmitok és cseppkőoszlopok, ősrégi orgonasípokat formáznak, évmilliók óta állnak őrt a barlang csendje és nyugalma fölött, melyet csak az első ősemberek zavartak meg.
Sportolási lehetőségek
Jelsában található egy sportközpont, ahol lehet kosárlabdázni, kézilabdázni és más sportokat is űzni. A sportközpontnak egy szabadtéri futball-pályája is van, itt minden sport iránt érdeklődőt szeretettel várnak, belföldieket és külföldieket egyaránt. A sportközpontban részt vehetünk tenisz és minigolf oktatáson is.
Jelsában bérelhetünk motorcsónakot, siklócsónakot, kerékpárt, motorkerékpárt és autót is. Az utazási irodáknál, szállodák és kempingek recepcióján érdeklődhetünk, hol vehetünk részt búvár oktatáson de más sporttevékenységek iránt is.
Strandolási lehetőségek
Jelsában számos öböl és strand található, ahol lubickolhatnak a turisták. A legnépszerűbb strandok közé tartozik a Grebisce, melynek partja homokos, vize lassan mélyül, így a kisgyermekek is nyugodtan játszhatnak a vízben. A strand 1,5 kilométerre található a várostól, az ugyan csak Grebisce nevű kemping mellett. A parton egy étterem is van, ahol hűsítőket és finom ételeket fogyaszthatnak el a strandolók.
A Mina strand is kedvelt fürdőző hely, mivel partja homokos és 500 méterre helyezkedik el a központtól. A Mina strandon is lassan mélyül a víz, így ugyan csak alkalmas a kisgyermekek számára is. A parti étteremben el lehet fogyasztani egy finom jeges italt.
A Zencisca strand a város központjától 3 kilométerre található keletre, egy sziklás öbölben. A part egy része homokos, a strandot sűrű növényzet veszi körül. A turisták itt nyugodtan lubickolhatnak és napozhatnak, mivel ez egy csendes, békés strand, ahol extra szolgáltatások nem, de csodás táj és gyönyörű kék víz várja a fürdőzni vágyókat. Itt egy strandhotelt is találunk, mely napjainkban felkapott szálláshely.
A Bocic strandon mindenki rátalál a számára megfelelő partszakaszra, mivel itt homokos, sziklás és betonozott részek is vannak. A strand 300 méterre található a városközponttól és két hotel is van mellette. A strand körül több étterem és bár is van, ahol fürdőzés után is csodásan tölthetik az időt a turisták. A strandon napágyak is bérelhetőek, így a napfürdőzés még kellemesebb lehet.
Ahhoz, hogy a Mala stiniva strandra kijussunk, körülbelül 30 percet kell autóznunk Jelsától. A csodálatos kavicsos strand mellet a tenger vize tiszta mint a kristály, ezen felül gyönyörködhetünk a strandot körülvevő meredek sziklaszirtek lélegzet elállító látványában.
Zecevo egy kis sziget Jelsa partmenti vizeiben, körülbelül 20 percnyi távolságban vízitaxival. Strandja ismert nudista strandolóhely.
A Soline-félsziget Jelsától 6 km-re található, számos kisebb kavicsos, strandolásra alkalmas partszakasszal a déli oldalon. Az északi oldalán a félszigetnek főleg lapos tetejű sziklákkal van borítva, melyek lábánál szintén élvezhetjük a tengervíz kellemes simogatását.
A Szent Lukács-öblöt Jelsától 4 km-re találjuk. Itt nem csak kavicsos strandok találhatóak, ugyanis ez régészeti lelőhely is egyben, ahol a római időkből származó kerámia darabokat találtak. Az öböl jól ismert a kis templomról.
Gasztronómia
A településen számtalan étterem közül választhatunk, ahol megkóstolhatjuk a mediterrán különlegességeket.
A legkedveltebb éttermek egyike a Napóleon taverna, amely a kikötőben található egy XVII. században épült házban. A terasza csodás, közvetlenül a tengerparton van, így a finom ételek hangulatos környezetben fogyaszthatóak el.
A „Pelago” taverna-pizzériát Jelsa óvárosában találjuk, közel a Szent János templomhoz, mindössze 50 méterre a tengerparttól. A vendéglátóegység három részből áll: a rusztikus házból, egy nyitott udvarból és egy jellegzetes dalmát tavernából. A teljes épület dalmát kőből épült. A taverna különböző tenger gyümölcseiből készült dalmát specialitásokat kínál, valamint nemzetközi és grillezett ételeket és fatüzelésű kemencében sült pizzát. A helyi ételkülönlegességek itt is a kitűnő minőségi alapanyagoknak köszönhetik egyedi ízüket. A vacsora mellé érdemes elfogyasztani egy pohár bort a helyi bor különlegességek valamelyikéből. A fehér borok közül például a Szent Klement ajánlott, a vörös borok közül a Faros Barrique-ot lenne kár kihagyni.
Szálláslehetőségek Jelsában
A 3 csillagos Hvar szálló a nyaralók egyik kedvenc szállodája. A kényelem és a minőségi szolgáltatások kedvelői itt biztosan jól fogják érezni magukat. Sport és wellness lehetőségek sokasága várja a szállodában a turistákat, aki viszont inkább lazítani szeretne, az iszogathat a koktélbárban, vagy a teraszon, ahol kellemes zene várja a felüdülésre vágyókat.
Sok szálloda és apartman van még a városban, de a természet kedvelők kempingek közül is választhatnak.
A Grebisce kemping 1,5 kilométerre található Jelsától egy kis öbölben, amelyet fenyő erdő vesz körbe. A kemping közelében két strand is található, amelyeknek partjai homokosak, kavicsosak. Az itt nyaralók akár bungalókat is bérelhetnek, melyek hagyományos építésük miatt tökéletesen beleillenek a környezetbe. A turisták sok sport lehetőség közül választhatnak, mint például a tenisz, röplabda, de akár kerékpár, robogó, vagy csónak is bérelhető és persze étterem is várja őket.
A Holiday kemping Jelsától 800 méterre található, Zagreb-ben, egy kis öbölben. A kempingben sport lehetőségek is vannak és a gyermekek sem fognak unatkozni, őket egy játszótér várja. A kempingben lakók két strand közül választhatnak és a közeli éttermében megkóstolhatják a hagyományos ételeket.
A Mina kemping egy félszigeten található, amely 500 méterre található Jelsától. A kempinget fenyőerdő és strandok veszik körül. A strandok partjai homokosak, kavicsosak, így mindenki rátalál a számára tetsző partszakaszra. A sport kedvelői is hódolhatnak hobbijuknak, aki viszont csak pihengetni szeretne, az is csodásan fogja érezni magát, mivel a gyönyörű táj le fogja nyűgözni.
Szórakozás
Jelsa a gasztronómiai élvezetek kimeríthetetlen tárháza, a hedonisták paradicsoma. A városközpontól gyalogszerrel 10, autóval pedig 5 perc alatt végig mehetünk az első bártól az utolsó étteremig, mely Jelsától mindössze 3 km-re található. Kezdhetjük a napunkat egy illatos gyümölcstállal, melynek összeállításához a bio-gyümölcsöket beszerezhetjük a város bejáratánál nyitva álló gyümölcskereskedésben. A korán kelők, akik nem várják meg, hogy a nap már magasan járjon az égen, azok a hajnali kávéjukat elfogyaszthatják a főtéren található Tarantela bárban, mely egyedi stílusú, a hangulatot pedig kellemes zene teszi még kellemesebbé.
Amint a Nap felkúszik az égen, egyre inkább ontja a melegét is. Ilyenkor úgy tűnik, hogy a város legtöbb lakosa a hűs szobák mélyére húzódik vissza, ám a melegben felüdülést jelenthet egy Banán split, melyet a közeli cukrászdában fogyaszthatunk el. Sétáljunk végig a tengerparton a Dgigibaoo bárig ahol elfogyaszthatunk egy aperitifet, de ha amolyan „parti arcok” vagyunk, akár estig is szórakozhatunk itt.
Ha tovább megyünk a közeli magaslatig, melyet Corni Petar néven ismernek, fürödhetünk egyet a tengerben. Ezen a helyen a nap későn nyugszik, a közeli Grebišća strand pedig itt van a közelben. Itt a fák között egy tengerparti bárt találunk, ahol elidőzhetünk akár napnyugtáig is, kellemes zenét hallgatva. A bártulajdonos elérhető áron saját borát kínálja, melyet minőségi borszőlőből készített. A Plavac bor mellé érdemes elfogyasztani egy sózott szardínia salátát. Lassan közeledik az ebéd ideje. Plitve falujában, egészen közel Jelsához található a Komin vendéglő, mely híres a homár pástétomjáról, melyet mindenképpen meg kell kóstolni, de csakis a felséges scampi rizottó után. Aki még mindig nem lakott jól, annak az ebéd fénypontja lehet egy adag roston sült friss hal.
Jelsában az éjszakai élet központja a Tarantela bár és a Tabu lounge bár, ahol széles választékát találjuk a házilag készült alkoholos italnak a rakijának és a más növényi párlatoknak.
Jelsában van a koktél klub, melyet a német Der Spiegel magazin egyik cikkében a legjobbak legjobbikaként említ. Ez a klub a Villa Verde. A magas falak mögött, eldugva akár a kolostorok titkai egy hihetetlen forgatagát láthatjuk a félmeztelen, szó szerint tüzes magyar lányoknak, a helyi arisztokrácia bukott leszármazottainak, mindenféle népcsoporthoz tartozó gyönyörű lányoknak, a helyi különcöknek és a kicsit flúgos, de annál profibb felszolgálóknak. Itt a felfrissülés garantált, megfelelő mennyiségű alkohol elfogyasztása után, melyeket számos koktélban lehet fellelni. A koktélok elfogyasztásához korántsem halk zene biztosítja az aláfestést.
Amint hajnalban vége a mulatság és hazafelé indulunk a szállásunkra, ejtsük útba valamelyik pékséget a Riván, melyek már a frissen sült péksütemények illatát követve is könnyen megtalálhatunk. Amint belekóstolunk a finom péksüteményekbe, egyből tovaszáll az alkohol mámorában eltöltött éjszaka fájdalmas utóhatása…
Események
Több ünnepségen is részt vehetünk a nyaralás alkalmában, ha a városba látogatunk. Ilyenek például a Város napja, a borvásár vagy a Kereszt Követése felvonulás.
A Kereszt Követése felvonulás a Szent hét alatt
A feljegyzések tanúsága alapján az első ilyen felvonulást Milania püspök látogatása alkalmával szervezték 1658-ban. A püspök feljegyzése nyomán tudjuk, hogy akkoriban a felvonulás a kora reggeli órákban kezdődött Nagypénteken, vagy már éjfél után. Napjainkban a felvonulás este 10 órakor kezdődik Nagycsütörtökön, 8 óra hosszat tart, a felvonulók pedig 22 km-t tesznek meg. Az út hat egyházkerületen vezet keresztül: Jelsán, Pitvén, Vrisniken, Svircén, Vrbanjon és Vrboskán. A keresztvivő a felvonulás vezetője. Ő mezítláb, vagy legalábbis zokniban vonul fel és egy fekete lepellel borított feszületet visz. A keresztvivőnek saját segítői, követői és énekesei vannak, az emberek akik a felvonuláson részt vesznek, nagy gyertyákat és zászlókat visznek. A résztvevők a Testvériség fehér tunikáját viselik. R. Kupareo (1914-1994) Vrboska-i dominikánus szerzetes, aki éveket töltött Chilében a következőképpen írja le a felvonulást 1943-ban írott novellájában: „Április tiszta éjszakáján a keresztek útra kelnek. Ők már évszázadok óta vonulnak, mint folyamatos szimbólumai a hagyománynak és a hitnek. Ők ugyanazt az utat követik, ugyanazokon a dombokon keresztül. A felvonulás varázslatát és mély értelmét nem koptatta meg az idő.” A kereszt követése felvonulás az UNESCO Érintetlen Világörökségének a listáján van.
Az Antun Dobronic estek
Minden évben július 20-a és augusztus 20-a között Jelsa a musical-nek, drámának és a folklórnak ad helyet. Az eseménysorozatot „Antun Dobronic” esteknek nevezik.
A város napja
Jelsa városa a Szűz Mária Mennybemenetelének napját választotta a város napjává. Augusztus 15-én a településen ünnepséget és bankettet, este pedig szórakoztató műsorokat és tűzijátékot szerveznek.
A Jelsa-i borvásár
Minden év augusztusának utolsó hétvégéjén szervezik meg a hagyományos borvásárt Jelsában. Ilyenkor a Hvar-sziget legjobb borait lehet megkóstolni és megvásárolni, valamint számos helyi gasztronómiai specialitásból ehetünk. Jelsa központjában ilyenkor show-kat, játékokat és diszkót rendeznek. A város terein és a szabadtéri moziban kortárs zenei, valamint szakrális és világi koncerteket szerveznek, itt lépnek fel többek között az autochton capella kórusok, a „klapa”-k is.
Videók