A Pašman-sziget a Zadar szigetvilág egyik szigete az Adriai-tengeren. A Pašman a horvát szigetvilág nagyobb szigetei közé tartozik, sorban a 12-ik legnagyobb. A szárazföldet és a szigetet a Zadar-i csatorna választja el, amely egyes helyeken 2 km keskenyre is leszűkül, így a Pašman-sziget az egyike a szárazföldhöz legközelebb eső szigeteknek. A Pašman környékén több szomszédos szigetet is találunk, így az Ugljan, az Iž, a Dugi otok és a Kornati szigetcsoportot. Horvátország többi szigetéhez képest a Pašman-szigetet borítja legnagyobb hányadában növényzet. A sziget körüli tenger vize nagyon tiszta, köszönhetően az állandóan mozgó tengervíznek, amely 6 óránként változtatja áramlási irányát.
A szigeten 11 település található. Dél-keletről, észak-nyugatnak haladva ezek a következők: Tkon, Ugrinić, Kraj, Pašman, Mali Pašman, Barotul, Mrljane, Neviđane, Dobropoljana, Banj és Ždrelac. Az utóbbi településről egy híd vezet át a szomszédos Ugljan-szigetre.
A sziget partvonalának hossza 70 km, az alapterülete pedig hozzávetőlegesen 60 négyzetkilométer.
Természetesen, a Pašman-sziget éghajlata is mediterrán, ez pedig nagyon kedvező az élővilág fejlődésének. A szigeten vadon teremnek a különböző fűszer- és gyógynövények, amelyeknek az illatát az egész szigeten érezni. A vízi élővilág szintén gazdag, számos hal- és rákfaj él a sziget menti vizekben, amelyek a hagyományos horvát konyha legfontosabb alapanyagai is egyben.
A Pasman-sziget még az Illír időkből ismert, archeológusok számos rusztikus római időkből származó villa maradványokat tártak fel, mozaikokat, edényeket, amfórákat stb, Szent Mihovil kőszobrát a XII. századból, de számos más értékes és érdekes leletet is, melyek azonban még nincsenek megfelelően a nyilvánosság – az idelátogató turisták részére bemutatva.
Érdemes megtekinteni a Szent Kozma és Damján kolostort, a Cokovac-dombon, mely szintén a XII. századból származik valamint a Ferencesek kolostorát mely a XIV. század emlékét őrzi.
A Pasman-sziget szépségét gazdagítja az is, hogy közvetlen közelében 5 nemzeti park található, melyeket érdemes megtekinteni: Paklenica, Kornati, Plitvice, Észak-Velebit és a Krka vízesései valamint a Vrana-tó Természeti Park. Mindenhová szerveznek egynapos hajó illetve autóbusz kirándulásokat.
A sziget éghajlata
A sziget mediterrán éghajlatának fő jellemzői az enyhe telek és a száraz, meleg nyarak. A levegő hőmérséklete éves átlagban 15 fok. A legmelegebb nyári hónapban, júliusban az átlaghőmérséklet 24 fok, de a leghidegebb téli hónapban, januárban is csak nagyon ritkán süllyed fagypont alá a hőmérő higanyszála.
A napsütéses napok száma is egy fontos jellemzője az Ugljan és a Pašman szigetvilág éghajlatának. Éves szinten a napsütéses órák száma 2500 körüli, a legtöbb júliusban van, ez 10-12 napsütéses óra naponta.
A Pašman-sziget nincs kitéve a vad szeleknek. Az észak-nyugati viharos erejű, hideg szél, a Bóra jobbára a téli szezonban fúj, a déli szél, a Jugó pedig általában tavasszal és az utószezonban. A nyári hónapok folyamán a kellemes szárazföld felől érkező fuvallat teszi a meleget elviselhetőbbé, ez a Misztrál. Ezt a szelet a vitorlázók és a szörfösök is nagyon kedvelik.
Az észak-keleti Bóra általában száraz és hideg, erős, hirtelen lökésekkel fúj, sokszor viharos erősségű. Általában csak télen fúj.
Dél-keleti irányból fúj a Jugó, a meleg, nedves szél. Akár tiszta időben is hirtelen feltámad, bár leginkább a hidegebb hónapokban. A tengeren nagy hullámokat kavar, ezért a hajósok sem kedvelik. Ha ciklonnal együtt érkezik a Jugó, esőt és vihart hoz.
Történelme
A Pašman-sziget már az őskorban is lakott volt. Az állandó emberi jelenlét az ókorban is folytonos volt, a legkorábbi említése a szigetnek pedig a középkor kezdetére esett. Számos római kori építészeti emlék támasztja alá a rómaiak jelenlétét a szigeten, mint például vésetek és épületrészletek, valamint régészeti leletek, amelyek közül a legfontosabbak a pénzérmék.
A Pašman (vagy Postimana) elnevezése a szigetnek az első írásos bizonyíték alapján tudható, i.sz. a X. századból. Ez a dokumentum VII. Konstantin Porphürogenétosz („Bíborbanszületett”) bizánci császár a „Birodalom kormányzásáról” (De administrando imperio) című munkája, melyben említést tesz a szigetről, valamint egy Katan nevű görög településről, amely a jelenlegi Tkon környékén lehetett.
A későbbiekben, a rendelkezésre álló adatok alapján sorra jelentek meg az írásos dokumentumokban a Pašman-sziget települései: Tkon 950-ben, Pašman 990-ben, Nevidane 1067-ben, Banj 1625-ben, Dobropoljana 1284-ben, Barotul 1309-ben, Mrljane 1343-ban, Zdrelac 1446-ban, Punta Pašman pedig 1472-ben.
A sziget történelme során, akárcsak napjainkban a Pašman-sziget lakosai mezőgazdálkodásból, olíva olaj termelésből és halászatból éltek. A Pašman-szigeten földbirtoka volt a Zadar-i érsekségnek, a Zadar-i Szent Kersován bencés rendnek, számos Zadar-i és Biograd-i polgárnak, később pedig a Tkon-i bencés rendnek. 1932-ben alapították meg Kraj-ban a Pašman-szigeti ferences rendet, amelynek dokumentumai szintén hozzájárultak a sziget történelmének felfedésében.
A Velencei Köztársaság bukása után a Pašman-sziget, akárcsak egész Dalmácia francia uralom alá került, később az Osztrák-Magyar birodalom részét képezte, egészen annak bukásáig. 1918 óta folyamatosan Horvátország része, bár a közelmúltig (1994-ig) Horvátország a Jugoszláv államközösség része volt.
Vízi sportlehetőségek
A Pašman-sziget legtöbb településén lehetőségünk van a vízi sportok űzésére, mint például a kenuzás, vízibiciklizés, széllovaglás és még sok más. Ezeknek a sportoknak az élvezetéhez számos nyugodt öblöt találhatunk, szerte a szigeten.
A hajózók jól felszerelt kikötőkben horgonyozhatnak, ahol mindig tisztaság és rend van. Ilyenek a Soline-, Szent Antal (Sv. Ante)- vagy a Ždrelac-öblök.
Természetesen nem csak a vízfelszín adta sportlehetőségek vehetők igénybe, hanem felderíthetjük a víz alatti világot is. A sziget közelében búvárkodva számos víz alatti barlangot, valamint különleges, gyönyörű flórában és faunában gyönyörködhetünk!
Túrázás a Pašman-szigeten
A túrázás szerelmesei sem fognak csalódni, ha a szigetre látogatnak. A szigetet keresztül-kasul behálózzák a turistautak, amelyek számos kilátóponton haladnak át, ahonnan gyönyörű látvány tárul elénk, mint például a Kornati szigetvilág, a Pašman-csatorna, olíva ligetek, rozmaring mezők és régi kőházak, amelyeknek a neve errefelé a „bunje”.
A sziget összes turistaútját nehéz lenne felsorolni, ám néhányat érdemes közülük kiemelni, hiszen különleges élményben lehet részünk, ha végigmegyünk rajtuk.
A leghosszabb, jó erőnlétet igénylő turistaút hosszában szeli át a Pašman-szigetet. Az út végigjárásához 7-8 órárára van szükség, hiszen a hossza 29 km. Útunk során 390 méteres szintkülönbségeket is le kell küzdenünk, hiszen az végigvezet a sziget legmagasabb csúcsai között, ám a fáradság mindenképpen megéri, hiszen felejthetetlen látványt nyújtanak a virágzó mezők, a karsztvidék, a tűlevelű erdők, az olívaligetek, nem is beszélve az égbe meredő hegycsúcsokról, ahonnan a látvány lélegzetelállító. A magaslatokról nem csak a Kornati szigetvilág nagy részét láthatjuk, de a szárazföldi városokat is, például Biograd-ot vagy Sv. Filip i Jakov-ot.
A sziget legmagasabb pontját érhetjük el, a 272 méter magas Veliki Bokolj-csúcsot, ha a Dobropoljana-ból induló turistaúton indulunk el. A 4 km hosszú utat szűk 2 óra alatt végigjárhatjuk, amely közepes nehézségű. Utunk során gyönyörködhetünk a hegyvidéki vegetációban, megnézhetünk több kis dalmát falut és természetesen gyönyörködhetünk a panorámában a Veliki Bokolj-i kilátóhelyen. Innen utunk lefelé vezet a tenger partjára, Čosina kuća kis kikötőjéhez a Čerenje-öbölben.
A Pašman-sziget egyik legváltozatosabb turista útja Kraj-ból indul és a Szent Antal (Sv. Ante) kápolnánál ér véget. Az 5 és fél km-es utunk során egyaránt megcsodálhatjuk a hegyvidéki élővilágot, számos kis falut, végigsétálhatunk a tengerparti fövenyen, gyönyörködhetünk a panorámában, bemerészkedhetünk a karszt világába és tanulmányozhatjuk a vallási építményeket is. Kraj-ból utunk felfelé visz a Straža-hegyre, annak is a csúcsára a Ćudonjin-csúcsra. Innen utunk lefelé vezet a macchia mezőkön át a sziklafennsíkra, majd tovább az olívaligeteken át le a völgybe, ahol Žuntina draga alatt régi szárazfalakat láthatunk. Innen lejutunk a tenger partjára, a Soline öbölben található kis kikötőhöz. Itt megpihenhetünk, hiszen utunk ismét felfelé fog vezetni a Straža-hegy lejtőire, fel a Bobića-barlanghoz. Itt utunk visszafordul és 20 percnyi út után elérjük a Szent Antal kápolnát. Aki még jó erőben van még meglátogathatja a közeli Kolanova barlangot is.
A Pašman-sziget jellegzetes gasztronómiája
A Pašman-szigeten és településein jellegzetes gasztronómiai kínálattal ismerkedhetünk meg, amelynek számos fogása könnyű étel. Ezeknek az alapja halhús valamint zöldségek, amelyeket kiváló minőségű olíva olajjal és jellegzetes dalmát fűszerekkel ízesítenek, mint például a rozmaring és a babérlevél.
Különösen kedvelt dalmát étel a prosciutto, amelyet Dalmáciában az észak-keleti szélben, a bórában szárítanak. Ez adja meg a sonka különleges ízét. Egy másik különlegesség a sós sajtféleség, amely eredetileg Pag szigetéről származik, valamint a pašticada, amely szintén jellegzetes dalmát specialitás. Ez utóbbi parázson sült bárányhúsból készül, amelyet burgonya vagy vegyes salátával tálalnak.
A Pašman-sziget éttermeinek kínálatából természetesen nem hiányozhatnak a halételek sem, mint a brodet, a grillezett hal valamint a sütőlapon készült polip. Természetesen a haltálak hatalmas választékban találhatóak meg a dalmát tavernák és konobák étlapjain.
Jellegzetes ajándéktárgyak
A Pašman-sziget számos településén nagy hagyománya van egy érdekes háztartási eszköz készítésének amelyet „siknica”-nak neveznek. Ez a konyhai eszköz egy rosta, amely teljes egészében fából készül. A falvakban sok helyen beszerezhető ez a jellegzetes ajándéktárgy.
Az egész szigeten mindenfelé láthatunk olívaligeteket. A helyi lakosok régi hagyományokon alapuló technológiával préselik az olajat az olívabogyókból, amelyeket jól megkülönböztethető módon palackoznak. Ezek a különleges minőségű házilag készült termékek is kiváló szuvenírek lehetnek!
Szálláslehetőség a Pašman-szigeten
A Pašman-sziget egyik legkedveltebb szálláshelye a Villa Magnolia apartmanház, amelyet Nevidane közelében találunk, közel a tenger partjához. Innen kivételes látvány tárul a szemünk elé, kilátással a Pašman-csatornára, illetve a történelmi városra, Zadarra. A Villa Magnolia apartmanházban négy, igényesen felszerelt, egyenként 4 személyes lakosztályt találunk, amelyeket akár egybe is nyithatunk, ha szeretnénk. Minden egyes lakosztályhoz konyha, fürdőszoba és hálószoba is tartozik, van balkonjuk, a tengerre nyíló kilátással. Természetesen az apartmanhoz parkoló és szabadtéri grillező hely is tartozik.
Pasman-sziget települései
Tkon
Tkon egy régi halászfalu a Pašman-sziget déli felén. 1997-től a település folyamatosan kiépült és községgé alakult, de nem a régi városközpont körül, hanem attól 2 km-el délebbre és nem közvetlenül a tenger partja mentén.
A községhez tartozik Ugrinić faluja is, valamint 13 kisebb sziget is, amelyek közül a legnagyobbak a Gangaro, a Žižanj, a Košara és az Orlic. A Pašman-csatornában található a Planac- és a Čavatul-sziget, a többi pedig dél-keletre a Vrgada szigettől és dél nyugatra a Zut és a Kornati szigetektől. A község területe mindössze 15 négyzetkilométer. Tovább… Tkon
Kraj
Kraj, a Pašman-sziget dél-keleti partján fekszik, félúton Pašman és Tkon között. A települést gyümölcsösök és olívaligetek övezik, strandjai pedig homokkal borított.
Kraj faluja ismert a XIV. századi gótikus Szent Domnius (Sv. Duje) ferences rendi kolostoráról. A kolostor 1390-ben készült el, majd később a XVI. századi átépítésekor az eredeti gótikus stílust a reneszánsz váltotta fel. A kolostor zárdáját a XVII. században felújították barokk stílusban. A zárda épületében egy festményt is megtekinthetünk, amely a Szent Szűzanyát ábrázolja a gyermek Jézussal. A sziget történelmét jól nyomon követhetjük a zárdában berendezett múzeumban. Ha ellátogatunk a kolostorba, érdemes megnézni a különlegesen szép kertjét is, amelyet a XVI. században hoztak létre.
Pašman
Pašman-t az azonos nevű csatorna partján találjuk, szemben a kis Babac szigettel. A település előtti tengerpartól csodás látvány nyílik a tengerre és az aprócska lakatlan szigetekből álló szigettengerre. A kis szigeteket csónakokkal és hajókkal sokan látogatják, a hajóval érkezők számára pedig biztonságos horgonyzóhelyeket biztosít a település kikötője.
A település már a római időkben is lakott volt, míg írásos dokumentumokban „Postimana” néven került említésre 1067-ben IV. Petar Krešimir király által.
A kellemes mediterrán éghajlatnak köszönhetően a település környékén gazdag növényzet él, közöttük számos fűszernövények és gyógynövények is.
A település 2044 lakosa a vidéki emberek hagyományos életét éli, mezőgazdálkodással és halászattal foglalkoznak. A turizmus csak az utóbbi időben játszik fontos szerepet az életükben.
Barotul
Barotul, egy kis, nyugodt település a Taline-öböl partján, Pašman és Mrljane között. Kiválóan alkalmas hely mindazoknak, akik egy csendes, nyugodt vakációt szeretnének eltölteni párjukkal vagy családjukkal, távol a világ zajától. A régies hangulatot sugárzó település homokos strandján békében élvezhetjük a napsütést és a tengert, a helyi lakosok pedig nagyon vendégszeretőek, házaiknál mindig szeretettel fogadják a turistákat.
Mrljane
Az ókori időkben Mrljane egészen a Semic-domb lábánál feküdt, míg napjainkban a tengerparton találjuk, homokos strandja kedvelt a turisták körében. Régebben a település lakosai a mezőgazdaságból éltek, manapság azonban a turizmus a legfőbb bevételi forrásuk. A közeli dombról kiváló kilátás nyílik a Pašman-csatornára.
A település szépséges homokos strandja sok turista kedvenc fürdőhelye. A falu lakosait kiváló hajóépítő mestereknek ismerik, így a tengeri turizmusnak is biztosan hódolhatunk itt.
Neviđane
Neviđane egy kis falu és kikötő a Pašman-szigeten, 3 km-el észak-nyugatra Pašman városától. A település legrégebben épült része mindössze 300 méterre található a tengerparttól.
Ezen a helyen már a korai kőkorban is létezett emberi település. Később illír népcsoportok éltek itt, létezésük bizonyítéka az a primitív erőd, amely egy magaslaton épült és a helyiek „gradine”-ként említenek. Ezt a korszakot a római megszállás követte, utánuk jellegzetes vidéki villák maradtak és különböző mozaik maradványok.
A települést első alkalommal 1067-ben említik meg. Nevét az egykori Szent Nevijana kolostor után kapta, amely a XVII. századi Kandia-i háború harci cselekményei miatt elpusztult. A napjainkban látható plébániatemplom mellett a régi templom romjait láthatjuk, amely 1670-ben épült. A falu temetőjében egy 990-ben épült templom romjait láthatjuk, amelyet a XV. században újjáépítettek, a bejárata fölött pedig még ma is látható egy gótikus dombormű, amely Szent Mihályt (XII. század) ábrázolja.
Neviđane-től nyugatra találjuk a Szent Márton kápolna romjait, amely valamikor a IX. és XI. században épült.
A falu lakosai halászok és földművesek. Ez utóbbi tevékenység annak köszönhető, hogy a település környékén jó minőségű termőföldek találhatóak, amelyek elég ritkák a szigeten. A hatékony mezőgazdálkodást nagyban elősegíti az a kis patak, amelynek árterülete mentén a termőföldek találhatóak. Nagyobb esőzésekkor a patak jelentős mennyiségű vizet juttat a termőföldekre.
Neviđane jól ismert a gyönyörű strandjáról. Itt a vízi sportok mellett a sziget egyik leggazdagabb gasztronómiai kínálatát élvezhetjük. Aki szórakoztató programokat is szeretne megtekinteni, az a közeli Biograd na Moru-ban biztosan jól fogja magát érezni.
Dobropoljana
Dobropoljana az azonos nevű öböl partján fekszik a Pašman-sziget észak-keleti felén. A település a sziget legmagasabb dombjának a lábánál fekszik, amelynek a legmagasabb csúcsa a Bokolj-csúcs a maga 274 méteres tengerszint feletti magasságával.
Dobropoljana 1270-ben került először említésre, virágkorát pedig a XVII. században élte, amikor itt kerestek menedéket a Zadar-ból a török elől menekülő lakosok.
A település gazdaságának alapját a mezőgazdaság, a szőlő- és olívatermesztés, valamint a tengeri kereskedelem képezi. A településnek egy kis kikötője is van, amely jól védett a déli és a nyugati széltől, így biztonságos kikötőt jelent a kisebb jachtok számára. A falu mellett közvetlenül egy kis, homokos strand is található.
Banj
Ez a békés település jellegzetes példája az olíva- és bortermelő valamint halászattal foglalkozó falvaknak. Banj, az 1356-ban épült Szent Kozma templom körül fejlődött ki. A közeli dombokról kiváló rálátás nyílik a Pašman-csatornára.
Első alkalommal a települést 1265-ben említik írásos dokumentumok Bagni néven. Az elnevezés római eredetű, a „balnea” szóból ered, amely fürdőhelyet jelent. A településen római kori érméket találtak, amely alátámasztja azt a tényt, hogy a település már a római időkben is lakott volt, az itteni rómaiak pedig fürdőhelyet is építettek itt.
Ždrelac
Ždrelac a Pašman-sziget észak-keleti felén a legtávolabbi település. A falu a Szent Lukács (Sv. Luka) település köré épült, a közeli öblök és dombok irányába terjeszkedett, ideértve az újabb részét is a híd környékén.
A település a nevét egy keskeny tengerszorosról kapta, a Zdril-szorosról. Ez a tengerszoros választja el a Pašman-szigetet az Ugljan-szigettől. Ždrelac fontos hajózási útvonalak kereszteződése közelében található, amelyek többek között a Kornati-szigetcsoporthoz és a közeli szigetekhez vezetnek, ezért vonzó hely a hajósok és a vízisportok kedvelői számára.
1973-ban a Pašman-szigetet az Ugljan-szigettől elválasztó csatorna fölé egy hidat építettek. A hidat 2009-ben kiszélesítették és megerősítették tartószerkezetét. A Pašman-sziget felőli hídfő mellett épült fel a turisták által leginkább kedvelt része a falunak.
Ždrelac egyik legfőbb vonzereje maga a tengerszoros, valamint csipkézett partszakasza, ahol számos strandolásra kiválóan alkalmas homokos part található. A kristálytiszta tenger számos turistát és hétvégi utazót vonzz, valamint a Zadar-i lakosoknak is az egyik kedvenc üdülőhelye.
A település temploma, a Szent Lukács templom 1289-ben került említésre első alkalommal. A templom négyszögletes alaprajzú, szentélye szintén négyszögletes. A XIX. század végén épült a homlokzat és a harangtorony. A Második Világháború után a templomban látható Szűz Mária szobrot is helyreállították. Ugyanezen időszak óta a Zdrelac-i kongregáció minden évben megünnepli a Lourdes-i Miasszonyunk ünnepét. A templom leánykórusát 1937-ben alapították, nevét a Lordes-i Miasszonyunkról kapta.
Videók