Hvar-sziget

Hvar területe 299,6 négyzetkilométer, így ez a negyedik legnagyobb sziget Horvátországban. Hosszúsága 80 kilométer, amellyel a második leghosszabb szigete az országnak. A sziget turizmusa több mint 140 éve indult be, a turisták között nagyon népszerű ez a sziget. Nem is csoda, hiszen a történelmi látnivalókban gazdag Hvar sok szórakozási lehetőséget is kínál, így a fiatalok és idősek egyaránt mesésen fogják érezni itt magukat. A helyiek az olíva termelésből, a borászatból és a turizmusból élnek. A nyár alatt sok szórakoztató programon vehetnek részt azok akik a szigeten nyaralnak, a koncertek és a rendezvények egyike a másikat éri. A sziget étel és ital különlegességei pedig az ínyenceket is elkápráztatják.

Hvar-sziget

A Hvar-sziget nevének eredete és történelme

Minden kétséget kizáróan tudható, hogy a sziget neve görög eredetű, a „Pharos” szóból származik, melynek jelentése világítótorony. Ebből a szóból ered a sziget latin formája, a „Pharia”. A dalmáciai rómaiak tovább változtatták a szó formáját „Fara”-ra. A Középkor elején itt letelepedett horvátok ószlavón nyelvjárás szerint az „f” mássalhangzót a „hv” mássalhangzó csoporttal fedték le, így változott a helynév a jelenleg is használatos „Hvar”-ra. A dalmáciai rómaiak később a horvát kiejtés hatására már „Quara” vagy „Quarra”-ként említették a szigetet.

Miáltal a Hvar-sziget a főbb tengeri utak közepén fekszik, a történelem számos nyomot hagyott, talán az egész Adria-i térségben itt található a legtöbb közülük. A Grapčeva és Markova barlangokban talált leletek arra sarkallták a történészeket, hogy az i.e. 3500-2500 között itt kifejlődött kultúrát Hvari kultúraként említsék. Számos edény-maradványt találtak, melyek festése és berakásai a pre-illír időszakra vezethetőek vissza. Az akkori kultúra az Égei kultúrában gyökeredzik, de itt tovább fejlődött.

Az egykori Pharos-t a Hvar-sziget északi partjának a legmélyebb öblében alapították 385-ben a Jón-i görögök, a Paránok, a szicíliai despota Idősebb (I.) Dionisius felkérésére. Az első Adria-i görög kolónia alapítója megfelelő helynek tartotta Pharos-t a katonai és kereskedelmi terjeszkedéséhez. Az ókori Hvar tanúja volt az első Adria-i tengeri csatának, amely a görögök és az illírek között zajlott. Vesztesen az illírek kerültek ki a csatából, elveszítve ellenőrzésüket a közép-Adriai térség felett. A történetet a szicíliai Diodórosz írta le.

Miután a Szürakusza-i Birodalom elbukott az i.e. IV. század közepén, Pharos védelem nélkül maradt, kitéve az illír inváziónak. I.e. 229 és 219 között Pharos lett a sziget központja, Demetrius vezetése alatt. Miután a rómaiak legyőzték Teutát az illír királynőt Demetrius egyeduralkodóvá vált és szövetséget kötött a horvát néptörzzsel, a Hisztrikkel, a rómaiak ellen. Végül a romaiaknak sikerült bevenniük Pharos falait i.e. 219-ben, Demetrius pedig elmenekült. Ezután egész Illíria római fennhatóság alá került. A római fennhatóság alatt a szigetnek saját kormányzósága volt, ahogyan a rómaiak fogalmaztak „apáik törvényei szerint” éltek.

A római időkben a szigetet farmok és római vidéki villák (villa rustica) sokasága töltötte be, amelyek leginkább az édesvíz források környékén épültek. Így alakultak ki a nagyobb települések mint HvarStari Grad vagy Jelsa.

Abban az időszakban a sziget lakói legnagyobb részt szőlőtermesztéssel, halászattal és tengeri kereskedelemmel foglalkoztak. Ezt a tényt számos régészeti lelt is bizonyítja, leginkább azok az edénydarabok, amelyeket a Grapčeva-barlangban találtak, melyeken mintázat látható, egy kétvitorlás hajó és feliratok. Ezen felül a víz alatti régészeti feltárások során több római kori hajóroncs is előkerült, amelyek rakománya alátámasztja az említett hipotézist.

A Velencei Köztársaság 1147-ben foglalta el a szigetet és egyházmegyét hozott létre a zadari érsekség vezetésével. III. Béla királyunk egyesíteni szerette volna a Magyar Korona alatt Dalmáciát és Hvar-t is, ez 1180-ban sikerült. A velenceiek 1278-ban újfent elfoglalták a szigetet amely a fennhatóságuk alatt maradt egészen 1358-ig. Ezt követően újfent a Horvát-Magyar Királyság fennhatósága alá került a sziget, később a Bosnyák királyság és a Dubrovnik-i Köztársaságé alá. A Velencei Köztársaság harmadjára is elfoglalta a szigetet 1420-ban Dalmácia többi részével együtt és a fennhatósága alatt is maradt egészen a Velencei Köztársaság 1797-ben bekövetkezett bukásáig.

A XV.-XVII. századokban a török általi fenyegetettség állandósult, főleg miután a törökök megvetették lábukat a Makarska-i riviérán. Ekkor Hvar-szigete előlépett elsődleges védelmi vonallá, ún. „tengeri fallá”. A Velencei flotta Hvar kikötőjében állomásozott és a várost is jelentősen megerősítették, a többi település védelmét pedig a helyi nemesség szervezte meg a lakosság részvételével. Ilyen megerősített települések voltak Vrboska és Jelsa (a templomok), Stari Grad (a kolostor és a Hektorović-erőd), a Sućuraj-i kis erőd valamint két torony Zastražišće-ben. Mindezek a védművek a XVI. században épültek.

A jólét időszaka a XVI. század végén érkezett el a szigetre. Fejlődött a szőlőtermesztés, a megtermelt bor mennyisége pedig a helyi igények kielégítése mellett export célra is elegendőnek bizonyult. A szőlőtermelés mellett a halászat is komoly hasznot hozott. A Hvar-i teherhajók egészen Angliáig eljutottak. A hajóépítés nemkülönben virágzott, 1416-ban Zsigmond király neves hajóépítőket küldött Hvar-ra, akik segítségével gályákat és brigantinokat építettek. A feljegyzések szerint 1853 és 1854-ben több mint 10 ezer hajós fordult meg itt 17 különböző zászló alatt, Hvar városában pedig négy konzulátus is működött: görög, pápai, nápolyi és pármai.

1797-ben a Velencei Birodalom bukása után győztes hatalomként újfent osztrák-magyar fennhatóság alá került a sziget egészen a Napóleon-i háborúkig, 1806-ig. Végül 1813-ban az osztrák-magyar hadsereg újfent visszafoglalta és a császárság része is maradt egészen a XX. század végéig. Az Osztrák-Magyar Monarhia idején Hvar viszonylagos gazdasági fejlődésen esett át, például 1858-ban itt hozták létre Horvátország első meteorológiai szolgálatát a Veneranda kolostorban, 1868-ban pedig megalakult a Higiénikus Társaság, amely Európa első turisztikai egyesülete volt. Ezen felül utak, világítótornyok épültek és fejlesztették a kikötőket is.

A Hvar-sziget tanúja volt a XIX. század egyik legjelentősebb tengeri csatájának, melynek helyszíne a Hvari-csatorna volt. Itt győzte le az osztrák flotta (melynek legénysége túlnyomó részt dalmát volt) Willhelm von Tegetthoff tengernagy vezényletével az olaszok három hajóhadát 1866 augusztus 20-án. Ez volt a történelem utolsó „régi módi” tengeri csatája, melyben közelharcot vívtak, a hajókat pedig faltörő kosként használták.

1919 novemberében végül hosszú harcok után az olaszok elfoglalták a szigetet. A megszállásuk egészen a rapallói egyezmény aláírásáig tartott, mikor is Hvar, valamint Horvátország nagy része a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé vált, ennek az államnak lett az utóda a Második Világháború után Jugoszlávia. Horvátországhoz 1992 január óta tartozik a Hvar-sziget, ugyanis ekkor ismerték el Horvátországot mint önálló államot.

A sziget legmagasabb pontja a Szent Miklós-domb.

Strandolási és sportolási lehetőségek

A Hvar-szigeten számtalan strand található, ahol mindenki kedvére lubickolhat. A strandok partjai homokosak, aprókavicsosak, sziklásak, sok helyen fenyő erdőkkel vannak körülvéve. A strandok között a naturisták is találnak számukra alkalmas helyet a szigeten, ugyanis több helyen lehet fürdőruha nélkül is napozni. A strandok egy részén éjjel beach partikat szerveznek, ahol a fiatalok hajnalig élvezhetik a bulit. Azok akik nem kedvelik a zsúfolt strandokat, választhatnak a számtalan kis öböl közül, ahol zavartalanul fürdőzhetnek, napozhatnak. A szigeten a sportlehetőségek sokasága is kipróbálható, a vízi sportok szerelmesei búvárkodhatnak, csónakázhatnak, vagy szörfözhetnek. A sziklamászás kedvelői több falat is meghódíthatnak, a sziget déli részén ugyanis egy sziklamászó központ is van, ahol akár a kezdők is kipróbálhatják a mászást. A kerékpározás vagy a hosszú séták a szigeten ugyancsak kellemes programok lehetnek a délutánokra.

Gasztronómia

Hvar is a halételeiről híres, az itteni lakosok számtalan formában készítik a halkülönlegességeket. Az ételeket általában főzik, párolják, így nem csak finomak, de könnyűek is. A helyi növényeket használják fűszerként és természetesen ha sütésre kerül a sor, csak olíva olajat használnak. Az ételek mellé köretként zöldségeket szolgálnak fel. A vendéglőkben érdemes megkóstolni a halkülönlegességeket és a sajtokat, olíva olajat. Desszertnek a finom szőlőt is választhatjuk.

A vendéglőkben érdemes megkóstolni a halkülönlegességeket.

Kevesen tudják, hogy a Hvar-sziget nem csak híres borairól ismert, hanem más alkoholos italairól is, melyek alapanyagai úgyszintén megtalálhatóak a szigeten, legyen az szőlő, más gyümölcs, vagy akár gyógyfüvek.

A „Dalvin” cseresznye pálinka jellegzetes dalmát rövidital, melynek az alapja a maraszkínó cseresznye. Sajátságos ízét és kellemes zamatát az évszázados receptúrának és a helyi alapanyagoknak köszönheti. Az „Amaretto Donatello” egy jellegzetes mediterrán italféleség, a reneszánsz mesterek kedvenc itala volt. Lehetséges, hogy nevét az ismert kőfaragó mestertől Nikola Firentiac-tól kapta, aki véletlenül magának a nagy Donatello-nak a tanítványa volt. A „Dalmatinska Lozovaca” egy szőlő-brandy, melyet az itt termelt szőlőfajtákból desztillálnak. Aromáját a speciális desztillálási eljárásnak és a különleges tárolásnak köszönheti. Az olaszok ezt az italt is „grappa”-nak nevezik, de ez eltér attól, mivel csak bizonyos szőlőfajtákból lehet előállítani. A „Dalmatinska Travarica” alapja is a szőlő, de ebben gyógyfüvek is vannak, melyek a sziklás területeken teremnek vadon, mindenféle szennyeződéstől mentesen. Ez az ital nagyon népszerű egész Dalmáciában, aperitifként szolgálják fel. Kellemes íze mellet gyógyhatású szerként is használják gyomorbántalmak esetében.

A Hvar-sziget nem csak híres borairól ismert, hanem más alkoholos italairól is.

Hvar, az „Adria-i Madeira”

A Hvar-sziget lakosai közül sokan foglalkoznak borászattal. Itt a borászatnak több évszázados hagyománya van, így aki a szigeten jár, meg kell kóstolnia néhány helyi különleges bor fajtát! A Hvar-on termő szőlő fajtákból 47 fajta kiváló minőségű bort készítenek.

A szőlő- és bortermelés hagyományát i.e. a IV. században még az ókori görögök honosították meg a szigeten, Stari Grad termékeny földterületein. A rómaiak tovább finomították a már jól bevált technológiákat, valamint egyre több földterületet vontak be a szőlőtermesztésbe. Éppen ezért, a Hvar-sziget fő bevételi forrását évszázadokon keresztül a bortermelés jelentette. A XIX. század végén a Hvar-sziget teljes területének 19 százalékán termeltek szőlőt, számszerűleg 5750 hektáron. Ebben az évszázadban termelték a legtöbb bort a szigeten, mert ekkoriban az európai szőlőültetvények nagy részét elpusztította a filoxéra és az oidium. Napjainkban a Hvar-sziget teljes területének mindössze az 1,6 százalékát borítják szőlőültetvények és sajnos csökkenő tendenciát mutatnak.

A neves XIX. századi klimatológus J. Hann nevezte a szigetet „Adria-i Madeirának”, kellemes mediterrán klímája, a meleg nyarak és az esős telek miatt. A napos órák száma nagyon magas (2730 úra évente) ami kedvez a szőlőtermesztésnek. Egy másik kedvező körülmény a csapadék jó időbeni eloszlása, mely megakadályozza a betegségek kialakulását és pozitívan befolyásolja a szőlő minőségét. Ugyanekkor a Hvar-szigeten sok édesvíz forrás van, amely pedig nem jellemző a Mediterrán szigetekre.

A Hvar-szigeten termő minőségi borszőlő-fajtákból készülnek az alábbi méltán híres borok:

A Bogdanuša egy kiváló minőségű fehérbor, amelyet a helyi szőlőből készítenek. A borok közül ez nagyon híres, mivel állítólag a szőlő amelyből készítik, csak a szigeten terem.

A Dingač az egyik leghíresebb bor a szigeten. Plavac szőlőfajtából készül, és aszalt szőlőből. Telt aromájú, sötét piros bor, amely fantasztikus választás a sült halhoz, vagy a vadhúsokhoz.

A Postup egy díjnyertes bor, amelyet Horvátország szerte elismernek és a legízletesebb borok közé sorolnak. Ezt a borkülönlegességet sült halhoz és vörös húsokhoz ajánlják.

A Pakleni-szigetek (Paklinski otoci)

A Pakleni-szigetek kedvelt célpontjai a turistáknak. A szigeteket könnyen meg lehet közelíteni motorcsónakon, melyet Hvar-ban bérelhetünk, az odaút mindössze 15 perc. Ezek a szigetek képezik Hvar kikötőjének természetes védelmét. A szigeteket már az illír törzsek is lakták. A Paklinski elnevezés a horvát „paklinka” szóból ered, jelentése olvadt fenyőgyanta. Ezt a nevet valószínűleg azért kapta, mert a vidék öbleiben fenyőgyantát olvasztottak, amelyet azután a hajók deszkáinak tömítésére használtak (gyantás tömítés).

A Pakleni szigetek legnagyobb szigete egyszerűen a Veli Otok (nagy sziget) nevet viseli, míg a másik Szent Klement-ről (Sv.Kliment) lett elnevezve. Ezen a szigeten áll a Szent Klement kápolna is, melyet 1866-ban emeltek a Vis-i csata emlékére. Ugyanitt látható még néhány illír rom, valamint római kori patrícius házak (villa rustica) maradványai. A Palmizana-öböl a turisták kedvelt strandoló helye, homokos tengerpartja miatt. Itt számos vendégházat és éttermet találhatunk.

A Jeromos-szigetnek az autentikus elnevezése „Rasohatac”. Itt egy kis Ferences-rendi menedékház áll. Napjainkban számos strand és vendéglő található a szigeten.

A Pakleni-szigetek képezik Hvar kikötőjének természetes védelmét.

Palmizana-öböl a turisták kedvelt strandoló helye.

A Šćedro-sziget

Az erdővel borított sziget területe 900 hektár, a Zavala-ból induló motorcsónakokkal fél óra az út a szigetig. A sziget mély vizű, védett öblei már az ókorban is ismertek voltak, innen kapta a nevét is a sziget (a „Scedri” szó horvátul jótékonyt, irgalmast jelent). A sziget latin elnevezése Tauris volt, amelyből az olasz Tauricola, vagy Torcola elnevezés fakad. A szigeten nagy méretű és számos illír sírhant található, melyet itt „kadunje”-nak neveznek. A szigeten találhatóak az 1465-ben épült Irgalmas Szűzanya dominikánus kolostor romjai is. A Šćedro-szigetnek két mély és jól védett öble is van.

A kolostor romjai, Šćedro-sziget

Šćedro-sziget

Hvar-sziget települései

Hvar

Hvar az egyik legszebb és legnagyobb település a szigeten. A település sok látnivalóval várja a turistákat. Az épületek szépsége elvarázsolja az ide utazókat egy esti séta folyamán. A városban csodás strand és sportlehetőségek is vannak! A fiatalok éjszaka sem fognak unatkozni, mivel sok klub és beach parti közül választhatnak. Minden évben megrendezik a helyi kulturális fesztivált is, ahol a nyár folyamán sok érdekes produkciót tekinthetnek meg az itt nyaralók. Tovább… Hvar

Stari Grad

Stari Grad Horvátország legrégebbi városa, itt számtalan műemlék várja a turistákat, amelyeket meg kell tekinteni. A város kikötője volt anno az egyik legbiztonságosabb kikötő, sok hajó halad át itt a mai napig. A nyaralás alatt érdemes egy esti sétát tenni a városban és megtekinteni a hangulatos óváros egyedi szépségét. Tovább… Stari Grad

Vrboska

Vrboska egy kis város és kikötő a Hvar-sziget északi partszakaszának a közepén. A település egy mély és keskeny öböl partján terül el, szőlőültetvények, olíva ligetek és tűlevelű erdő övezi. A városka két részre tagolódik. A keleti részt „Pjaca”-nak nevezik, ahol reneszánsz és barokk stílusban épült házak állnak. A nyugati fél neve „Podva”, itt templomokat, keskeny utcákat, reneszánsz és gótikus épületeket láthatunk. A város két részét kis hidak kötik össze, ami leírhatatlan látványt kölcsönöz a helyiségnek. A városka lakosai szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel, halászattal, olíva termesztéssel és turizmussal foglalkoznak. Tovább… Vrboska

Jelsa

Jelsa a sziget közepén található és a sziget két legmagasabb dombja veszi körül, a Szent Miklós és a Hum. A település a fiatalok számára számtalan szórakozási lehetőséget kínál. Klubok, bárok, éttermek sokasága várja az itt üdülőket, de természetes látnivalók és strandolási lehetőségek is vannak bőven. Tovább… Jelsa

Sucuraj

Sucuraj a sziget keleti részén található és a turisták egyik kedvenc helye. A településen nem csak azok fogják jól érezni magukat, akik strandolásra és napfürdőzésre vágynak, hiszen számtalan látnivaló és program is várja a turistákat ebben a kisvárosban. A kulturális nyár alatt számos érdekes programon lehet részt venni, mint például a halászok éjszakája, ahol a helyi halételeket is meg lehet kóstolni. Tovább… Sucuraj

Milna

Milna egy kedvelt üdülőhely a sziget déli partján, 4 kilométerre Hvar várostól. Milnában számos vonzó kavicsos strand van ahol fürdőzhetnek a faluban nyaralók. Az Ivanic család nyári villája is itt található, amely a XVII. században épült reneszánsz-barokk stílusban. A villa tökéletes példája a Hvar vidéki építészetnek. A villát átalakították vendégházzá és egy étterem is található benne.

Milna

Velo Grablje

Brusje-tól négy kilométert kell autózni Velo Grablje-ig. Ez a falu egy völgyben található, az autóút jobb oldalán. A település a XV.-XVI. században alakult ki. A falu fölé magasodik a Szent Vitus (Sv. Vid) templom, 300 méteres magasságban a tengerszint fölött. A templom patrónusai a Gazzari és Ozoris nemesi családok voltak, akiknek a település létrejötte is köszönhető. A vértanú keresztény orvosokról elnevezett Szent Kozma és Damján plébániatemplom a XIX. században épült. A falu fölé magasodik az Ozorin-csúcs, ahonnan kiváló rálátás nyílik a Hvar-i csatornára, Vis és Korcula szigetére az egyik oldalon, a másikon pedig Stari Grad öblére. Itt találjuk a Lavanda éttermet is. Innen az út Selca-ba vezet, Stari Grad-on keresztül.

Velo Grablje

Malo Grablje

Malo Grablje manapság teljesen üres. Három hegy között fekszik egy völgyben. A gyönyörű táj, a mély szurdok és az épületek stílusa lenyűgözi azokat, akik ide látogatnak.

Malo Grablje

Brusje

Brusje 6 és fél kilométerre található Hvar várostól. A XVI. században a település mindössze a juhászok kunyhóiból állt. Később az út szélén számos vidéki ház épült, melyek festői épületcsoportokat alkotnak. Jelenleg a település Hvar külvárosi negyedét alkotja. Brusje temploma a XVIII. században épült fel, a Szent György (Sv. Juraj) templom, melyet könnyen felismerhetünk a homlokzatán álló Szent György szoborról. A templom oltárán Szent Antalt ábrázoló festmény látható, melyet B. Zelotti (1532-1592) festet. Az oltárkép a Hvar-i dominikánus kolostorból került ide. A település egykori lakói szarvasmarha-tenyészettel és mezőgazdasággal foglalkoztak, míg napjainkban levendula termesztésből és feldolgozásból élnek, amely fontos szerepet játszik a sziget exporttevékenységében.

A faluba vezető, valamint a Brusje és Stari Grad közötti utak mentén két régi nyári lak romjait láthatjuk, melyek a XVI. században épültek.

Ha lemegyünk a sziget tengerpartjának az északi oldalára, számos öblöt találunk. Vira után sorrendben következik a sűrű erdővel körbeölelt öböl a Jagoda, majd a Kosmaca, a Carnica, a Lozna, a Tatinja, végül pedig a Grabovac. A Lucisce öbölben egy régi villa maradványait találjuk, a Bertucevic nemesi családét. A villa kápolnája mai napig fennmaradt. A villát a XVI. században birtokló családból származik a neves humanista költő Jerolim és fia Hortenzije is. A Gradisce-öbölben egy történelem előtti időszakból származó erőd romjai láthatóak, keletkezésük az i.e. II. századra tehető. A régészeti feltárás folyamán illír eredetű kerámia edényeket találtak itt. A Gradisce-öblöt elhagyva a Radocinol, Konopljikova és a Maslinica öblökbe jutunk. Ezekben régi nemesi kúriákat láthatunk, melyek a Hvar-i nemeseké és hajós családoké voltak.

Brusje

Basina

A kis turista üdülőhely egy fákkal körülölelt öbölben található a sziget északi felén. Mindössze az utóbbi 12 évben fejlődött ki. Basina a Jelsa és a Stari Grad közti út közepe táján található, 2-2 percre mindkét településtől.

Basina

Dol

Dol faluja két részből áll, a Szűz Mária Dol (Dol Sv. Marije)-ból és a Szent Barbara Dol (Dol Sv. Barbare)-ból. A települést a kettő között húzódó alacsony domb választja el egymástól. A dombon található az újonnan épített Szent Mihály (Sv. Mihovil) templom, melyben XVII. századi festmény látható.

Szűz Mária Dol-ban található a Szent Péter (Sv. Petar)-templom, újonnan épített harangtornyával. A templom apszisát szép művű kovácsoltvas-kapu zárja el, mögötte a szecesszionista időszakban készült oltár látható, melyet a neves szobrász Ivan Rendic (1849-1932) emelt. Az oltárkép amely a Madonnát ábrázolja a XV. század végén készült és a Toscana-i reneszánsz művésznek Maestro di Stratonice-nek tulajdonítják.

A falu másik felének temploma a régi Szent Barbara templom, melyet 1226-ban építettek és később alakítottak át barokk stílusban. Ezeken kívül még számos régi kápolnát is megcsodálhatunk.

Dol

Szent Mihály templom, Dol

Vrbanj

Vrbanj a sziget legnagyobb faluja, a Hvar-i völgy nagyobbik részét foglalja el. Elnevezése a „vrba” szóból ered ami fűzfát jelent. A település létrejötte Hvar városával egy időben kezdődött 1510 és 1514 között. Vrbanj a szülővárosa hírneves vezetőjének, Matija Ivanic-nak. A falu főtere egyben emlékpark, itt áll az Elesett Harcosok emlékműve.

A park szélén számos régi épület áll, mint például a „Kraljevi dvori” – a Kormányzói rezidencia. A helyiek úgy tartják, hogy ez az épület volt Matija Ivanic rezidenciája annak ellenére, hogy a palota sokkal korábban, a XI.-XII. században épült. Ebből az okból kifolyólag nevezik „Kraljevi dvori”-nak, vagyis királyi palotának.

A Szentlélek (Sv. Duh) plébániatemplom jelenlegi kinézete alapján valószínűsíthető lenne, hogy a XVIII. században épült, pedig keletkezése a XV. századra vezethető vissza. A magas oltárán a festmény Baldassare d’Anna műve és a Szentlélek alászállását az apostolokra témát mutatja be. A templom kegytárgyai között egy finom művű kovácsolt vasból készült felvonulási gyertyatartó is látható. A falu fölött állnak az egykori román stílusú Szent Vitus (Sv. Vid) templom romjai. A templomot említő legrégibb írásos dokumentum 1395-ből származik.

A kis Szent Miklós (Sv. Nikola) templom a róla elnevezett domb tetején áll, 626 méteres magasságban a sziget fölött. A templomot a népi felkelés vezetője Matija Ivanic építtette a XV. században, mint ereje szimbólumát.

Vrbanj

Szentlélek templom, Vrbanj

Svirče

Svirče nevét első alkalommal a Hvar-i Statútumban említik 1331-ben, mint Vrbanj-hoz csatolt települést. Svirce később önálló település státuszt kapott. A falu leginkább néprajzi szempontból jelentős, különösképpen a Caric-háznak nevezett épületegyüttesnek köszönhetően. Az épületeket hidak kötik össze és itt áll a Simunic gróf által birtokolt rezidencia is, melyet fal vesz körül.

A település plébániatemploma a Szent Mária-Magdolna (Sv. Marija Magdalena) nevet viseli, a XVIII. században épült egy korábbi templom alapjaira, melyből csak a harangtornyot őrizték meg. A templom mellett egy régi temető bújik meg a ciprusok árnyékában.

A Szűz Mária (Sv. Marija) templom a falu főterén a Pjaca-n áll, 1820-ban lett kialakítva a falu loggiájából. A Makjanic házban egy nagyon érdekes kiállítást tekinthetünk meg. Fafaragványokat és domborműveket tekinthetünk meg, melyek az autodidakta művész Josip Makjanic (1837-1929) munkái.

Svirče

Vrisnik

Vrisnik egy festői szépségű falu a szigeten, amely az egyik fő hegyvonulatának lejtőjére épült. A falu növényzetén és természeti szépségein kívül 3 templom is van amelyeket érdemes megnézni. Az egyik a Sv. Antun Opat (Szent Antal apát) plébániatemplom és a két kis templom, a Sv. Roko (Szent Rókus) és a Sv. Dorotea (Szent Dorottya).

Vrisnik

Pitve

Pitve az egyik legrégebbi település a szigeten. Mivel kivételes stratégiai elhelyezkedése miatt a Samotorac sziklaszírt és a Vratnik torkolata között található, védelmet nyújtott a helyieknek a második világháború ideje alatt. A település első lakói valószínűleg az illírek voltak. A falu két részből áll, az egyik az újabb része az úgynevezett Ostrivica, amely a XV. században alakult, amikor az első telepesek ide érkeztek. A falu régebbi részében található a XIX. században épült Sv. Jakov (Szent Jakab templom), amelyben a két arcú Janus isten feje látható, ő a kapuk istene és a védelem védőszentje. Az iskola épületének egyik szárnyát emlékszárnynak nevezték ki, amely a második világháborúban harcolt Pitve-ieknek emlékét őrzi. Az iskola első emeletén a Nemzeti felszabadító háború múzeuma tekinthető meg, amely az egyetlen múzeum a szigeten, ahol a háborúval kapcsolatos emlékeket nézhetik meg a turisták. A földszinten a borászati múzeum van, ahol a néprajzi és a szőlőtermesztéssel kapcsolatos emlékeket csodálhatják meg a falucskába látogatók.

Pitve

Sveti Nedjelja

Sveti Nedjelja 12 kilométerre található Hvar várostól. A kis település egy sziklaszirten, a 626 méter magas Szent Miklós-domb lábánál helyezkedik el. A Szent Miklós-domb a sziget legmagasabb pontja. A domb egy barlangot rejt, mely lakott volt már az új-kőkorban is, később a középkorban Ágoston-rendi szerzetesek lakhelye volt.

A barlangi kolostort a XV. századtól 1787-ig építették a barlang tágas bejáratában, ahol ivóvíz forrás is található. Napjainkra a kolostornak csak a temploma és a házainak egy része maradt fenn.

A település új temploma félúton épült a kolostor és a tenger közötti kanyargós erdei út mellett. A templomban láthatjuk Baldassare d’Anna festményét mely Szent Jeromost ábrázolja a Szentekkel. A templom feszületét Juraj Plancic (1899-1930) készítette.

Sv. Nedjelja magasabban fekvő területein szőlőültetvények vannak, míg a part menti részén számos kis öböl és strand található. A település strandja meglehetősen látogatott hely, népszerűsége miatt azonban sokszor zsúfolt. A településen boltot és éttermet is találunk, a tengerparti fák árnyékában pedig hűsölhetünk mikor a nap magasan jár. Ha kissé eltávolodunk a strandtól a part mentén, biztosan találunk olyan strandolásra alkalmas helyet, ahol nincs tömeg, de élvezhetjük a strandolás örömeit.

Aki ellátogat ide, mindenképpen meg kell kóstolnia a híres vörösbort a Plavac-ot. A környéken számos kis öböl található, ahol csodás kék vízben fürdőzhetnek a településen nyaralók.

Sveti Nedjelja

A kolostor romjai, Sveti Nedjelja

Strand, Sveti Nedjelja

Ivan Dolac

Ivan Dolac egy turista település, Zavala-tól nyugatra és Sveti Nedjelja-tól keletre. A falucskában számos híres strand van, ahol a turisták lubickolhatnak. A parton fenyőfák árnyékban pihenhetnek akik megunták a napozást. A faluban kis éttermek is vannak, ahol meg kell kóstolni a helyi finomságokat. A lubickolás után tegyünk egy sétát és tekintsük meg a látnivalókat.

A települést első alkalommal a XV. században említik. A lakosok fő foglalkozása a mezőgazdálkodás és a turizmus. Ezeket a part menti kis falvakat „plaže” néven említik amely strandokat jelent. Ez a megjelölés fedi is a valóságot hiszen a környéken számos szép kis kavicsos öböl található mint például a „Šuplja stina”, a „Jagodna”, vagy a „Paklina”.

Ivan Dolac

Zavala

Zavala, a kis falu az érintetlen természeti kincseiről és strandjairól híres. A XV. században Zalca-nak nevezték, amely kavicsot jelent, ezzel is utalva az itt található kavicsos strandokra. 1886-tól egy kis kápolna is található a faluban, a Sv. Juraj (Szent György), amelyet megnézhetnek akik ide látogatnak. A falu azok számára ajánlott, akik nyugodtan szeretnék eltölteni a nyaralásukat, a zajtól és a nyüzsgéstől távol. Az itt nyaralóknak mindenképpen meg kell kóstolniuk a híres fehér bort a Bogdanjuša-t.

Zavala tengerpartja mentén számos kisebb-nagyobb öböl található, melyek közül több alkalmas strandolásra, fürdésre. Ezek közül a legismertebb a Petarcica-öböl. A strand hosszan elnyúlik, kavicsos, kiválóan alkalmas a családi nyaralásra, kisgyermekekkel. A tenger vize tiszta mint a kristály, búvárkodásra is alkalmas. Zavala mikroklímája lehetővé teszi számos szabadtéri sport élvezetét, leginkább a szörfözést és a vitorlázást.

Petarcica-öböl, Zavala

Humac

Humac egy pásztor-település 7 kilométerre Jelsától, 350 méteres tengerszint magasságban található, inne csodálatos madártávlati látvány nyílik a völgyre és a hegyfokokra a sziget nyugati felén. Innen a Makarska-i partszakaszt és a Brac-szigetet is szemügyre vehetjük. A falu a XVII. században jött létre, a kőházak megőrizték egyszerű stílusukat, amelyek néprajzi emlékeknek tekinthetőek. A Szent János és a Szent Pál templom a XX. század elején épült.

Humac

Poljica

Poljica egy viszonylag új település a szigeten, amely az út mentén alakult. A sziget északi oldalán, a Vela és Mala Stiniva öblök mellett fekszik. A falucskában egy érdekes vidéki barokk épületet is meg nézhetnek a turisták, amely egy nemesi család háza volt.

Poljica

Zastražišće

Poljica falujából kiérve, egyenes út vezet Zastražišće-be. A falu egy régi megfigyelőhelyre épült, innen kapta a nevét is. A környékén fordulnak elő olyan helynevek mint Strazisce vagy Strazbena glava, melyek mind megfigyelő helyek voltak. Közülük a legfontosabb a Vela Glava (Magas Csúcs), 316 méteres magasságban, csúcsán illír romokkal. Zastrazisce környékén számos bronzkori sziklaépítmény romjai találhatóak. A kis faluban két templom is található, a Szent Miklós (SV. Nikola) plébániatemplom, valamint a Szent Barbara plébániatemplom amely egy régi XIV. századi építmény alapjaira épült. A templomot 1621-ben újították fel.

Zastražišće

Gdinj

Gdinj számos kis tanyából áll, melyek egymástól körülbelül 2 km távolságra esnek. A település neve a „bditi” szóból ered, ami virrasztást, ébrenlétet jelent. Az elnevezés abból a tényből fakad, hogy egykor ez a hely is egy fontos megfigyelő pont volt, hasonló Zastražišće-hez, így történelme nagyon korai időkre vezethető vissza. Itt bronzkori kőhalmokat is találunk, melyek innen egészen a Zastrazisce-i fennsíkig húzódnak. Ezek a kőhalmok illír sírok melyek tetejét masszív kőlappal zárták el. A legnagyobb ilyen kőhalom neve Veli gomila, vagyis „Nagy halom”, átmérője 30 méter. Nem messze tőle egy némileg kisebb kőhalom is volt, ám ez sajnos elpusztult.

A falu bejáratánál közvetlenül egy emlékmű áll a Második Világháború hősi halottainak az emlékre. Az obeliszken a hősök nevei olvashatóak. A település tanyái közül a legérdekesebbek a Visoka és a Bonkovici dvori. A XVI. században épült a Szent György (Sv. Juraj) templom, amely reneszánsz stílusjegyeket visel. Gdinj falujának egyik legkiemelkedőbb műemléke a templom mellett található régi temető. Egy másik templom is található a településen, ez Szent Luca (Sv. Lucija) temploma. A faluban található a Radovanic-ház, amelyben képtár és könyvtár működik.

Gdinj-nek van egy öble is, a Smrska, ennek a partján áll az Angelini kúria. A parton nyugati irányba haladva a Kozja-öblöt találjuk, ahol Matija Bartulovic erődítménye áll 1700-ból. Az erőd a kalózok ellen nyújtott védelmet.

Smrska-öböl, Gdinj

Bogomolje

Bogomolje egy festői kis falu az út mentén, hasonlóképpen épül fel mint Gdinj, azaz több egymáshoz kapcsolódó tanya révén. A falu néprajzi szempontból érdekes, főleg azért, mert itt számos csűr maradt fenn jó állapotban Perinovában és Radasinova Glava-ban. A falu közepén egy tágas teret találunk, ahol egy monumentális emlékmű található a Második Világháborúban elesettek emlékére. Az emlékművet Joko Knezevic szobrász készítette. A vidéki építészet egyik jellegzetes példánya a Mirko Brabaric-ház, jellegzetes konyhájával és tűzhelyével. A település kis barokk plébániatemploma a XVII. században épült.

Bogomolje

Videók

Hvar-sziget
Közép-Dalmácia

6 HOZZÁSZÓLÁS

Hozzászólás a(z) Vis-sziget | Horvát Tengerpart bejegyzéshez Mégsem szólok hozzá

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét