Mindegy, hogy az ember a törzsfejlődése során politeista (több isten hívő) vagy monoteista (egy isten hívő) volt, szüksége volt egy istenképre, amelybe a reményeit fektethette, avagy köszönetet mondatott neki/nekik. Az isten vagy istenségek iránti tiszteletből vagy köszönetképpen az emberek templomokat építettek, melyet az égiek lakhelyének tartottak. Dubrovnik templomai között szép számmal akadnak olyanok, amelyek az ókeresztény időkben épültek, melyek legnagyobb részt keresztény templomok, de képviseltetik magukat az izraelita és a muszlim vallási építmények is.
Irgalmas Szent Mária templom
A hajók, mikor elhagyják Dubrovnik kikötőjét, vagy csak elhaladnak mellette, kürtjelet adnak. Akár egy visszhang a szárazföldről, válasz érkezik rá, a sok száz éves Irgalmas Szent Mária templom, (sv. Marije od milosti) vagy ahogyan a dubrovniki emberek hívják Danče-i Miasszonyunk harangjától. Ez a generációkon át fennmaradt tiszteletteljes tradíció a ferences apácák Immaculata-rendjének köszönhető, akik így búcsúztak a tengeri útra induló tengerészektől, csendes tengert, kellemes utat és biztonságos hazatérést kívánva családjaikhoz. A Danče-i Miasszonyunk templom, fogadalmi templom a dubrovniki tengerészek számára. A tengerészkapitányok mai napig köszöntik a templomot, az apácák pedig fáradhatatlanul mindig válaszolnak a köszöntésre a templom harangjával minden hajónak amelyik elfogadja Dubrovnik ezen tradícióját. Azoknak a hajóknak a kapitányai akik kikötnek Dubrovnikban gyakran meglátogatják a kolostort és az apácákat a sziklaszirten. A kolostort és mellette a kis temetőt 1457-ben alapította a Dubrovnik-i Köztársaság Főtanácsa, mikor is Danče egy elszigetelt karantén volt, ahol azokat a betegeket helyezték el akik valamilyen járványos betegségben szenvedtek. A kis templomban Dubrovnik két híres festménye is látható: a „Madonna a szentekkel” poliptichon, amely Lovro Dobričević munkája 1465-ből, valamint egy másik poliptichon „Isten anyja a szentekkel” amelyet Nikola Božidarević festett 1517-ben.
Benedek-rendi apátság és templom a Lokrum-szigeten
A Benedek-rendi apátság és templom (Benediktinski samostan) a XI. században lett alapítva Lokrum szigetén. Az eredeti óromán templom jó állapotban maradt fenn, míg a későbbi román stílusú Szent Mária templomból csak a három félköríves apszis fala áll még. Az egyik apszis falán még látszanak az egykori freskók maradványai. Egy XVI. századi kőfaragvány úgyszintén megmaradt, a Kinyilatkoztatást ábrázolja. Az apátság bejárata a keleti oldalra nyílik, egy nagy gótikus bifóriumon át, míg a nyugati oldalon meglátogathatjuk a reneszánsz zárdát, melyet késő gótikus elemek is díszítenek.
Szűz Mária Mennybemenetele Katedrális
A Szűz Mária Mennybemenetele Katedrálist (crkve Uznesenja Marijina, Velike Gospe) Dubrovnikban a helyiek egyszerűen csak Katedrálisnak nevezik, ez a katedrális a város legnagyobb temploma. A templomhoz két legenda is fűződik: az egyik az angol király Oroszlánszívű Richárdhoz kapcsolódik, a másik pedig a Katedrális hatalmas gazdagságához, amely alátámasztja a Dubrovniki aranyműves mesterség magas szintjét a XI.-XVIII. században. Állítólag a templom kincstárát csak három különböző kulcs egyidejű használatával lehetett kinyitni. Az egyik a rektornál volt, a másik a püspöknél, a harmadik pedig a köztársasági titkárnál.
A régi katedrálist a XII.-XIV. században építették a jelenlegi helyén, építése az angol királynak Oroszlánszívű Richárdnak köszönhető. A király túlélt egy hajótörést, amelyet a Lokrum-szigetnél szenvedett el, mikor a III. Keresztes hadjáratból tért haza. Ezért megfogadta, hogy ha túléli a hajótörést, pénzt adományoz egy katedrális építéséhez, annak a földnek a tulajdonosának amelyet először meglát. Ez Dubrovnik volt. Az első katedrális az 1667-es földrengésben teljesen megsemmisült. Ebben az időszakban volt a Vatikáni Könyvtár kurátora Stjepan Gradić, az elismert történész, filozófus, költő és diplomata. Befolyását kihasználva neves olasz építészeket fogadott fel, mint például Andrea Buffalini, hogy egy új katedrálist tervezzenek a régi helyére, az akkori időkre jellemző barokk stílusban. Buffalini tervei alapján 1672-ben Paolo Andreotti vezetésével elkezdődött az új katedrális építése. A kupolás, három hajós katedrálist számos késői barokk mellékoltár díszíti. A templom egyik különlegessége a főoltár, mely Tiziano munkája a XVI. századból. Ennek poliptikonja a Szűz Mária Mennybemenetelét ábrázolja. A főoltár fölött számos neves festő munkái tekinthetőek meg, mint például Raffaelo „Madonna della Seggiola”-ja, vagy a neves olasz festő Savoldo „Menekülés Egyiptomból” című festménye. Az 1979-es földrengés után a templom restaurációra szorult, ekkor fedezték fel a régi templom maradványait. Az elemzések során kiderült, hogy a régi templom a VII. században épülhetett.
Irgalmas Miasszonyunk templom
Az Irgalmas Miasszonyunk templom (Crkva Gospe od Milosrđa) a Raguza-i tengerjárók legrégebbi fogadalmi szentélye. Első alkalommal 1279 tesznek róla említést. A XVII században a középkori templomot átépítik, ekkor nyerte el a manapság ismert formáját. Az Irgalmas Miasszonyunk templom mellett épült a XX. században egy Ferences-rendi kapucinus kolostor is.
Szent Megmentő templom
Hálából, hogy megmenekült a város 1520-ban a földrengéstől, egy kis fogadalmi templomot emeltetett még ugyanabban az évben a Dubrovniki Szenátus. Ez a templom a Szent Megmentő (Crkva sv.Spasa) nevet viseli. Valószínűleg a hálás polgárok áldozathozatalának köszönhető, hogy a nagy 1667-es földrengést a templom sértetlenül átvészelte. A templom a reneszánsz építészet egyik tökéletes iskolapéldája, eredeti formájában maradt fenn a mai napig. A templomot a Korčula-i Petar Andrijić építette 1528-ban. A templom építéséről egy legenda is szól, miszerint a templom felépítéséből a Dubrovnik-i arisztokrata nők is kivették a részüket, saját maguk hordták a követ és a fát az építkezéshez. A Szent Megmentő templomot a Ferences kolostor és városfal közötti részben találjuk.
Ferences kolostor
A finom művű román-gótikus stílusban épült kolostort az első írásos dokumentumok 1235-ben említik meg mint a Szent Tamás kolostort Pile külvárosában, melyet lebontottak miután a szerb II. Milutin Uroš király hadat üzent. A napjainkban látható Ferences kolostort (Franjevački samostan) román-gótikus stílusban építették. Az építése 1337-ben kezdődött. Az 1667 április 6-i földrengést követően a kolostor templomát barokk stílusban építették újjá. Az eredeti templomból csak a kapu maradt meg a Pieta-val, miután újjáépítették. A Ferences-rendi kolostor-komplexum a Dubrovnik-i építészet egyik remekműve.
Az egyik legnagyobb és leggrandiózusabb Ferences-rendi kolostornak két zárdája is volt: a felső, mely reneszánsz stílusban épült, bolthajtásokkal és félköríves boltozatokkal, valamint az alsó zárda, amely román-gótikus stílusjegyeket visel, mint például a rózsaablakok, különböző geometriájú oszlopfők, növény-, állat és emberszerű díszítések, árkádok és promenádok. Ezt a zárdát a XIII. század első negyedében építette a Bar-i Mihoje Brajkov. Ezt az épületet tartják Horvátország legfinomabb művű román-gótikus épületének. Az építményt 120 oszlop és 12 masszív pilaszter tartja. 1860-ban a zárdát freskókkal díszítették, melyek Szent Ferenc életét mutatják be. A zárda falába a XIV. században építették be M. Gučetić szarkofágját, melyet domborművek díszítenek. A kolostor parkjában áll Szent Ferenc szobra egy kúttal.
Kármel-hegyi Miasszonyunk templom
A Kármel-hegyi Miasszonyunk templom (Crkva Gospe od Karmena) építője ismeretlen. A régi Szent János templom helyén épült 1630-ban. A város ezen része is a templom után kapta a nevét. A templom alaprajza, akárcsak a homlokzat díszítő elemei a barokk stílust követik. A templom neve a Jeruzsálemben található Kármel-hegy nevéből következik. A templom oltárának festményei a S. Riccio (XVII. század), A Vaccaro (XVIII. század) és G.A. Canini (1641) munkái. A templom mennyezetét vászonra festett barokk festmény díszíti. Szent Balázs márványszobra a XV. századból később került a templomba.
Szent Balázs templom
Napjaink egyik legszebb vallásos épülete Dubrovnikban minden kétséget kizáróan a Szent Balázs templom (Crkva svetoga Vlaha), amely 1715-ben épült rikító velencei barokk stílusban. A templom építésével 1706-ban bízta meg a Dubrovnik-i Szenátusi bizottság a velencei Marino Gropelli mestert. A megbízás szerint egy új templomot kellett építeni a régi XIV. századi román stílusú templom helyébe. A régi templom erősen megrongálódott egy földrengést követően, majd az 1706-os tűzvészben teljesen elpusztult. A templomban minden a tűz martalékává vált, kivéve Szent Balázs ezüstszobrát, amely valamilyen csoda folytán megmenekült. Miután a szobor több évig a Prijeko-i Szent Miklós templomban állt, 1715-ben visszakerült a helyére. Ez a szobor egyike Dubrovnik legfontosabb szobrainak. Szent Balázst a dubrovnikiak a X. század óta tekintik védőszentjüknek. A krónikák tanúsága szerint Szent Balázs mentette meg a dubrovnikiakat, mikor a velencei hajóhad kikötött Gruž-ban a Lokrum szigetnél. A velenceiek biztosították a dubrovnikiakat arról, hogy miután feltöltötték élelmiszer és vízkészleteiket továbbmennek Levant felé. A látogatók kihasználták az alkalmat, hogy körülnézzenek és felmérjék a város védelmének gyengeségeit. Azonban Szent Balázs felfedte a velenceiek valódi szándékait a Stojko nevű szerzetes előtt, így megmentette a várost az éjszakai támadástól. A szerzetes úgy írta le a szentet mint egy szürke hajú férfit, hosszú szakállal, püspöksüveggel a fején és egy bottal a kezében. A szent ábrázolása is ennek felel meg, ahogyan a tornyokon és a városfalakon látható. Szent Balázs napját február 3-án ünneplik, amely ugyanakkor Dubrovnik város napja is egyben.
Szent György templom
Eredetileg a Szent György templom (Crkva sv. Đurđa) román stílusban épült. Az eredeti épülethez hozzáépítettek a XVII. és a XVIII. században, így nyerte el a manapság látható formáját. Az eredeti kétszárnyú barokk oltárt eltávolították és egy új kórust kapott, amikor a XX. században újjáépítették. Ebben a templomban tekinthetjük meg a Trogir-i festő Blaž Jurjev munkáját 1421-ből, melynek címe „Madonna a Gyermekkel a rózsakertben”, valamint egy ismeretlen Raguza-i festő művét a XVI. századból melynek a neve szintén „Madonna a Gyermekkel”. Ez a kép a főoltárba van beépítve.
Szent Ignác jezsuita templom
A Szent Ignác jezsuita templom (Crkva svetoga Ignacija) Dubrovnik legszebb barokk épületegyüttese. A helyiek a templomot egyszerűen csak „a Jezsuiták”-nak nevezik. A templom 1699 és 1703 között épült és többek között a híres jezsuita építész és festő Ignazio Pozzo munkája. A templom teljesen befejezve 1725-ben lett és 1729-ben került átadásra. A templom és a Raguza-i Kollégium építésére a Gundulić család adott pénzt a jezsuitáknak, ám az adományozó már nem érhette meg az épület befejezését.
Szent Jakab templom és a Višnjica-i Benedek-rendi apátság
A Szent Jakab templom (Crkva svetoga Jakova) és a Višnjica-i Benedek-rendi apátság 1222-ben épült. Az eredetileg román stílusú templom és az apátság építészetileg változásokon ment át a XVI. század közepén, így lett gótikus-reneszánsz stílusú. A kapu és az ablakok a nyugati homlokzaton a barokk-korban lettek megépítve. A Velencei Köztársaság idején az apátságban szálltak meg a raguzai követek, mielőtt továbbmentek az adóval amelyet a konstantinápolyi Portának vittek. A Velencei Köztársaság bukásával feloszlott az apátság is a XIX. század elején, a templomot azonban továbbra is használták.
Pipunar-i Szent Jakab templom
Közvetlenül a városfal mellett, a Peline-ben található a kis Pipunar-i Szent Jakab templom (Crkvica sv. Jakova Pipunara), amely eleinte Szent Pálnak a tiszteletére épült. A templom első alkalommal 1225-ben került említésre, amikor a Domonkos-rendi szerzetesek letelepedtek a városban és környékén. Azáltal, hogy a szomszédos épületek közvetlenül a templomfal mellé épültek, az egyhajós román stílusú templomból csak a hátsó homlokzat az íves vakablakokkal, a bejárat és a harangdúc egyetlen harangjával maradt szabadon. A templomban egy XV. századi festményt láthatunk, a „Madonnát a Gyermekkel”, melynek festője ismeretlen.
Szent József templom
Az 1667-es földrengés a régi Szent Jakab templomot teljesen elpusztította ezért rá egy évre a helyére új templomot építettek, a Szent József templomot (Crkva svetoga Josipa). A templomnak egy hajója és egy jellegzetes apszisa van. Építési stílusa leginkább barokknak nevezhető. A templomot az ácsok testvérisége építette, hiszen Szent Ferenc az ácsok védőszentje is.
Szent Lukács templom
A kis Szent Lukács templom (Crkvica svetoga Luke) jelenlegi formáját számos átépítés és restauráció után nyerte el. A templom a IX.-XI. században épült óhorvát stílusban. A legutóbbi felújítása 1787-ben volt, amelyről egy véset tanúskodik a bejárat fölött. A bejárat fölötti világítóablakot szentek szobrai díszítik, amelyek a XV. századból származnak és a Petrović testvérek munkájának tulajdonítják őket. Jelenleg nem tartanak vallásos összejöveteleket a templomban, leginkább galériaként működik.
Szent Margit templom
A legenda szerint a Szent Margit templom (Crkva svete Margarite) építését 1571-ben Margit királynő rendelte el a régebbi templom helyén. A régi Szent Margit templom a jelenlegi bástya helyén állt, a bástya is a Szent Margit nevet viseli. A templomnak egy hajója van és egy négyszögletes apszisa. Építése a reneszánsz időszakra tehető. Jelenleg a templomban nem tartanak miséket.
Benedek-rendi kolostor és a Kastélybéli Szent Mária templom
A Benedek-rendi kolostor és a Kastélybéli Szent Mária templom (Crkva svete Marije od Kaštela) azon a helyen épült, ahol a Castellum (Kaštio), Dubrovnik régi erődje. A Szent Benedek-rendi kolostora a XII. században épült, majd a XV. században át lett építve. Miután az 1667-es földrengésben elpusztult, újjáépítették. Az egy hajós templom félköríves reneszánsz apszissal és néhány gótikus elemet magán hordozó templom az Andrijić fívérek munkája 1500 tájáról. A Benedek-rend 1806-os feloszlása után a templomot nem használták.
Szent Mihály templom
A Szent Mihály templomot Lapad-ban (Crkva sv. Mihajla) első alkalommal a XIII. században említették. Az alapvetően román stílusú templom mai formáját számos reneszánsz, barokk és kortárs díszítőelem határozza meg. A templom előcsarnokában láthatóak a Szent Mihály testvériség sírkövei, ez volt Dubrovnik legrégebbi testvérisége. A templom átellenes oldalán található a Raguzai családok temetője, mivel a XIX. században tilos volt temetkezni a templomokban. A templom tőszomszédságában egy új, modern templom is felépült.
Szent Miklós templom
A Szent Miklós templom (Crkva svetoga Nikole) a Prijeko-utca végén található. Az eredeti óromán stílusú templom, a jellegzetes dél-Dalmát templomok alaprajzát követi, tehát hosszanti elhelyezésű egyhajós templom, kupolával. Az évszázadok folyamán a templomot átépítették, így a templom homlokzata reneszánsz stílusjegyeket kapott. A templom belsejét óromán összefonott dombormotívumok díszítik, valamint XIII.-XIV. századi festmény a Madonnáról és egy XVI. századi festett fafaragvány, amely Szent Andrást ábrázolja.
Hajógyári Szent Miklós templom
Nem sokkal a Dubrovnik-i Köztársaság megalakulása után, Gruž-ban egy hajógyárat létesítettek. A hajóépítők testvérisége a hajógyár tőszomszédságában 1727 egy templomot emelt, a Hajógyári Szent Miklós templomot (Crkvica sv. Nikole od Škara). A templomot Đivko Pavlov építette. Itt, istentiszteleteket a hajók vízre bocsátásakor, vasárnap és a vallásos ünnepek alkalmával tartottak. A templom belsejét számos arany és ezüst ex-voto díszíti, valamint a hajózók által adományozott vitorláshajókat ábrázoló festmény.
Szent Sebestyén templom
A kis Szent Sebestyén templom (Crkva svetoga Sebastijana) 1466-ban épült a város bejáratánál, hogy védje a várost a járványok ellen. A templomot Mihoč Radišić és Vlatko Dešković építették. Az évtizedek során több helyi mester is dolgozott a templomon, ők vésték az építészeti dekorációkat, a szentélykörüljárót és más elemeket. Itt jelenik meg először a félköríves reneszánsz apszis Dubrovnik eklektikus építészetében. A franciák a templomot 1808-ban börtönné alakították. A templom mellett található egy kőfaragó műhely, melynek a tárolóhelysége a kő számára a templom tetőszerkezete alatt található.
Angyali üdvözlet templom
Az Angyali üdvözlet temploma (Crkvica navještenja Marijina) 1534-ben épült és számos gótikus elemet visel magán. A templom Petar Andrijić reneszánsz mester munkája és csodálatos példája a gótikus stílus reneszánszba való átmenetének. A templom homlokzata a kapuval, a harangdúc és az oldalbejárat gazadagon van díszítve kőfaragványokkal. Templom belsejében a falak telis-tele vannak írva hálaüzenetekkel. Ezek az üzenetek érintetlenül maradtak fenn napjainkig.
A Gruž-i Domonkos-rendi kolostor és a Szent Kereszt templom
A Domonkos-rendi kolostor és a Szent Kereszt temploma Gruž-ban (Dominikanski samostan i Crkva sv. Križa u Gružu) 1427-ben lett alapítva. A reneszánsz kolostor és zárdája később, a XV. és XVI. században lett felépítve. Az eredeti gótikus templom kelet-nyugati irányban lett felépítve, párhuzamosan a már meglévő úttal. 1943-ban a templom és a kolostor súlyosan megsérült, a teljes felújítást csak 1955-re sikerült befejezni.
A Domonkos-rendi kolostor és templom az óvárosban
Az óvárosban található, városfalak által körbevet Domonkos-rendi kolostor (Dominikanski samostan) mai formáját a XIV. században nyerte el, amely tökéletesen illeszkedik a városfal struktúrájába és szerves részét képezi a város védelmi rendszerének. Mivel a Domonkos-rendiek által választott hely stratégiailag egy rendkívül érzékeny területen volt, ezért a monostor építése elé semmiféle akadályt nem gördítettek a dubrovniki hatóságok. A templom építési stílusában harmonikusan ötvöződnek a román, a barokk, a gótikus és a reneszánsz elemek. A Szent Domonkos templom egyike a kelet-Adriai térség legjellegzetesebb gótikus épületeinek. A kolostor komplexum a XV. századra lett teljesen felépítve, mikorra elkészült a sekrestye és a zárda. A csodálatos szépségű zárdaépület az olyan helyi mesterek műve mint Utišenović, Grubačević és Radmanović, a terveket pedig a firenzei mester Masso di Bartolomeo készítette. A fényűzően díszített átrium napjainkban ideális színhelye különböző előadásoknak. A híres dubrovniki építő Paskoje Miličević is kivette a részét a kolostor építéséből, ő véste a falak díszítő motívumait a sekrestyének. Halála után hálából itt helyezték örök nyugalomra.
A Domonkos-rendi kolostor számos nagy értékű festménynek ad otthont, melyek a XV. és XVI század dubrovniki festőiskolák mestereinek az alkotásai. Ilyen a Lovro Dobričević poliptichonja, Mihajlo Hamzić triptichinja, Nikola Božidarević munkái. XX. században készült mesterművek is láthatóak a kolostorban, mint például az egyik oltárkép, a „Szent Domonkos csodája”, amely a nagy Cavtat-i festő Vlaho Bukovac munkája, vagy a kortárs dubrovniki festő Ivo Dulčić festményei. Külföldi mesterek is hozzájárultak a templom szépítéséhez, mint például Paolo Veneziano lélegzetelállító munkája a XIV. századból, a nagy feszület, vagy az oltárkép, amely Szent Mária-Magdolnát ábrázolja és Tiziano festménye 1550-ből.
A kolostor hatalmas könyvtárában 220 nagyon értékes dokumentum is található, ősnyomatok és finom munkával illusztrált kéziratok formájában.
Domino templom
A Domino templom (Crkva Domino) 1452-ben épült, ez az egyetlen háromhajós templom, amelynek négyszögletes az apszisa. Az 1667-es földrengés alkalmával elpusztult, de még ugyanabban az évszázadban újjáépítették barokk stílusban. A XVII. századi oltárkép címe „A Mindenszentek dicsősége”, Andrea Vaccaro munkája. Ebben a templomban székelt a kőfaragók testvérisége.
Szent András plébániatemplom
A Szent András plébániatemplom (Župna crkva sv. Andrije) jelenlegi formáját 1512-ben nyerte el, mikor az egykori IX.-XI. században épült templomot átalakították, így az új templom apszisává vált. A régi templomra emlékeztet a külső falon látható fonott domború motívum. A templomot a XIX. században újították fel utoljára, új bejárat készült, rózsa ablak, szentélykörüljáró, keresztelőkút és gyóntatószék. A „Madonna a szentekkel” című triptichont, mely Pier Giovanni műve, a XX. században restaurálták.
Szent Péter plébániatemplom
A Szent Péter plébániatemplom (Župna crkva sv. Petra) a múlt században épült, a ’80-as években. A szerves részét képezi annak az eklektikus komplexumnak, melynek a neve „Három templom között”. Ebbe a komplexumba tartoznak a Szent Hilarion templom, a Szent Clement templom, az Irgalmas Nővérek zárda és a temető. A középkori Szent Hilarion templom rajta az óromán kőtáblával, ami össze lett építve az új templommal és keresztelő kápolnaként működik. Az új templomot Ivan Prtenjak tervezte.
A kis Sigurata templom
A kis Sigurata templom (Crkvica Sigurata) egy jó példája az egy hajós, kupolás templomnak, amelyet valamikor a IX. és XI. századok között építettek. Az oldalhajókat és a jelenlegi barokk homlokzatot a XVII. századi átépítés során kapta a templom. Az ásatások során a templom alapzatában két másik templom maradványait is megtalálták, amelyek a VI. századnál régebbről származnak.
Szent Balázs fogadalmi templom Gorica-ban
Benedikt Gundulić-nak volt egy fogadalmi temploma, a Szent Balázs templom Gorica-ban (Zavjetna crkva svetoga Vlaha), amely 1347-ben épült, egy régebbi templom helyén. A régi templomot először 1282-ben említették. 1472-ben és 1847-ben a templomot restaurálták, akárcsak a ’80-as években, a XX. században is. A Szent Balázs fesztivál zárórendezvényét is itt tartják meg. Bár a templomnak nem túl nagyok a méretei, mégis uralja a környéket, köszönhetően elhelyezkedésének és harmonikus arányainak.
Szent Kinyilatkoztatás szerb-ortodox templom
A szerb-ortodox (pravoszláv) Szent Kinyilatkoztatás templom (Pravoslavna crkva) 1877-ben épült Dubrovnik óvárosában. A templom múzeuma értékes ikongyűjteménynek ad otthont. A múzeum is a szerb-ortodox templomkomplexum része, amely az Od Puča utca 8 szám alatt található, ahol a Dubrovnik-i Szerb-Ortodox Egyházközség vezetősége is székel.
Dubrovniki Iszlám Közösség
A muszlimok Dubrovnik környékére 1878 után kezdtek érkezni, mikor Bosznia-Hercegovina az Osztrák-Magyar Monarhia részévé vált. Dubrovnikban hivatalosan a Dubrovniki Iszlám Közösség (Medžlis Islamske zajednice Dubrovnik) 1933 július 23-a óta létezik. A közösség székhelye az óvárosban van, itt találhatóak a saját vallásos épületeik és helységeik mint a Masjid (imádkozásra használt helység), irodák, a Mektebi (vallásos nevelésre használatos helyiség), valamint egy könyvtár és egy klub a fiataloknak.
Zsinagóga
A Dubrovnik-i Zsinagóga a világ legrégebbi működő sefárd zsinagógája és Európa második legrégebbije. 1408-ban építették azok a zsidók, akik Spanyolországból érkeztek. Az 1667-es földrengés ezt az épületet is súlyosan megrongálta. A zsinagógában számos XVI.-XVIII. századból származó kegytárgy található, egy részük a New York-i Világkiállításon is ki volt állítva 1993-ban. A kiállítási tárgyak öt éven át voltak az Egyesült Államokban, mivel nem akarták őket visszaszolgáltatni, ám egy bírósági döntés nyomán mégis visszakerültek Dubrovnikba.
A második világháború alatt a tóratekercsek és az értékes tárgyak ismeretlen helyen voltak elrejtve, majd a háború után visszahozták őket a zsinagógába. A Dubrovnik-i zsinagógát a Žudioska (Zsidó) utcában találjuk.
Dubrovnikról még
Dubrovnik
Látnivalók, történelmi emlékek Dubrovnikban
Múzeumok Dubrovnikban
Videók
[…] Templomok és egyéb vallási építmények Dubrovnikban […]